Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)
már a lakossággal való első érintkezés alkalmával megbecsülést ébresztettek maguk iránt. ... a lakosság azonban nem ezt érezte jellemzőnek. Félelmetes volt — állapítja meg — az a tájékozatlanság, amellyel a magyar hivatalos körök a visszacsatolt területek viszonyait megítélték. ...A hozzánk érkező hivatalnokok már azon is álmélkodtak, hogy mi magyarok milyen jól beszélünk magyarul. Ők úgy gondolták, hogy a republikában (a Csehszlovák köztársaságban. B.GY.) egyáltalán nem voltak magyar iskolák és bennünket erőszakkal kényszerítettek arra, hogy az állam nyelvén beszéljünk. És meglepetés érte a jövevényeket a mi gazdasági helyzetünk láttán is; ők feltételezték, hogy mind nyomorgunk, osztogattak is az első hetekben katonai gépkocsikról félkilós csomagban cukrot, de a lakosság hátat fordított a látványnak. Lehet-e csodálkozni azon, hogy hamarosan kialakultak az ellenállási gócok a lakosság soraiban? A közvélemény ingerülten tiltakozott a ráerőltetett formák ellen, melyeket ... korszerűtlennek tartott, szembekerült Magyarország (hivatalos) képviselőivel...”19 A visszaemlékezés hűen tükrözi, hogy az anyaországi hivatalnoki kar magatartása milyen reakciót váltott ki az ottani magyar lakosság körében, nem is beszélve a nemzetiségiek közöttiről. A képviselőtestület szerveiben 1940-ben jelentősebb mozgás nem volt, csupán annyi, hogy 1941-re a kijelölő választmányt kiegészítették két taggal.20 Majd 1941. június 14-én került sor az új városi főjegyző, polgármesterhelyettes megválasztására. Az elnöklő Dobay Andor alispán bejelentette, hogy a megüresedett főjegyző, polgármesterhelyettesi állásra a következő 5 személy nyújtott be pályázatot: Dr. Józsa Lajos I. oszt. aljegyző, Dr. Nagy József árvaszéki jegyző, Dr. Kráter Kálmán adóügyi tanácsnok, Dr. Szabó Zoltán árvaszéki ülnök szentesi lakosok, és Dr. Csúcs Kornél aljegyző szatmárnémeti illetékességű lakos. A leadott 77 érvényes szavazatok közül Dr. Kráter Kálmán 33-at, Dr. Nagy József 32 szavazatot kapott, így általános többséget egyik sem nyert. Tehát a két legtöbb szavazatot nyerő pályázó között az alispán újabb titkos választást rendelt el. Ekkor a 80 érvényes szavazatból Dr. Nagy Józsefre 42 voks esett, míg Dr. Kréter Kálmánra 39. Ezzel a választással véglegesen betöltődött a korszak végéig a városi főjegyzői, a polgármesterhelyettesi állás Dr. Nagy József személyével. Dr. Nagy József által korábban betöltött árvaszéki jegyzői állást meg 49 szavazati többséggel Dr. Nyíri Géza nyerte el, Dr. Korek Miklós 34 szavazatával szemben.21 Az augusztus 30-i közgyűlésen pedig a II. osztályú fogalmazói beosztást I. osztályú fogalmazói állássá szervezték át, megnövekedett feladatokkal indokolva. E munkakört továbbra is Dr. Papp Imre látta el.22 Ezen az ülésen tárgyalta a képviselőtestület a polgármester azon előterjesztését, hogy a fogyasztási adóhivatalhoz egy főellenőri, két szegődményes fogyasztási ellenőri, és a megszűnt hét vámszedői állás helyett fogyasztási ellenőri munkakör szervezését engedélyezze. A közgyűlés 24 szavazattal és két ellenszavazattal a város bevételeinek érdekében az átszervezéshez hozzájárult.23 A szóban forgó közgyűlésen a képviselőtestület egyhangúlag hozott határozatával Dr. Vajda Imre II. osztályú fogalmazót és Dr. Virágos Bálint fogalmazó gyakornokot a közigazgatási kihágási és a községi bíráskodással bízta meg.24 Ez utóbbi intézkedés azt mutatja, hogy a II. osztályú fogalmazói állást átminőstették kihágási bíráskodási munkakörré. 19 KOVÁCS ENDRE: Nővé Zámky — Érsekújvár 1938. História, 1984. 1. sz. 20 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1940. november 30. 274/kgy.sz. 21 CSML (SZF) Szentes v. tisztújító közgyűlésének 1941. június 14. jkv. 22 Uo. 173/kgy.sz. 22 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1940. augusztus 30. 176/kgy.sz. M Uo. 181/kgy.sz. 106
