Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)

Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)

előrehaladást.3 Az, hogy az új kormány a közigazgatási reformok terén nem sok előrelépést mutatott, annak többek között bizonyítéka, hogy a megyei városok még 1939-ben is egy régi ügyviteli, szervezési, szabályrendelettel igazgatták a közigazgatást. Ez ellen emelt kifogást Vecseri István városi képviselő, amikor a március 17-i közgyűlésen felvetette a városi szabályrendelet módosítását. .Vecseri kifogásolta, hogy Szentes ügyviteli szabályrendelete 1908-ban készült, a szervezési szabályrendelete pedig 1912-ből való. Rámutatott, hogy az azóta alkotott újabb rendeletek sok olyan lényeges változást hoztak, amelyek miatt mindkét szabályrendelet sok tekintetben elavult, és már egyik sem megfelelő. Szükségesnek tartotta, hogy a város szabályrendelete összhangba legyen a fennálló törvényekkel, evégből indítványozta, a képviselőtestület alakítson egy bizottságot, s az készítse el az ügyviteli szabályrendeletet. A közgyűlés erre föl utasította a polgármestert, tartsa napirenden a szabályrendeletek újjáalakítását.4 A kormányzat e téren a korszerűsítésre az év vége felé tett lépést, és a belügyminiszter decemberben utastotta Szentes polgármesterét a szabályrendelet módosítására.5

A háború előkészületei Magyarországon jogi téren a honvédelmi törvény meghozatalában jelentkeztek. A honvédelem megszervezését biztosító 1939. II. te., az új honvédelmi törvény külön részben (VI.) részletesen szabályozza a kormány háború, vagy háborús veszély esetén megillető kivételes hatalmát (141—170. §.), amely közvetlenül érinti a közigazgatást. A törvény e kivételes hatalom alapján lehetővé tette az önkormányzati hatóságok testületi szerveinek szüneteltetését, és a szünetelés idején hatáskörének más, legtöbbször egyedi önkormányzati hatóságokra ruházását, a kormánybiztosok megbízatását. A kivételes hatalomnál is volt azonban néhány korlát. Nem lehetett a felhatalmazás alapján az állami főhatalom szervét és működését érintő, a törvényhatósági és községi önkormányzat rendszerét módosító vagy megszüntető rendelkezéseket kibocsátani, és a fennálló anyagi büntetőjogi szabályokat módosítani. Továbbá a felhatalmazás alapján kiadott rendeleteket haladéktalanul be kellett mutatni a törvény által szervezett 36 tagú országos bizottságnak. A bizottság javasolhatta az országgyűlés összehívását, és a minisztérium felelősségre vonását.6

A kormány miniszterelnöke, gróf Teleki Pál a II. világháború kirobbanásakor — 1939. szeptember 1. — „Magyarország Népéhez” címmel szózatot adott ki.

„Az európai helyzet ma súlyosra fordult — kezdődik a szózat —. Az államok egész sorozata, közöttük több közismerten semleges állam különleges intézkedéseket tett az ország rendjének, a termelés folyamatosságának és a lakosság mindennapi élete lehető zavartalanságának a biztosítására.

A vezetésem alatt álló kormány természetszerűleg hasonló elhatározásra jutott és mindazokat az intézkedéseket megteszi, amelyek szükségesnek látszanak a közbéke és a gazdasági élet folytonosságának fenntartására ... ezért ... az alábbi rendelkezéseket lépteti életbe:

— a kivételes hatalom életbeléptetéséről;

— az egyesületi jog korlátozásáról;

— a kitiltás, rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezéséről (internálás);

— a sajtó ellenőrzéséről (belföldi cenzúra);

— a külföldi sajtótermékek ellenőrzéséről; /stb.

Ezeket a rendeleteket szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni.

3 CSIZMADIA ANDOR: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976. Akadémiai Kiadó 471—472.

4 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára. A továbbiakban CSML (SZF) Szentes város közgyűlésének jegyzőkönyve (a továbbiakban: Szentes v. Közgy. jkv.) 1939. március 17. 60/ kgy.sz.

5 CSML (SZF) Szentes v. Közgy. jkv. 1939. december 12. 232/kgy.sz.

6 CSIZMADIA ANDOR: I.m. 475-476.

103