Tanulmányok Csongrád megye történetéből 21. (Szeged, 1994)
Balázs György: Szentes önkormányzata közigazgatása a II. világháború éviben (1939–1944)
BALÁZS GYÖRGY SZENTES ÖNKORMÁNYZATA, KÖZIGAZGATÁSA A II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN (1939-1944) Szentes az Alsó-Tiszavidék jelentős gazdasági, politikai központja, s 1878-tól 1950-ig Csongrád megye székhelye volt.1 A Tanácsköztársaság ebben a megyében, s így Szentesen is alig egy hónapig állott fenn, gyorsan román katonai megszállás alá került. Ez a megszállás Szentesen 1920. március 2-án ért véget, amikor Horthy Nemzeti Hadseregének egy százada bevonult a városba. A Simonyi-Semadam-kormány március 29-i törvényjavaslatában foglaltak alapján Szentes képviselő-testülete 1920. április 19-én ült össze első ízben a Hoithy- korszakban. Első feladatának tekintette gondoskodni a közigazgatás új szellembe való átszervezéséről. A Horthy-rendszerben a város képviselő-testülete és közigazgatási apparátusa — mivel az új rend nem alkotta meg a városok közigazgatási szabályzatát — az 1912. évi szervezési szabályrendeletben foglaltak alapján kezdte meg hivatali működését. A szabályrendelet II. fejezete írta elő a város közigazgatási felépítését, szervezeti struktúráját. A közigazgatás legfőbb szerve a városi képviselő-testület volt, amely 1920-ban 100 legtöbb adót fizető (virilista képviselő) és 100 választott tagból állt. Ezeken kívül a testület tagjai voltak az elöljáróságok közül: a polgármester — mint a közigazgatási apparátus feje —, a főjegyző, aki egyben a polgármester helyettese is volt, az I. osztályú aljegyző, az árvaszéki jegyző, a négy tanácsnok, a városi főügyész (a város ügyvédje), a főmérnök és mérnökök, a főszámvevő és számvevők, az ügyvezető orvos, s a város alkalmazásában álló orvosok, az árvaszéki ülnökök, a közgyám, továbbá a pénztárfiokok. A képviselő-testület hatáskörébe tartoztak mindazon ügyek, melyeket az országos törvények, s azok alapján kibocsájtott miniszteri rendeletek odatartozónak jelöltek meg. A képviselő-testület minden hónapban ülésezett, júliust és augusztust kivéve. És a testület kebeléből 24 választott bizottság segítette az apparátus hatékonyabb munkáját. Az önkormányzati közigazgatás fontos szerve volt a városi tanács, melynek tagjai voltak: a polgármester, a főjegyző, a jogügyi, a gazdasági, az adóügyi, s az iparügyi tanácsnokok, a főügyész, valamint az ügyvezető orvos. A tanács ülésein a felsoroltakon kívül a főmérnök és a főszámvevő is kötelesek voltak megjelenni. A tanács elnöke a polgármester volt, távollétében a főjegyző, ez utóbbi tisztviselő akadályoztatása esetén a jogügyi tanácsnok helyettesítette. A tanács hetenként egyszer ülésezett, ha az elnök azonban szükségesnek látta többször is összehívható volt. A városi tanács mind az állami közigazgatás, mind pedig a helyi önkormányzat végrehajtó szerve volt. Egyszersmind önálló közigazgatási hatóságként működött mindazon ügyekben, amelyek a törvények és a szabályrendeletek értelmében hatáskörébe tartoztak. 1 TAKACS EDIT: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági társadalmi és politikai viszonyaihoz Szeged, 1979. 217. 1. 101
