Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)

Emlékőrző köztéri alkotások

léke örökítve Magyarország közgazdaságának történetében, meg van örökítve azon százezrek soha nem múló emlékezésében, kik hazai folyóinkon a forgalom áldásait élvezik, s az ármentesítés zseniális koncepciója által mentesített rengeteg területeket szántják, vetik...”

A talapzathoz letett bronzból öntött cserkoszorú is Vásárhelyit illeti; szalagján ez olvasható: „A magyar mérnök és építész egylet”.

Szobrászi szempontból a Pásztor János által mintázott mellékalakok a figyelemre érdemesek. Elől a dús búzakévén ülő, búzakalászokkal játszó kisgyermeket a térdén nyugtató menyecske a Tisza szabályozás által megteremtett jólét, a családi boldogság szimbóluma. (10/b kép) Hátul újabb mellékalak, fölfordított talicska mellett pihenő öreg kubikos, bal kezét csákányán nyugtatja. Vállán átvetve suba látszik, öltözete hagyományos paraszti viselet. Mögötte a töltés lábához kikötve árvédelmi ladik látszik, benne a védekezés kellékei, kötél, ásó, evező. A kubikos alakjában a hatalmas vállalkozás hősei, a kubikosok kaptak méltó emléket. A mellékalakok akár önálló kompozícióként is megállnák helyüket, kiegyensúlyozott szerkezetű, vérbő realizmussal megoldott zsánerszobrok. Pásztor János e korai figurái már szemléletesen tükrözik egész munkásságán átívelő törekvését, amely az „igaz magyarságot tükröző művészet megteremtése volt a vágya...”

A kissé „bőbeszédű” emlékmű tréfás magyarázatok születését tette lehetővé. Avatása után két nappal

már ezt olvashatták a helybéliek a Szegedi Napló hasábjain: Az egyik szegedi atyafi így kérdezi a másikat: „Hát azt tudja-e kend, hogy mit mutat? „Hát azt, hogy ez az a város, ahol a Tisza szabályozás miatt nem lőhet ócsó halpaprikást önni.” A másik a kubikosfigurához fűződik, erről így vélekedtek, gúnyosan fölkacsintva mellőle a főalakra: „a kubikos fia milyen magasra vitte!” A harmadik későbbi keletű. Az idegent úgy tájékoztatták a szegediek, hogy a szobornak különös tulajdonsága van, ha meghallja a városháza harangjának szavát, megemeli a kalapját. Mikor már a vendég hajtanék a szobor csudálatos tudományának hitelt adni, kaján mosollyal ábrándítják ki: de sajnos nem hallja meg, mert bronzból van.

A talapzaton 1971. május 2-án emléktáblát helyeztek el, amely az 1970. június 2-i magasvíz tetőző vízszintjét jelzi az átszámított magasságban. „Az elhárított árvízveszedelem (tetőző vízállása 961 centiméter. 1970. június 2).”

Ir.: SZN 1905. okt. 24.

SZFÚ 1900. dec. 19., 1902. dec. 10..

1903. febr. 7., 1904. okt. 23., nov. 3.,

1905. okt. 24.

Műcsarnok 1901. febr. 24.146.

P. L.: 36.

Heitler László: Pásztor János 1981. 7—8.

DM 1969. okt. 19., 1981. jan. 29.. 1962. ápr. 20.,

1971. jún. 3.

DM 1980. okt. 23. Apró F.: 75 éves a Vásárhelyi szobor

*

39