Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Díszítő alkotások
Úttörő tér — Egykori Kálvária kápolna ISMERETLEN: KRISZTUS ÉS A KÉT LATOR Mészkő, kb. másfélszeres életnagyságúak voltak A kápolna Halmai Andor tervei alapján épült. Ez volt Szeged első fogadalmi temploma. Erre felirata emlékeztetett: Emeltetett az 1879-iki vízveszély alkalmából Hazánk és a nagyvilág által tanúsított részvét emlékéül a begyűlt könyöradományok maradványaiból 1882. Ez az emléktábla került a Vízügyi Igazgatóság épületére. Belül freskók díszítették, alkotójuk ismeretlen. A keresztek a templom első emeletéhez vezető ívelt lépcsősor tetején voltak. TÓTH MOLNÁR FERENC, KACZIÁNY ÖDÖN: STÁCIÓK Vaslemez, olaj A stációk jeleneteit eredetileg Tóth Molnár Ferenc festette 1900-ban, mivel rossz állapotban voltak, Kacziány Ödön átfestette. A Kálvária és a kápolna áldozatul esett a hatvanas évek durva hibákkal terhes, voluntarista várospolitikának: lebontották, benzinkút áll a helyén. ír.: Nagy Zoltán i.m.233. DM 1943. jan. 31. * * Hajnóczy u. — Zsinagóga A szecessziós építészet egyik legkiválóbb alkotása Baumhorn Lipót építész szegedi zsinagógája. 1903. május 20-án készült el. Belső díszítményei iparművészeti remekek. Az épületben nem találunk figurális ábrázolásokat, ezt a zsidó vallás mellőzi templomaiban. A belső díszítmények kialakításában Löw Immánuel főrabbi elképzelései érvényesültek. AZ OLTÁR Jeruzsálemi márványból készült. A frigyszekrény Vogel Ede alkotása. A fölötte lévő baldachin a kupola kicsinyített mása. ÜVEGABLAKOK A déli oldal ablakcsoportján a mindennapi munka, a vándorlás ünnepe, a jerikói kürtök és a lélek tisztasága és bűne, a pusztában való vándorlást idéző sátrak, majd az örömünnepek jelenetei láthatók. Az északi oldalon lévők a szombat kegyszereit, Mózes kőtábláit, az égő csipkebokrot, Ráchel sírhalmát, a tóratekercset és a siratófalat ábrázolják. A művészi díszítmények alkotóit hosszasan lehetne sorolni. A szegedi műipar különösen magas színvonalát bizonyítja a páratlan szépségű zsinagóga, hiszen a kivitelezésben közreműködők túlnyomó többsége helybeli. Az üvegfestmények Róth Miksa és Róth Manó művei, a festés aranyozás Götz Adolf, a lámpák, világítótestek Herpke Károly és Herceg Soma, a stukkódíszek, szobrászmunkák Landesberg Mór, a kőfaragó munkák részben Fischer János és fiai cég, részben Stark Vilmos cég, a lakatosmunkák Fekete Pál, Fejős Ferenc és Kiss János, az üvegmozaikok Poór Sándor, az ámpolnák és az oltárasztal Fogéi Ede, a chanukka lámpa Stern Soma művei. A KUPOLA (421) Díszítményei a világot jelképezik, a kupoladob 24 tartóoszlopa a nap 24 óráját, fölötte a csipkebokor kék alapon festett fehér virágai a hitet, a világegyetem végtelenségét a kék üvegburkolatú csillagok. A kupola csúcsán a Dávid csillag körül a nap sugarai világítják be az égboltozatot. Ir.: SZH 1903. máj 20. A szegedi új zsinagóga. Szeged. 1903. Szeged története 3/1. 195. és 65. sz. kép 388
