Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)

Díszítő alkotások

A Széchenyi teret díszítő szoborcsoportnak több neve is van: építő- és romboló Tisza, Najádok kútja, nyugvó és haragvó Balaton. Eredetileg ugyanis Tihanyba készültek, a biológiai kutatóintézet parkjába, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajándékaként. Ekkor „Najádok kútja” volt (najádok: a forrásokat és vizeket őrző antik istennők), a szoborcsoportok pedig a Balaton két arcát, a haragvót és a nyugvót szimbolizálták. Az épülethez vezető lépcsősor két oldalára szánták a figurákat. Klebelsberg megváltoztatta szándékát, így kerültek 1930-ban a szobrok Szegedre, Tihanyba pedig a Halász és a Révész figurája.

Ekkor keresztelték át a helyi lapok — az „áldást- hozó” és „romboló víz”, azaz a Tisza allegóriára. Az elhelyezés megtervezését Rerrich Béla végezte el. Szóba került a Stefánia, az Anna-forrás és a Tisza Lajos körút valamelyik végződése is.

Mozgalmas, játékos téma szobrászi megfogalmazását kapta föladatul Pásztor János. Az ellentétes tengelyű szoborcsoportokkal, a volutás talapzattal a hullámzás képzetét kelti a nézőben. A szabadabb, laza csoportfűzés kétségtelen barokkos hatást mutat, a figurákat azonban nem annyira a témában rejlő tartalom, inkább a közös mozgás kimódolt koreográfiája fűzi össze. A nyugvó víz allegóriáját kéjesen

Újszegedi Népliget, Virágh-kioszk ISMERETLEN: NŐI AKT

Készült a 30-as évek második felében Szobor

Műkő vagy mészkő lehetett, életnagyságú

A kisebb vízmedence szélén elhelyezett poszta- mensen volt elhelyezve. Sorsáról sincs pontosabb információ.

Hív.: S. gy.

hancúrozó, hatalmas halon lovagló najádokkal, a haragvót a delfinen száguldó Triton alakjával ábrázolta (Triton a tenger urának, Poszeidónnak kíséretéhez tartozik, kagyló trombitájával hirdeti ki ura parancsait). A najádok mozdulata kérlelést, engesztelést fejez ki, amellyel Poszeidón haragját igyekeznének lecsendesíteni.

Pásztor érzékletesen mintázott szoborcsoportjainak elhelyezése, a téma Tiszához szelídített adaptálása sikerült. A tér emlékműveinek „hivatalosságát” kissé oldotta is, a városháza neobarokk homlokzatához pedig különösen jól illeszkedik.

ír.: A szegedi napilapok számos alkalommal foglalkoztak a témával, a lényegesebb ismertetéseket, és a fontosabb adatokat közlőket soroljuk föl.

SZÚN. 1930. jan. 26., okt. 21.,

DM. okt. 21., 1934. jan. 13., 1961. nov. 28., 1969. okt. 21.,22., 1971. jan. 29., 30., 1980. febr. 7., 1981. jan. 29., 1983. júl. 15.

Képzőművészet 1930. 34. sz. 205.

Szegedi Szemle 1930. 19.sz.5., 1931.,júl. 15.2-5. Magyar Művészet 1938. 5. sz. 132.

Henszlmann Lilla i. m. 15 — 16.

P. L.; Szeged 38.

*

Korányi fasor 18. Gyermekklinika MARGÓ EDE:

ANYA GYERMEKÉVEL (270)

Elhelyezték 1940 körül Szoborcsoport

Bronz 70 cm, a talapzat mészkő, 100 cm

ír.: DM 1969. nov. 28.

P. L.: Szeged 64.

Sz. Z. i. m. 162.

256