Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 20. (Szeged, 1993)
Szakkifejezések szótára
SZAKKIFEJEZESEK SZOTARA agnus Dei = Isten báránya apokalipszis = a görög kifejezés kinyilatkoztatást, leleplezést jelent. János jelenéseinek könyvét nevezik így, melyben János apostol hatalmas látomásokban írja le a világvége eseményeit az Utolsó ítélettől Isten országa eljöveteléig, apszis = a szentély, a főhajó félkör alakú lezárása Atlasz = a görög mitológia titánja, az égboltot tartotta. Az építészetben oszlopot helyettesítő faragott férfialak, attribútum = jellegzetes tárgy, amely viselőjét fölismerhetővé teszi. A művészetben mitologikus vagy biblikus alakok azonosítását teszi lehetővé, büszt = (buste) mellszobor cibórium = a püspöki székhelyek főoltárának építménye cizellálás = szobrok, műtárgyak fölületének gondos, míves megmunkálása corpus = Krisztus keresztre feszített teste csegely = gömbháromszög idomú boltozatrész, amely a négy vagy sokszögű alépítményből a kupola köralaprajzához vezet át embléma = jelvény, jelkép, szimbólum fajansz = ónmázas cserép, ill. ebből készült tárgy feszton = angyalfigurákból álló díszítősor freskó = (al fresco) nedves falra történő festés fríz = épületrész díszítése plasztikus vagy síkszerű megoldással, amely lehet növényi, figurális vagy geometrikus jellegű genius loci = a hely szelleme géniusz = a római mitológiában szárnyas emberalakként ábrázolt védőszellem. A művészetben általában valamely eszmény megtestesítőjeként alkalmazzák, glória = dicsfény gobelin = kézzel szőtt faliszőnyeg hajó = a keresztény templomokban a hívek befogadására szolgáló hosszanti tér, amelyet többnyire egységes, zárt kialakítású oszlopok, pillérek tagolnak. A templom lehet egy vagy több hajós; ezekre merőleges a kereszthajó. herma = fölül mellszoborban végződő, lefelé keskenyedő kőpillér. A mellszoborként megformált ereklyetartót is így nevezik. ikon = fára festett görögkeleti szentkép ikonosztáz = görögkeleti templomokban a szentélyt a hajótól elválasztó, ikonokkal díszített fal intarzia = faberakással készült síkművészeti alkotás, díszítmény ispotály = a kórház régies népi elnevezése kariatida = oszlop, tartópillér szerepét betöltő nőalakként formált épületelem kerub = a bibliai paradicsomot lángpallossal őrző angyal klinkertégla = magas hőfokon kiégetett, vasoxidot tartalmazó tégla konzol = gyámkő, tartópillér kurátor = egyházközségi gondnok monumentum = az emlékmű latin elnevezése monumentális művészet = a nyilvános tereket, középületeket díszítő alkotások összefoglaló elnevezése mozaik = apró, színes kövekből, üvegdarabokból, vagy más alkalmas anyagból összerakott kép, síkművészeti alkotás, díszítmény murália = a faldíszítő alkotások összefoglaló elnevezése műkő szobor = faragás helyett öntéssel készített szobor vagy dombormű; három rész kődara és egy rész portland cement vizes keverékéből készül. A század első felében nagymértékben alkalmazták. novecento = 1922-ben létrehozott olasz művészeti egyesülés, amely a neoklasszcizmust ébresztette föl. Egyházi művészek követték törekvéseiket. obeliszk = négyoldalú, fölfelé keskenyedő magas kőpillér, piramis alakú csúccsal ornamentika = díszítő formai elemek gyűjtőneve pannó = a falburkolat részeként keretbe foglalt festmény panteon = valamely nemzet nagyjainak temetkezőhelye, rendszerint nagy, díszes épület. így nevezték az istenek, hősök tiszteletére emelt templomszerű csarnokot, passió = Krisztus kínszenvedéseinek és halálának evangéliumi szövege patina = a bronzszobor felületét fedő zöldes, barnás oxidréteg 17
