Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
REÖK RIESZ rád megye tápéi kerületének országgyűlési képviselője és ekkor Budapest, VIII. kér. József főherceg Sándor u. 31. sz. alatti lakos. A Vízügyi Műszaki Tanács tagja. Az Ármentesítő és Belvízszabályozó Tanács tagja. A Szegedi Hús- és Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. A DMKE Igazgatósági Tanácsának tagja. 1912-ben a Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat alelnöke és nyugalmazott műszaki tanácsos. Szegeden 1881. január 27- én kötött házasságot Kelemen Ida Bertával, amely házasságból István, Mária, Attila, Gizella, Sándor, Etele, Margit és Iván Andor gyermekei származtak. 86, 191, 191, 192, 198, 219, 224, 224, 225, 226, 226, 240, 243, 270, 295. Reök Ivánné 1. Kelemen Berta Ida. 241. Répásy Mihály (Kemecse, 1795. okt. 26.—• Szeged, 1849. júl. 28.) Atyja József, besztercei birtokos, anyja Olasz Mária. Ikertestvére Erzsébet volt. Iskoláit Sárospatakon végezte és feltehetően ugyanott hallgatott jogot is az akadémián. 1817-ben kadétnak állott be, báró Knézevichről nevezett 3. dragonyosezredbe. 1820-ban Jellasics alatt hadnagy. 1841-ben százados és a megye fölterjesztésére a királyi magyar nemes testőrségbe veszik fel, ahol másodőrmester. 1848-ban dandárparancsnok a honvédség kötelékében, később hadparancsnok Debrecenben. 1849. június 12-én Vukovics fölajánlja neki az Országos Rögtönítélő Vegyes Bíróság elnökségét. 1849. máj. 1-től 31-ig helyettes hadügyminiszter. Követte a kormányt Pestre, Debrecenbe, Szegedre, ahol mindenütt egyidejűleg városi térparancsnok volt. Hadsereg főfelügyelő. 1847-ben a würtembergi király nevét viselő, kir. huszárezredben szolgált. 1848. szept. 29-én lett Pákozd előtt ezredes. 1848. okt. 11-én ezredes és ezredparancsnok. 1849 januárjában Perczel Mór hadseregébe kerül és megszállja Szolnokot. Védte Debrecent. 1849-ben az újoncozási és pótlovászati osztály főnöke, vezérőrnagy. Szegeden kolerában megbetegszik és meghal. A szegedi katonaápoló nők tartottak ki mellette haláláig ellátva ápolását. Nemestestőri uniformisban őt ábrázoló olaj mellképe a Hadtörténeti Múzeum birtokában van. Az országgyűlési képviselőházi küldöttség Klauzál Gábor temetése alkalmával koszorút helyezett sírjára 1866-ban. Ingóságait összeírták és áruba bocsátották. Nőtlen maradt. 135. Réti Béla (Vejte, 1898. febr. 28.—Szeged, 1973. aug. 22.) atyja Réti Vilmos, anyja Di- mák Zsuzsanna volt. Atyja 1900-ban nevét „Riesdorfer”-ről ,,Réti”-re magyarosította. Iskoláit Temesváron és Lúgoson végezte. Szegeden a kereskedelmi iskolát látogatta és itt tett érettségit 1916-ban. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár kötelékébe lépett tisztviselőként és 1916-ban e szolgálati viszonyát megszakítva, katonai szolgálatra vonult be és végigharcolta a világháborút, hosszú olasz frontszolgálattal . Majd leszerelve, folytatta az előbbi munkaviszonyát 1942-ig, 1935-ben cégvezető. Egyházi presbiter. 1942-ben az Angol—Magyar Bank Szegedi Fiókjának igazgatója. 1945-ben megy nyugdíjba. 1942. márc. 19-én kötött házasságot Kubissy Mária Ottilia Vilmával . Házassága gyermektelen maradt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 281. Richter László (Szeged, 1900.—Szeged, 1936. ?) atyja József MÁV felügyelő, anyja Bernát Anna volt. 1929-ben magyar kir. honvédszázados. Iskoláit az áll. Gimnázium I— IV. osztályban Szegeden járta. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930-ban a névjegyzékekben Mócz-Richter néven szerepel. Más adatokból megállapíthatóan nyilván nemesi előneve volt a Mócz. Szegeden Berzsenyi u. 1/b. sz. a. lakott. 281. Rieger János 1. Csorvay János. 116. Rieger Lajos (Szeged, 1863.—Szeged, 1936. márc. 10.) atyja Mihály iparos, anyja Fospi- chil Rozália, aki nevét később talán Porgányi- ra magyarosította. Iskoláit Szegeden végezte, a középiskolát esetleg a főreáliskolában. Középiskolái elvégzése után a József Nádor Műegyetemre ment, ahol mérnöki diplomát szerzett. Ennek birtokában kultúrmérnökként Kolozsvár városnál helyezkedett el 1894-ben, de már 1896-ban Szegeden, Boldogasszony sgt. 21. sz. alatt lakott. 1911-ben a Szegedi Árrnen- tesitő Társulat mérnöke. Városi közigazgatási előadó. 1912-ben a Felső-torontáli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatszakasz- mérnöke. 1914—1917-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó igazgatója és tagja volt. 1926-ban vonult nyugdíjba, de még 1929-ben is mint a Felső-torontáli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke szerepel Szegeden nyugdíjasként. 1942-ben Kálvin tér 7. sz. alatt lakott. Műtét után klinikán szívembóliában halt el 72 évesen. Szegeden 1894. ápr. 30-án kötött házasságot Bakonyi Rózával, akitől három gyermeke származott. Az egyik Lajos Károly Béla Mária volt. 270, 281. Riesz Frigyes (Győr, 1880. jan. 22.—Budapest, 1956. febr. 28.) szüleinek nevét nem ismerjük. Marcellnek testvére volt. Iskoláit valószínűleg Győrött végezhette. Egyetemre Zürichben járt, majd pedig a politechnikumot látogatta Göttingenben. 1902-ben a budapesti egyetemen bölcseleti doktori diplomát és tanári oklevelet szerzett. Ezt követően 1903-ban Lőcsén főreáliskolai tanárként működött. 1911-ben Kolozsvárott van mint egyetemi helyettes tanár. 1912-ben rendkívüli tanár és 1914-ben nyilvános rendes tanár. Amikor az egyetem Kolozsvárol menekülni volt kénytelen és Szegeden telepedett meg, 1922-től a 235
