Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KELEMEN KELEMEN ideje alatt különböző parlamenti bizottságok tagja. A szegedi 46-os gyalogezredben szolgálja le katonaidejét és hadnagyként szerelt le. Később főhadnaggyá léptették elő. Szegeden 1923-ban Tonelli Sándorral közösen megjelentette „Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez” c. munkáját, amely forrásmunka e kor tanulmányozásához, habár adatai ellenőrzendők. 1921-ben ügyvédi irodáját Budapestre helyezi át és ott az V. kér., Akadémia u. 13. sz. alatt folytat ügyvédi gyakorlatot. Több társadalmi egyesület és társaság tagja. Először Szegeden, 1896. szept. 30-án köt házasságot Polgár Ilonával. Tőle azonban később elvált. Második házasságában szigetszentmiklósi Bakonyi Szeréna lesz a felesége’ Házasságai valószínűleg gyermektelenek maradtak. 222, 224, 262/387. 269. Kelemen Berta Ida (Tószeg, 1861. júl. 6.—) atyja István, anyja Török Franciska. Iskoláit Szegeden végezte. Résztvett Szeged társadalmi életében és jótékonyságáról volt ismeretes. Katolikus egyletekben vezető szerepet játszott. Különböző kegyeleti célokra adományokat tett. Ennek következtében pápai kitüntetésként a „Szent Sír Rend” nemes Hölgye címe illette meg. Pápai palotagrófnő volt, férje országgyűlési képviselő. 1930-ban már özvegyen, Horgoson élt 268 hold területű birtokán. Szegeden 1881. jan. 27-én kötött házasságot Reök István Lajos földbirtokossal. E házasságból Margit, Sándor, István, Mária és Attila gyermekei származtak. 241. Kelemen Dezső (Szeged, 1865. aug. 7.—?) atyja Kálmán árvaszéki ülnök, anyja Nesszel Regina. Iskoláit Kecskeméten végezte, ahol a Rk. Gimnáziumban tett 1884. jún. 17-én érettségi vizsgálatot. Majd a pesti egyetem joghallgatója lett és 1888. jún. 8-án végbizonyítványt nyert. 1889. nov. 30-án jogi doktor Budapesten. Ügyvédjelölti gyakorlatát is Budapesten kezdi és pedig a család keretében, majd másoknál is gyakorol. 1891-ben Szegeden ügyvédjelölt. Budapesten 1892. június 23-án tesz ügyvédi vizsgát és 1 hónappal később, július 21-én kéri bejegyzését a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged székhellyel. 1923-ban lemond Szegeden az ügyvédi gyakorlat folytatásáról, betegségére hivatkozással. Azonban 1925. május 16-án újból kéri bejegyzését. Ekkor Szegeden a Szt. Háromság u. 27. sz. alatt tart fenn ügyvédi irodát. 1937-ben ismét lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról, ezúttal munkaképtelenségre hivatkozva. Ügyvédi gyakorlatának folytatása alatt Szeged város tiszti főügyésze lesz és a Kamaránál is tölt be titkárhelyettesi pozíciót. Egy ideig az Ügyvédi Kamarának ügyésze is volt. Nagy felkészültségű ügyvéd hírében állott, fáradtságot nem ismerő módon gyakorolta hivatását. 73 éves korában azonban nagyfokú gyengeség folytán, valamint azért, mert látása is megromlott, kénytelen volt lemondani a gyakorlat folytatásáról. Telesen vagyontalan volt, segélyezésre szorult. 1892. szept. 14-én, Szegeden kötött házasságot Kelemen Emmával, mely házasságból László és Dezső gyermekei származtak. 226, 226, 226, 270, 270, 277. Kelemen István (Makó, 1833. febr. 21.— 1926. febr. végén) horgosi házában halt meg, 93 éves korban. Atyja István, anyja Sólyom Ottilia. Iskoláit részben valószínűleg Makón, majd pedig Szegeden, a piaristák gimnáziumában végezte. Majd a pesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat és kötelező szigorlatainak kiállítása után ügyvédjelölti gyakorlatra ment. A gyakorlat letöltését követően, 1861. okt. 2-án Budapesten tett ügyvédi vizsgát. Ezt követően valószínűleg először Budapesten folytat gyakorlatot, majd a kamarák megalakulása után kérte ügyvédi bejegyzését 1875. febr. 21-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged székhellyel. 1861-ben Pest megyében, Tőszegen születik egyik leánygyermeke, amiből arra lehet következtetni, hogy talán itt folytatott először ügyvédi gyakorlatot. Gyakorlati évei alatt tagja volt a Szabadelvű Körnek, Szeged városának tiszti főügyésze volt. Ingatlan vagyonra tett szert és Szegeden háza is állt, amely az árvizet is átvészelte. Szegeden kötött házasságot Szili Török Franciskával, amely házasságból Béla, Berta Ida, és Gizella Erzsébet gyermekei származtak. Valószínűleg Malvina nevű leánya is volt. Ügyvédi gyakorlatával 1901. dec. 22-én felhagyott és irodáját Béla fiának engedte át. 241, 243, 244, 244, 295. Kelemen István (Makó 1810. máj. 31.— Szeged, 1885. febr. 15.) atyja László kántorta- nitó, anyja Lipcsei Mária. Iskoláit valószínűleg szülőhelyén végezte, majd később feltehetően tanítóképzőt végzett és tanítói oklevelet szerezhetett. Működését minden bizonnyal Makón kezdte, ahol 1833-ban már tanítóként találjuk. 1835. júl. 28-tól a Szeged-Felsővárosi Iskola tanítója. 1846—47-ig ugyanezen iskolában a II. fiúosztály tanítója. 1848-ban a Szeged-Felsővárosi II. Nemzetőr század századosa. 1846. május 24-én résztvesz az egyik család esküvőjén, mint násznagy. 1850-ben ugyancsak. 1853-ban a Szeged-Belvárosi Iskolába kerül tanítóként. 1854-ben munkáját elismeréssel jutalmazzák. 1858-ban igazgató tanítóvá lép elő. 1863-óan feleségét nyugdíjazzák. 1871—72-ben Szeged-Belvárosi IV. oszt. tanítója. 1873. okt. 12-én első felesége meghal. Szegeden kötött házasságot 1831. nov. 20-án Sólyom Ottíliával. E házasságból származott Kajetan, István és Kálmán nevű fia. Második házasságát Knopf Katalinnal ugyancsak Sze142
