Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FRATER FÜREDI Fráter (Ernő) Gyula (Szeged, I85E jan. 12 —Kiskunhalas, 19Í4. ápr. 19.) ügyvéd. József sütőmester és Joó Ágnes fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Itt tett érettségi vizsgálatot 1871. aug. 2-án. Ezt követően a pesti tudományegyetem állam- és jog- tudományi karára iratkozott be, ahol 1876. jan. 7-én tette II. jogtudományi szigorlatát. Majd ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Nyilassy Pál szegedi ügyvédnél. A pesti egyetem 1876. május 2-án avatta jogi doktorrá. A szükséges gyakorlati idő letöltése után Budapesten 1878. szept. 19-én tett ügyvédi vizsgát és ezt követően Szegeden telepedett le és itt nyitott ügyvédi irodát, mint a Szegedi Ügyvédi Kamarában Szeged székhellyel belajstromozott ügyvéd. Irodája ekkor Szeged-Felsővároson a Ráczpiacz utcában a Wagner házban volt. 1883-ban gondnoka lett Pataki Károly elárvult ügyvédi irodájának. 1908-ban 30 éves ügyvédi jubileumát ünnepelték, amikor a Szegedi Ügyvédi Kamara jegyzőkönyvileg örökítette meg feddhetetlen ügyvitelét. Szaty- mazon szőlőbírtokot szerzett és élete vége felé jobbára itt tartózkodott. Prohászka Annát véve feleségül, tőle Béla József, Zoltán, Kálmán, Anna Natália és két iker Gyula és Margit gyermekei származtak. A Szegedi Dalárda Egyletnek ügyésze volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Szegeden temették. Irodáját fia Zoltán gondnokolta. 175. Fráter Zoltán (Szeged, 1881. febr. 3.— Szeged, 1949. máj. 26.) ügyvéd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban, ahol 1900 jun. 10-én érettségizett. Majd jogot hallgatott előbb a budapesti, majd a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jogi karán és ez utóbbin tette le I. jogtudományi szigorlatát 1904. máj. 13-án. Ügyvédjelölti gyakorlatát atyka irodájában kezdte, majd Kószó Istvánnál folytatta A kolozsvári egyetem tanácsa 1905. okt. 28-án doktorrá fogadta. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett 1911. márc. 13-án és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte felvételét Szeged székhellyel. Irodáját Szél u. 3. sz. a. nyitotta meg, majd azt Takaréktár u. 3. sz. a. helyezte át. 1915-ben katonai szolgálatra vonul be. Mindvégig ügyvédként működött. Vargha Ilonával kötött házasságából István, György Ilona, Zoltán, Gyula, Ida, Imre, Béla, Erzsébet, Anna és Károly nevű gyermekei származtak. Örökölte atyja szatymazi birtokát és élete végén ott lakott 62. szám alatt. 173. Freyler Eduard 1. Szabadfi Ede. 26, 116. Frimmel Alajos Családi nevét Friml-nek is írták. (Frum?). Talán ama Frimmel Jakab János karigazgató fia, aki 1861-ben nevét Jámborira változtatta. Később Jámbori néven is szerepelt. Szegeden a régebben Mészáros-nak nevezett (majd Téglagyár, ma Cserzy Mihály) utcában, a Mars tér sarkán állt háza, melyhez nagykiterjedésű díszkertet telepített (1865), azon a területen, amelyen ma a Kerületi Börtön gyártelepei emelkednek. Háza az árvizet is átvészelte és azt később tőle Prosz- nitz Mihály vásárolta meg. 254/174. Frimmel Jakab 1. Jámbori Jakab János. 116. Fritzmayer Mikszáth Kálmán által költött neve Felmayer Antalnak. 1. Felmayer Antal (1827—1895). 170. Füredi Mihály (Vác, 1816. ápr. 18.—Váckisújfalu, 1869. máj. 3.) színész. Aszalkovics váci kovácsmester fia. Jómódú szülők gyermeke. Családi neve: Aszalkovics volt. Házuk a Kőkapu közelében állt és Kisújfalun volt kisebb birtokuk. Iskoláit Vácon végezte. Szülei papnak szánták, de e hivatásnak megfelelni nem tudva, atyja mesterségét tanulta ki. Pesten 1834—35-ben állatgyógyászati tanfolyamot végzett és Vácon kovácsmester lett. Templomi énekesként működve figyeltek fel hangjára és ennek kiművelésére ösztönözték. Nehezen vált meg a biztos megélhetést adó mesterségétől, de engedve az unszolásnak mégis jelentkezett 1837-ben felvételre a pesti Nemzeti Színháznál, ahol kardalos-segédszínészként alkalmazták. Majd mellőzését eredménytelenül panaszolván vidéki társulatokba szerződött 1838-ban Kassára, majd utóbb Kolozsvárra. 1842-ben visszatért Pestre, ahol már mint „jóhangú naturalistát” fogadták és hamarosan a „népdalok, népszínművek hőse”-ként emlegették. Most már sikerről-sikerre haladt opera- és népszínmű énekesként. 1844-ben Bécsbe ment magát tökéletesíteni. Több ízben lépett fel Szegeden s ilyenkor a Szeged-Belvárosi Kaszinóban vacsorázott, melynek gyakran volt vendége. 1863-ban vonul vissza a színpadtól kis birtokára Váckisújfalura és itt hal meg. Vácon temették május 10-én. Valószínűleg nőtlen maradt. Hegedűs Lajosnéban talált méltó partnert, aki azonban 1859- ben meghalt (L. Brandenburg Ilona). 87
