Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
U
UNDY UTYESENICS ben Kolozsváron rendőrkapitány. 1944-ben rendőrtanácsos. Felesége óvónő volt és talán Miklós volt a fia. 283. Undy József (Ó-Arad, 1839. febr. 3.—?) atyja Antal, anyja Kovács Mária. 1864-től kezdődően Szegeden él és Zsótér Andor násznagya. Ekkor biztosítótársulati tisztviselő. 1888-ban biztosító intézeti főkönyvelő. 1879. jún. 23-án magánbiztosítási hivatalnok és 1877—1894-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa. Szegeden 1864. nov. 19-én kötött házasságot Szulló Etelkával. 1911-ben háztulajdonos Hajnal u. 17. sz. alatt. 269. Ungár Benő (Szeged, ?—Szeged, 1927. ?) 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottsági tagja. 1911-ben a Szegedi Kereskedelmi és Kiviteli Rt. igazgatósági tagja. A „Somogyiudvar” Somogyi u. 24. sz. alatti ház egyik tulajdonosa. MÁV szállító. Jókai u. 1. sz. alatti lakos. A Szegedi Szállítmányozási Vállalat tulajdonosa (?) és a „Lloyd Társulat” tagja, tőzsdebizottsági tag. Jókai utcai 1. számú barokk oromfalas kúriaszerű földszintes épület későbbi tulajdonosa és özvegye él ott később magánzóként. Halála után is működött az Ungár és Bauer Szállítmányozási Vállalat. 168. Uníerreiner József (1870.—1944 után) iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1880—1889-ig. Utána a bankszakmában helyezkedett el és 1911-ben az Osztrák—Magyar Bank máramarosszigeti fiókjának főnöke. 1912-ben nyíregyházi fiókfőnök. 1915—18-ig temesvári fiókfőnök. 1920-ban nyilván elkényszerült Temesvárról, Magyarországra került és Szegeden lett az újonnan alakított Magyar Állami Jegyintézet szegedi fiókjának főnöke. 1928-ban a Magyar Nemzeti Bank szegedi fiókfőnök. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ellenőre. 1929-ben már mint Magyar Nemzeti Bank szegedi fiókfőnöke megy nyugállományba. Intézeti főfelügyelő. Magyar kir. kincstári tanácsos. A D.M.K.E. alelnöke. 1944-ben neve a nyilvántartásokban még szerepel. 271,272,283. Urbán Lajos (Szeged, 1852. jan. 16.—Szeged, 1925. jan. 14.) atyja János, anyja Fehér Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, zenét pedig a családjában tanult. Cigányprímásként ismeretes Szegeden. Gúnyneve „Kukac”. 1869-től Szegeden önálló muzsikusként szerepel. 1885ben a szegedi cigányzenekar prímása. Dankó Pista nótáinak terjesztője és előadója. 1891- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének nyitóbankettjén ő szolgáltatja a zenét. 1898- ban a Kass Vigadó megnyitásán is ő szerepel. 1919. nov. 20-án tartják 50 éves zenészi jubileumát. 1925-ben Háló u. 7. sz. alatti lakos. „Pusztaszeren” c. munkáját, amely Szegeden látott napvilágot és amelyet őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak ajánlott, Juhász Gyula versére irta. 67, 188. Utyeseoics György (Kamiéic, 1482—Székalvinc, 1551. dec. 17.) inkább Fráter György néven ismeretes. Horvát nemesi családból származott, atyja Gergely volt, anyja Martinuzzi Anna. Corvin János udvarában nevelkedett 8 éves korától kezdődően. Zápolyai Jánosnénak özvegységében nemes apródja volt. 1510 körül lépett be a Pálos rendbe. A lengyel, magyar alapítású czestochowai zárda főnöke, Sajó-Lád-i perjel. 1504-ben Szapolyai János mellé került. Váradi püspök. 1540-ben konstantinápolyi követségben vesz részt, majd Erdély kormányzója. Esztergomi érsek és végül bíboros. 1859-ben a szegedi festőt Rákosi (Krebsz) Nándort ihlette egyik festményének megalkotására: „Martinuzzi halála”. Szeged városa rendszeresen tudósította a török hadak hadműveleteiről és tőle kért segítséget Begovich Mihály aspirációi ellen. 1551-ben ő maga is hangsúlyozta Szeged felszabadításának fontosságát és igyekezett megerősítéséhez hozzájárulni. Kedvenc embere és tanácsadója volt Szegedi Gergely, aki Szegeden született. Zákány István szegedi főbíró az ő részére vásárolta meg Tóth Mihálynak értékes lovát. Mielőtt még a bíborosi kalapot megkaphatta volna, a császár megölette. 1152. Ürge Ignácz (Zsigárd, 1840. okt. 14.—Kína, 1898.) atyja földműves volt. Iskoláit szülőhelyén végezte, középiskolát Nagyszombatban 1853-ban. 1859-ben nö- vendégpap az esztergomi egyházmegyében! nevelőintézetben. 1861-ben teológiai tanulmányait Bécsben végzi. 1865. júl. 23-án pappá szentelik és ezután 1869-ig több helyen káplánként működött. így Vajka, Misérd és Muzslán. 1869. szept. 2-án a Paulai Szt. Vince Lazarista Rendbe lép Grazban. 1880. aug. 8-án Kín,ába megy térítői kiküldetésben. 1888 májusában tér vissza Magyar- országra és 1889-ig Magyarországot körbeutazva előadásokat tart. író. 1889. ápr. 1-én vagy jún. 27-én a szegedi kaszinóban tart előadást és a kaszinó vendége Petoló nevű kínai kisfiút hozva magával, ki mindenüvé követte őt. 1890-ben visszatér Kínába. TSZO-Fu Pán- ban templomot és plébániát épít. Szent Vince betegápoló apácákat telepít Kínába, ahol misszionáriusként működött. 196, 197. 288
