Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PAVO PESTHY szervezet tagja, a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Szegedi Csónakázó Egyletnek és tagja a DMKE-nek Szegeden. 272, 280. Pávó Ferenc (Szeged, 1889. dec. 4.—Buda- pesg, 1962. ?) atyja Ferenc háztulajdonos, anyja Matók Julianna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1909- ben érettségi vizsgálatot tesz. 1909—10-ig leszolgálta egy éves önkéntesi évét a 46-os gyalogezredben, ahol később tartalékos százados volt. Ezt követően a kolozsvári Tudomány- egyetem jogi karára iratkozott be és elvégezve a jogi tanulmányokat, jogi doktorrá avatták 1918- ban Kolozsvárott. Szeged városánál helyezkedett el tisztviselőnek. 1914-ben adóhivatali gyakornok. Az I. Világháborúban 1914— 18-ig katonai szolgálatot teljesít, megsebesül. Több kitüntetés tulajdonosa lesz. 1918-ban leszerelve szegedi birtokos és gazdálkodó 1919- ben. Majd ismét a város szolgálatában halad előre, 1927-ben mint a polgári osztály vezetőjét találjuk, 1929-ben pedig Szeged város tb. tanácsnoka. 1932-ben mint I. osztályú aljegyző tb. tanácsnok, a gazdasági osztály előadója. Főispáni titkár, majd Szeged város gazdasági és elnöki ügyosztályának vezetője. Szegeden Petőfi S. sgt. 17. sz. alatti lakos. A szegedi városi felsőkereskedelmi iskolának és az állami ipariskolának nemzetgazdaságtan tanára. 1942-ben polgármesteri I. jegyző, 1942 végén főjegyző, Petőfi S. sgt. 6. sz. alatti lakos, elnöki osztályvezető. 1944-ben elmenekült, majd visszatérve B. listázták. Szatyma- zon gazdálkodott felesége birtokán, utóbb tsz-tag lett és végül Ferenc fiához költözött Budapestre. Szegeden 1919. febr. 1-én kötött házasságot Fráter Ida Olgával, akitől Ferenc, Gyula, Imre és Nándor gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 280. Péchy Aurél pécsújfalusi nemes. Atyja Aurél kassai ítélőtáblái elnök. Iskolái elvégzése után egyetemre ment és egyetemi tanulmányainak befejeztével bírói karban helyezkedett el. 1907-től járásbírósági albíró Lőcsén. 1910-ben járásbíró, 1911-ben gölnitzbányai kir. járásbíró. 1912-ben gálszécsi kir. járásbíró. 1914-ben szatmárnémeti kir. törvényszéki bíró. 1919. ápr. 14-én a Munkástanács tagja Szegeden, majd a szegedi törvényszék bírája, a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 1919-ben a kaszinóban kizárása iránt terjesztenek elő indítványt, hazafiatlannak minősített magatartása miatt. Ezen tagságáról önként lemond. 1920-ban a bírói állásával kapcsolatóan fegyelmi eljárás indul ellene arra tekintettel, hogy 1919-ben kinevezést fogadott el. A fegyelmi eljárás során bírói állásának elvesztésére ítélik. 1919. ápr. 17-én a Tanácsköztársaság a szegedi ítélőtábla vezetőjévé nevezte ki. Úgy látszik, hogy továbbra is Szegeden tartózkodott, további munkássága ismeretlen. 1933-ban Alsóvárosi fekete földek 68. sz. a. lakik. Nyugdíjas. 1937. okt. 16-án Szegeden násznagy Mecsér József— Bikisán Erzsébet esküvőjén. Ekkor szegedi Római körút 104. sz. a. lakos. 223, 223. Peneczilus 1. Börcsök Sándor 146. Perczel család. Eredetileg Németországból származott, Tolna és Baranya megyékben meghonosodott nemesi család, amelynek egyes tagjai a szabadságharcban vettek részt, ill. Világos után állást vállaltak a császári hivatalokban. Ezek nevüket „Bonyhády”-ra változtatták és ezek utódai közül egyesek később visszatértek a Perczel név használatára. 73. Perczel István 1. Bonyhády István 73, 123, 263. Perczel Mór (Bonyhád, 1811. nov. 14.—Bonyhád, 1899. máj. 23.) atyja Sándor insurgens százados bonyhádi nemes, anyja Kajdacsi Erzsébet. Iskoláit Bonyhádon járta és ott végezte a középiskolát is. Nevelője volt Vörösmarty Mihály. 1827. ápr. 27-én beállt az 5. császári kir. tüzérezredbe hadapródnak. 1830-ban gyenge egészségi állapota miatt kénytelen kilépni a hadseregből. 1836-ban Simontornyán főszolgabíróvá választják, de ezen állásából még ezen esztendőben lemond. 1843. és 1844. években Tolna megye követe az országgyűlésen. 1848. jún. 12-én rendőrfőnök és júl .20-án ezen állásáról is lemond és a belügyminisztériumban tanácsos lesz, majd osztályfőnök. Ugyanezen esztendőben a Zrínyi szabadcsapatot alakítja és ennek élén harcolja végig a szabadságharcot. E harcok során előrehaladva a ranglistán honvédezredes, majd honvédtábornok. 1849. ápr. 3-án elfoglalja a szegediek élén Szenttamást. A temesvári vereség után emigrál Törökországba, Angliába, Jár Kiutahiában, Sumlá- ban, Brusszában, Brüsszelben, Londonban és Jersey szigetén. Az amnesztia meghirdetése után 1867. júl. 21-én tér haza és visszavonul a közélettől, amelyben Kossuth- ellenes magatartást tanúsított. írásnak élt. Levelezett Marx Károllyal és Engels Frigyessel. Házasságot kötött Sárközy Júliával, akitől állítólag 21 gyermeke származott. Ezek közül megemlítjük Hermina, Erzse, Júlia, Sándor, Miklós Móric, József és Imre nevűeket. 53, 131, 141, 141, 141, 141, 141, 142, 142, 142, 142, 144 145, 164, 207, 211, 221, 214, 193., Pesthy Frigyes (Temesvár, 1823. márc. 3.—1889. nov. 23.) atyja Ferenc szíjjártó mester volt Temesváron, anyja Bernhoffer Erzsébet. Iskoláit Temesváron végezte, majd a szegedi líceumba jött, ahol a filozófiai tanfolyamot végezte el Horváth Cirill alatt. Már 1848 előtt Temesváron szorgalmazója lett a magyar nyelv rendszeres használatának. Publicista, történetíró. Temesváron a hadpara?icsnokságnál lett tisztviselő és magyarság vezetője. Ezért 1848. okt. 12-én a haditanács kiutasította a városból, a várból. 1849-ben Debrecenbe megy és fölajánlja szolgálatait Klapka Györgynek. A Hadügyminisztérium igazságügyi osztályán helyezik el. Követi a kormányt Pestre, majd Szegedre, Aradra és Lúgosra. Itt emigrál és Törökországba megy Víddinbe. Onnan bete217
