Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZÍNHÁZI SZÍVÓS anyakönyvben fiskálisként van feltüntetve. Feleségével Kátai Juliannával 1855. jún. 28-án kötött házasságot és e házasságból Lajos (1856), Lajos (1858), Ilona (1860), és Béla (1862) gyermekei származtak. 71. „Színházi” Mihály (Miska) Ragadványnév. A szegedi színház kellékese volt. Jómódú ember, aki minden pénzét a színházra költötte. Egy alkalommal a színi hatás elősegítése érdekében egy nádkunyhót petróüeummal öntött le és gyújtott föl, s majdnem tűzvész okozója lett 1863-ban. Czímer idézi, családi nevét nem említi. 121. Szirányi Béla (Csetnek, 1872. jún. 20. — Szeged, 1943 ?) atyja Ernő, mérnök ötömösi nemes. Anyja Czibur Emma. Gimnáziumot a premontreieknél végezte Rosznyón és itt tett érettségi vizsgálatot 1890-ben. Ezt követően a József nádor Műegyetemre ment, ahol 1895- ben mérnöki diplomát szerzett. 1911-ben Komáromban a magyar kir. Folyammérnöki Hivatalnál mérnök, 1914-ben újvidéki hadi- kikötő építő és fenntartó. 1929-ben Szegeden oki. mérnök, a Szeged-Belvárosi Kaszinó és Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1931-ben a szegedi magyar kir. Folyammérnöki Hivatalban miniszteri osztálytanácsos és a hivatal főnöke. 1935-ben vonult nyugalomba. 1937-ben a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége szegedi fiókjának elnöke és Szegeden báró Jósika u. 34. sz. alatti lakos. 1942-ben Kálvária u. 14. sz. alatti lakik. Házasságot kötött Koncz Erzsébettel, akitől három fia és egy leánya származott. Fia Lajos kir. ügyész, Béla pedig folyammérnök. 272, 282. Szitányi Bernát (Pest, 1816.—Bécs, 1889. jan. 6.) atyja Ulmann Mór bankár és vállalkozó. Anyja Herschel Veronika. Iskoláit Egerben végezte. 1825-ben nemesi rangra emelték és 1826-ban engedélyezték a Szitányi előnév viselését. 1837-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten. 1838-ban Hont megye jegyzője, 1839. V. 7-től szolgabírája. 1842. V. 13-tól főszolgabírója. 1845. ápr. 24-én visszavonul a politikai élettől, palásti birtokán gazdálkodik. 1847-ben alispánjelölt. 1849-ben Hont megye alispánja, és Világos után emigrál Törökországba Viddin- be, Konstantinápolyba, Párizsba. Vagyonát elkobozzák, de később visszaadják. 1861-ben vágbesztereei kér. országgyűlési képviselő. 1866-ban megjelenik Klauzál Gábor temetésén Szegeden és meglátogatja Répássy Mihály honvédtábornok sírját is. 1867-ben névváltoztatása Szitányira. 1867-ben Aranysarkantyús vitézzé avatják. 1867-ben alapítványokat tesz. A szitányi előnevet a Bihar megyei Szitány községben fekvő birtokai után kapta. 135. Szivessy József (Szeged, 1827. —- Szeged, 1876. jan. 20.) atyja Herz Gáspár, szegedi kereskedő anyja Szilberer Hendl. Atyja kérte 1845- ben névváltoztatását és az terjedt ki reá is. Czímer korábbi nevét tévesen Siebenlist- ként jelöli meg. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte és 1845. okt. 1-én a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár könyvvezetője lett. 1845-ben háztulajdonos a Feketesas utcában, és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1846- ban alapítótagja lett a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Egyben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár pénztárnoka. 1860-ban a Belvárosi Kaszinó Színházi Választmányának tagja. 1864-ben a kaszinó választmányi póttagja. 1865-ben Szeged-Csongrádi Takarékpénztár irodaigazgatója, és a Zsidó Elemi Iskola felügyelőbizottsági elnöke. 1876-ban a Szeged-Csongrádi Takarék- pénztár igazgatója. Feleségével együtt alapítványokat tett. Nejei Gottlieb Teréz majd, Schulhof Sarolta. Öngyilkos lett a Takarékpénztárban. 91,100,110. Szivessy Lehel (Szeged, 1883. aug. 10. — Auschwitz 1944-ben) apja László szegedi ügyvéd, anyja Prosznitz Julianna volt. Iskoláit Szegeden, a piarista gimnáziumban végezte ahol 1901. aug. 10-én szerzett érettségi bizonyítványt. Ezt követően a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott és 1905. nov. 29-én tette le első jogtudományi szigorlatát. Majd jog- gyakorlatra ment. 1906. nov. 3-án megszerezte az egyetemen a jogi doktorátust. 1911-ben Szegeden ügyvédi gyakorlatot kezdett. Cse- konics u. 4. sz. alatt tartott fenn irodát. 1914. júl. 27-én bevonul katonának hadnagyként, 1915. jan. 5-én főhadnagy a 46-os gyalogezredben. 1917. máj. 31-én katolizált. 1931. jan. 24-én kormányfőtanácsosi kinevezése alkalmából díszvacsorát rendeznek tiszteletére. 1936. ápr. 12-én Szabadtéri játékok címen ír a Délmagyarország napilapban, Szent Kereszt Egyesület elnöke. 1944-ben gettózás alá esik és deportálják. 1903—1904-ig önkéntes évét is a 46. gyalogezredben töltötte le. A világháborúban 37 hónapig frontszolgálatot teljesített. Századparancsnok volt és számos kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban szerelt le, tért vissza Szegedre és folytatta ügyvédi gyakorlatát. Kétszer kötött házasságot. Első neje Perelis Ilona volt. Második felesége pedig Braun Mária akivel 1931. aug. 19-én kötött házasságot. Házasságából Klára és Ilona Aliz Mária gyermekei származtak. Deportálásban halt el. 282. Szívós András (1815. ?—?) nemesi családból származott. Atyja Pál Gömör megyei nemes tiszttartó volt Krassó megyében. Ő maga Szegedre került a szabadság- harc során. Ezt megelőzően 1835-től 1845-ig a cs. kir. 62-es gyalogezred közlegénye, majd altisztje volt. 1845. Kölniken népjegyző. 1848-ban Lúgosra kerül mint ön267
