Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
C
CSISZÁR CSONKA Csiszár Ferenc (Szeged, ?—-?) gazdálkodó. Talán János és József testvére. Fa-szállító hajós. Iskoláit Szegeden végezte. 1848-ban a Szeged-Alsóvárosi 5. nemzetőr gyalogszázad őrmestere. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1848 előtt és 1859 után is. Alsóvároson „super- platz” tulajdonos hajó stb. javító műhellyel, úgy látszik testvéreivel együttesen vállalkozott. A család háztulajdonos Alsóvároson. „Úri paraszt.” 65, 66, 89. Csiszár János (Szeged, 1824. ?—Szeged, 1874. júl. 2.) kereskedő, vállalkozó. Hídvám- bérlő. Iskoláit Szegeden végezte. 1859-ben fakereskedő Szeged-Alsóvároson. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A „Hungária” Szálló (ma az MTA székháza) építtetője és tulajdonosa. Házat kíván cserélni a Szeged-Belvárosi r. k. plébániával. Hajó- és malomépítő üzem tulajdonosa. 1847 körül köt házasságot Zsó- tér Annával, gyermekei Anna, Ilona és Anna. Szeged-alsóvárosi földtulajdonos és gazdálkodó. 1867-ben városi képviselővé választják, de az állást nem fogadja el. A Szabadelvű Kör tagja és választmányi tagja. Ötven évesen érte a halál. 89, 145, 145. Csiszár János ifj. János és feltehetően Zsó- tér Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte és bizonyára betársult atyja vállalkozásaiba. Neje Pfann Erzsébet. 1889-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Vízimalom tulajdonos. 1805- ben Jászai Géza, Rókusi plébánia 100 éves története című könyvének előjegyzője. Házasságából 1877-ben Nándor nevű fia született. Háztulajdonos Szeged-Rókuson. Pékmester a Palánkban. 89. Csizmazia Kálmán (Vésztő, 1876. aug. 8.—?) mányi. Gépészmérnök. Oklevelét a József Műegyetemen szerezte 1902-ben. Iskoláit Pesten végezte. Utána Gölnicbányán az állami Vasipari Szakiskola műhelyfőnöke lesz. 1907-ben Kassán m. k. Felsőiskola tanára. 1909-ben visszamegy Gölnicbányára a szakiskola igazgatójának. 1913-ban a besztercebányai Fémipari Szakiskola szervezője. 1914-ben katonai szolgálatra vonul be és a helybeli hadikórházba osztják be mérnökként. 1919-ben Budapesten az Iparoktatási kir. Főigazgatóság beosztottja. 1920-ban a szegedi Felsőipariskola tanára. Átmenetileg 1923-ban Nagykanizsán szervez fémipari szakiskolát. 1926-ban a szegedi intézet élére kerül. Az Országos Automobil Szakértő Bizottság gépjármű szakértője a szegedi kerületben. Városi törvényhatósági bizottsági tag. A Magyar Mérnök és Építész Nemzeti Egyesület szegedi osztályának elnöke. Számos egyéb közmegbízatást vállal. Szakíró. Kálmán gépész és Tainszki Karolina fia. Battky Margittal kötött házasságot, melyből származott Kálmán fia. Szeged, Menhely u. 6. sz. a. lakott, festőművész. 1937-ben tanügyi főtanácsos lesz és 1939-ben nyugállományba került. 275. Csókási József, ügyvéd. 1864-ben gyakorló ügyvéd Kecskeméten. Az ottani kaszinó tagja. A kecskeméti kaszinó képviselője a Szeged- Belvárosi Kaszinó egy jótékony célú rendez- ményén. Vajon azonos-e ama Csókási Józseffel, aki a nagyárvíz idején Szegeden fagyhalált halt? 113. Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17.— Uo. 1805. jan. 28.) költő. Voltaképpen Vitéz Mihály. József felcser, gyógykovács, sebész-borbély és neje Diószeghi Sára fia. Nőtlen, gyermektelen. Iskoláit a debreceni református kollégiumban végezte. Szegedi vonatkozásai: munkája a „Békaegérharc” fordítása Szegeden talált riválisra Juhász László tanár személyében, aki e tárgyat „Homerosi Békaegérharc” címen eredetiből fordítás után adta közre Szegeden 1927-ben. Megemlítendő még szegedi Tápai Szabó László regényes életrajza Csokonairól (Budapest 1941). A család egy másik tagja: Csokonai Vitéz József Szegeden publikálta „Magyar Játékszíni zsebkönyvetske” című munkáját 1833-ban. Külön kérdés Csokonainak szegedi kultusza. 1798-ban publikált költeményével „Dugonics oszlopa” magának is emléket emelt Szegeden. A Nemzeti Emlékcsarnokban mellszobra áll, Szandai Sándor alkotása. 198. Csornák Elemér (Kecskemét, 1886. ?—Szeged, 1964. febr.) zenetanár, karnagy. Iskoláit a kkfélegyházi tanítóképezdében végezte, ahol kántori, majd a Zeneművészeti főiskolán tanári oklevelet szerzett. 1910 körül nősült és Thuróczy Vilmát (Ilona?) vette feleségül, ki 1911-ben a kecskeméti államilag segélyezett községi zeneiskola zongora szólistája, kamarazenésze és kísérő volt. 1923-ban a kecskeméti Tanítóképző Intézet tanára lesz Csornák. 1924- ben megpályázza a szegedi városi kántori állást, mely karnagyi képesítéshez kötött volt. A város kinevezi ez évben belvárosi kántorrá. Elfoglalva állását megszervezi a szeged-belvárosi egyházi énekkart, melynek karnagya lesz. 1927- ben a szegedi Városi Zeneiskola tanára. 1928- ban miniszteri felhívásra elkészítendő egy beszámoló Szeged zenei életéről, melynek kidolgozásában részt vállal. E szegedi zenei élet egyik szervezője. 1929-ben a Fogadalmi templom r. k. egyházi karnagya. Apponyi Albert (ma Oskola) utca 29. sz. a. lakott. Sírja és sírköve a szeged-belvárosi temetőben. Karnagya volt a szegedi Dalárdának. 1960-ban nyugalomba vonult. Hetvenhét évet élt. 275. Csonka Elemér (Csepely, 1876. máj. 20.— Budapest, 1941. nov. 17.) ítélőbíró. Béla járásbíró és Gergely Etelka fia. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem állam- és jogtudományi karára kéri felvételét és itt szerez végbizonyítványt. 1899-ben szegedi kir. törvényszéki joggyakornok. 1900—1904-ben itt bírósági al47
