Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BERGER BERNATSKY el. De itt sem marad meg sokáig, mert a lakosság ragaszkodása végül is ráveszi jegyzői állása újra elfoglalására. A Községi Bíróságnak is tagja lesz. Idővel főjegyzővé lép elő, 1886-ban végleg lemond megbízatásáról. Továbbra is Kisteleken marad, tanácsaival a vezetőség rendelkezésére áll, és még 1890-ben a képviselő testületben találjuk. 125. Berger Mór (Hódmezővásárhely, 1866. aug. 16.—Szeged, 1923. ápr. 7.) orvos. Ferenc hódmezővásárhelyi főorvos és Szmetán Fánny fia. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem orvosi fakultásának hallgatója. 1889-ben orvosi doktori diplomát szerez Bécsben. Szegeden telepedik le és itt hamarosan hírre és keresett rendelőre tesz szert. Kitűnő diagnoszta. Hamarosan Berlinbe utazik, hogy a Koch Róbert által felfedezett tuberkolózis bacillus elleni gyógykezelési módozatokkal megismerkedjék és ezeket itthon meghonosíthassa. Tanulmány- útjáról cikksorozatban számol be. Közleményei feltűnést keltenek, hiszen az Alföld népbetegsége volt a tuberkolózis. Meghívják a szegedi kórház alorvosi állására. Hamarosan osztályos orvos, majd osztályvezető főorvos. Ekkor kitőr az első világháború s Berger is bevonul katonának. Frontszolgálatot teljesít, majd orosz hadifogságba esik. Ezredorvos- ként szerel le. Itthon elfoglalja állását és megnyitja ismét rendelőjét. Ha beteghez kihívják, konflison jár. Lelkiismeretessége, akár csak szórakozottsága szóbeszéd tárgya s lassan legendák szövődnek alakja köré. Novellákban, költeményekben foglalkoznak személyével. Házasságából egy leány Erzsébet és két fiú István és László született. Két testvére és gyermekei családnevüket „Bodnár”-ra változtatták. Fia Pesten a közelmúltban halt el. Neje Eisenberger Olga. 220. Bernáth Géza (Kocsord, 1845. okt. 2.— Vaja, 1932. szept. 12.) ítélőbíró. Nemes. Mihály (gazda-) tiszt és Szép Borbála fia. Iskoláinak Pozsonyban végzése után a pesti egyetem joghallgatója. 1865-ben tesz ügyvédi vizsgát. Bírói pályára lép. 1867-ben joggyakornok a pesti kir. ítélőtáblán, majd tollnok a pestvárosi kir. törvényszéken. 1869-ben aljegyző és 1871-ben budapesti járásbírósági albíró. 1872-ben kir. törvényszéki bíró. 1880-ban a pesti egyetem a jogtudományok doktorává avatja s ezt követően a pesti kir. ítélőtábla pótbírája lesz. 1885-ben kir. ítélőtáblái bíró és 1891-ben a szegedi kir. ítélőtábla tanácselnökévé léptetik elő. 1894-ben szegedi táblaelnök. A fáma szerint mint református ő szorgalmazta az épület előtt álló Dugonics András szobornak onnan való eltávolítását. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. 1899-ben berendelik az Igazságügyminisztériumba államtitkári ranggal. 1906-ban a kir. Kúria másodelnöke lesz. 1908-ban v. b. t. tanácsosi méltóságra emelik. 1910-ben helyezik nyugállományba. 1911-től a főrendi ház tagja és 1926-ban örökös felsőházi tag lesz. Elhalálozása után Budapesten utcát neveztek el róla a XII. kerületben. (Ma Hollósú Simon utca.) A vajai családi sírboltba temették. 188, 191. Bernáth Ödön (71885 ?—?). Budapesten 1909-ben szerzett orvosi diplomát. Ezt követően fogszakorvosi képesítést nyert. 1927-ben nem szerepel az orvosi névsorokban. 1929-ben Czímer a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjaként említi és gyakorló orvosként. 1932-ben Szegeden fogorvos és Szentháromság utca 22. sz. a. lakos. 1937-ben Nagykanizsán praktizál és Erzsébet tér 18. sz. a. lakik. Ekkor a Szombat- helyi Orvosi Kamara tagja. 1940-ben körorvos és máv szerződéses tb. fogszakorvos Nagykanizsán. Tovább nevével nem találkozni. Talán érintették a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok és kizárták az Orvosi Kamarából, eltiltva a gyakorlattól. Esetleg deportálták 1944-ben. 274. Bernátsky Kornél (Versec, 1868. aug. 10—?). Atyja Károly magánhivatalnok, anyja Zeh Mária volt. 1885-ben hadapród-iskolát végez Temesvárt. Elindul a katonai pályán és 1911- ben őrnagy. A m. kir. honvédségi Tájékoztató Tanfolyam tanára. 1913—1914-ben a 29. honvéd gyalogezred alezredese, a második zászlóalj parancsnoka. Az első világháborút végig szolgálja előbb mint a 16. honvéd hegyi dandár parancsnoka, ahová a 29. honvéd gyalogezredet is beosztották. Ott van az orosz hadszíntéren a Brusszilow offenzívánál, Erdélyben a tölgyesi szorosnál és a 4. és 5. Isonzó- csatában. Majd a mikolajovvi hadtest kiképző csoportjának parancsnoka. Ideiglenesen parancsnoka a 76-os honvéd gyalogtandárnak. Az összeomlás után Szegedre jön. Nyugállományba helyezik. Mint nyugdíjas tiszt kapcsolódik be az ellenforradalmi szervezkedésbe. Tárgyal a francia katonai hatóságokkal. Része van a nemzeti hadsereg szervezésében. Reaktiválják és a Honvédelmi Minisztérium kinevezi a szegedi hadsereg parancsnokává és megbízást kap, hogy hadtestével elsőnek induljon a Dunántúlra. Szóba kerül honvédelmi miniszteri jelölése. Dunántúlon Kaposvárt szervezi a közigazgatást. Az év végével azonban újból nyugállományba helyezik. Ekkor vezérőrnagy. A Magyar Országos Véderő Egyesület elnöke. Az ABC tagja. Katonai szakíró. Számos magas kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban folyamodott a Mária Terézia katonai rend kitüntetéséért, de kérése nem teljesült és a rendi káptalan mindössze az arany vitézségi éremmel tüntette ki. 1935-ben Budapesten élt. A vitézi rend tagja. Szegeden 1903. 27
