Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

D

DÉRY DETTRE tári tanácsos. Gazdasági ismereteit a gyakor­latban is hasznosítani törekedve Szegeden a zálogba tett szőregi uradalom albérlője lesz fivérével egyetemben, aki vállalkozásaiban ál­talában helyette jár el. Egy évvel később meg­vásárolja a szegedi városi székház melletti te­lek egy részét és arra bérházat, valamint ga­bonaraktárt kezd építeni. Ugyanakkor meg­veszi a felső-Tisza-parti úgynevezett „ingyenes dűlőben” fekvő terület 32 holdját és ezen szesz- és keményítőgyárat épít a hozzávaló mellék- épületekkel. Élénk propagandát fejt ki a bur­gonyatermesztés érdekében és a városnak ne­mes vetőburgonyát küld kikísérletezésre. Gaz­dasági elveit és tanait az irodalomban is nép­szerűsíti, ami a bajor királyt arra ösztönzi, hogy Lipót-rendde! tüntesse ki. 1839-ben őt és fivérét örökös bárói és magyar mágnási rangra emelik. Gazdasági tanainak tovább fej­lesztésére az MTA útján pályázatot írat ki és a beérkező pályamunka jutalmazására 100 aranyat tesz le. Három munka érkezik be, mire az összeget még 15 arannyal megemeli. Szegedi vállalkozásai azonban csődbe jutnak, a város az általa nyújtott kölcsönökhöz sem jut hozzá, de évekkel később azokat Pesten per útján érvényesíti. Több jelentős tanulmá­nya jelent meg magyar, német, angol, francia nyelven, közöttük olyan is, amely a kommu­nizmus eszméivel is foglalkozik. A család neve eredetileg Fejér volt, de déli birtokáról északra menekülve vette fel a Weiss nevet. Már 1687- ben nemesi rangra emelkedett és a dercsényi előnév használatára volt jogosult. A névvál­toztatás 1792-ben következett be és annak engedélyezése során a nemesség és előnév használata is fenntartatott. Bécsben 1838. okt. 18-án kötött házasságot báró Eichoff Erzsé­bettel, kitől Béla fia származott. 207. Déry Adolf (Szeged, 1810. ?—Szeged, 1896. nov. 20.) kereskedő. 1848-ig Deutsch. Deutsch Salamon kereskedő és neje Schweiger Cipper! fia. Szegeden tanulja ki a kereskedő szakmát iskolái elvégzése után tanonc, majd segéd, végül önálló „metszőportéka” kereskedő. A Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testü­let — a Lloyd Társulat — tagja. A zsinagó­gában templomi széke volt. Felesége tószegi Freund Mária, kitől Ede és Károly fiai és Róza leánya született. Hitközségi választmá­nyi tag volt és Somogyi u. 22. sz. a. lakott. Szívszélhűdésben halt meg, nyolcvanhat éve­sen. 87. Dettre Béla (Szécsény, 1880. febr. 25.—Sze­ged, 1951.) katonatiszt. 1881-ig Diamant. Benő földbirtokos és Klein Mária fia. Iskolái el­végzése után katonai pályára lép és 1904-ben hadnagy a szegedi 46. gy. ezredben. 1911-ben főhadnagy. 1918-ban csapattiszt, százados a szegedi kerületi parancsnokságnál. Bizalmas kapcsolatot tart fenn Shvoy Kálmánnal. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1919-ben Tabódy Zsolt támogatója. Emiatt és mert buz­dított a Vörös Hadseregbe való belépésre, a diktatúra bukása után először a kaszinó törölte tagjai sorából, majd hadbírósági eljárást indí­tottak ellene. Letartóztatták és végül két havi fogházra ítélték, melyet az előzetes letartózta­tásban töltött idővel kitöltöttnek vettek. Ettől kezdve visszavonultan élt. 1945 után rehabili­tálták és a Magyar Néphadseregben alezre­dessé léptették elő. Kekezovich Violával köt házasságot, ki 1948-ban a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság főtitkára volt. Ez évben rágalmazási pert indított Béréi Géza ellen. Utód nélkül hal el és Szegeden a Deszkás te­metőbe temették. 223. Dettre János (Budapest, 1886. máj. 15.— Topolya, 1944. máj. 15.) ügyvéd. Előbbinek testvére. Középiskolát a szegedi piarista fő­gimnáziumban végzett, ahol 1904. jún. 7-én tett érettségi vizsgálatot. Ezután a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és ál­lamtudományi karán hallgatott jogot és itt nyert abszolutóriumot 1907. dec. 20-án. Már 1908. jan. 17-én I. jogtudományi szigorlatra állt és ezt követően ügyvédjelölti gyakorlatra ment először Budapesten, majd Szegeden. A kolozsvári egyetem 1909. ápr. 3-án jogtudo­mányi doktorává fogadta. Gyakorlati idejé­nek letöltése után 1911. júl. 11-én Budapesten állt ügyvédi vizsgára. Diplomáját a Szegedi Ügyvédi Kamaránál mutatta be 1911. okt. 3-án és Szeged székhellyel kérte felvételét az ügy­védi lajstromba. Horváth Mihály utca 1. sz. alatt nyitotta meg ügyvédi irodáját. A Sze­ged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1914-től Szeged sz. lcir. város tiszti alügyésze. 1918 őszén a Károlyi-párt tagjaként a Károlyi kormány kinevezi kormánybiztos főispánná. A prole­tárdiktatúra idején egy időre visszavonul, de a direktórium távozása után újból elfoglalja székét. Az ellenforradalomban előbbi tényke­dései miatt elfordulnak tőle, az úri társadalom bojkottálni kezdi, a kaszinóban kizárására tesznek indítványt, mire tagságáról leköszön. A Szegedi Ügyvédi Kamarában fegyelmi eljá­rást indítanak ellene és törlik a névjegyzékből. Megkísérli ugyan helyzetét — elvei feladása nélkül — rendezni, de a hivatalos közhangulat ellenséges magatartása végül az ország elha^ gyására készteti. Jugoszláviába megy és Sza­badkán telepszik le. Itt a magyar, kisebbség érdekében kezd publicisztikai tevékenységbe, újságot szerkeszt, amivel lassan maga ellen hangolja a szerb hivatalos köröket. Végül is kiutasítják. Időközben a Szegeden ellene meg­indult fegyelmi eljárásban a m. kir. Kúria fel­menti, egyéb eljárást megszüntetnek és így 1925-ban visszatér Szegedre. Újból kéri az 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom