Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DÉRY DETTRE tári tanácsos. Gazdasági ismereteit a gyakorlatban is hasznosítani törekedve Szegeden a zálogba tett szőregi uradalom albérlője lesz fivérével egyetemben, aki vállalkozásaiban általában helyette jár el. Egy évvel később megvásárolja a szegedi városi székház melletti telek egy részét és arra bérházat, valamint gabonaraktárt kezd építeni. Ugyanakkor megveszi a felső-Tisza-parti úgynevezett „ingyenes dűlőben” fekvő terület 32 holdját és ezen szesz- és keményítőgyárat épít a hozzávaló mellék- épületekkel. Élénk propagandát fejt ki a burgonyatermesztés érdekében és a városnak nemes vetőburgonyát küld kikísérletezésre. Gazdasági elveit és tanait az irodalomban is népszerűsíti, ami a bajor királyt arra ösztönzi, hogy Lipót-rendde! tüntesse ki. 1839-ben őt és fivérét örökös bárói és magyar mágnási rangra emelik. Gazdasági tanainak tovább fejlesztésére az MTA útján pályázatot írat ki és a beérkező pályamunka jutalmazására 100 aranyat tesz le. Három munka érkezik be, mire az összeget még 15 arannyal megemeli. Szegedi vállalkozásai azonban csődbe jutnak, a város az általa nyújtott kölcsönökhöz sem jut hozzá, de évekkel később azokat Pesten per útján érvényesíti. Több jelentős tanulmánya jelent meg magyar, német, angol, francia nyelven, közöttük olyan is, amely a kommunizmus eszméivel is foglalkozik. A család neve eredetileg Fejér volt, de déli birtokáról északra menekülve vette fel a Weiss nevet. Már 1687- ben nemesi rangra emelkedett és a dercsényi előnév használatára volt jogosult. A névváltoztatás 1792-ben következett be és annak engedélyezése során a nemesség és előnév használata is fenntartatott. Bécsben 1838. okt. 18-án kötött házasságot báró Eichoff Erzsébettel, kitől Béla fia származott. 207. Déry Adolf (Szeged, 1810. ?—Szeged, 1896. nov. 20.) kereskedő. 1848-ig Deutsch. Deutsch Salamon kereskedő és neje Schweiger Cipper! fia. Szegeden tanulja ki a kereskedő szakmát iskolái elvégzése után tanonc, majd segéd, végül önálló „metszőportéka” kereskedő. A Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület — a Lloyd Társulat — tagja. A zsinagógában templomi széke volt. Felesége tószegi Freund Mária, kitől Ede és Károly fiai és Róza leánya született. Hitközségi választmányi tag volt és Somogyi u. 22. sz. a. lakott. Szívszélhűdésben halt meg, nyolcvanhat évesen. 87. Dettre Béla (Szécsény, 1880. febr. 25.—Szeged, 1951.) katonatiszt. 1881-ig Diamant. Benő földbirtokos és Klein Mária fia. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és 1904-ben hadnagy a szegedi 46. gy. ezredben. 1911-ben főhadnagy. 1918-ban csapattiszt, százados a szegedi kerületi parancsnokságnál. Bizalmas kapcsolatot tart fenn Shvoy Kálmánnal. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1919-ben Tabódy Zsolt támogatója. Emiatt és mert buzdított a Vörös Hadseregbe való belépésre, a diktatúra bukása után először a kaszinó törölte tagjai sorából, majd hadbírósági eljárást indítottak ellene. Letartóztatták és végül két havi fogházra ítélték, melyet az előzetes letartóztatásban töltött idővel kitöltöttnek vettek. Ettől kezdve visszavonultan élt. 1945 után rehabilitálták és a Magyar Néphadseregben alezredessé léptették elő. Kekezovich Violával köt házasságot, ki 1948-ban a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság főtitkára volt. Ez évben rágalmazási pert indított Béréi Géza ellen. Utód nélkül hal el és Szegeden a Deszkás temetőbe temették. 223. Dettre János (Budapest, 1886. máj. 15.— Topolya, 1944. máj. 15.) ügyvéd. Előbbinek testvére. Középiskolát a szegedi piarista főgimnáziumban végzett, ahol 1904. jún. 7-én tett érettségi vizsgálatot. Ezután a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karán hallgatott jogot és itt nyert abszolutóriumot 1907. dec. 20-án. Már 1908. jan. 17-én I. jogtudományi szigorlatra állt és ezt követően ügyvédjelölti gyakorlatra ment először Budapesten, majd Szegeden. A kolozsvári egyetem 1909. ápr. 3-án jogtudományi doktorává fogadta. Gyakorlati idejének letöltése után 1911. júl. 11-én Budapesten állt ügyvédi vizsgára. Diplomáját a Szegedi Ügyvédi Kamaránál mutatta be 1911. okt. 3-án és Szeged székhellyel kérte felvételét az ügyvédi lajstromba. Horváth Mihály utca 1. sz. alatt nyitotta meg ügyvédi irodáját. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1914-től Szeged sz. lcir. város tiszti alügyésze. 1918 őszén a Károlyi-párt tagjaként a Károlyi kormány kinevezi kormánybiztos főispánná. A proletárdiktatúra idején egy időre visszavonul, de a direktórium távozása után újból elfoglalja székét. Az ellenforradalomban előbbi ténykedései miatt elfordulnak tőle, az úri társadalom bojkottálni kezdi, a kaszinóban kizárására tesznek indítványt, mire tagságáról leköszön. A Szegedi Ügyvédi Kamarában fegyelmi eljárást indítanak ellene és törlik a névjegyzékből. Megkísérli ugyan helyzetét — elvei feladása nélkül — rendezni, de a hivatalos közhangulat ellenséges magatartása végül az ország elha^ gyására készteti. Jugoszláviába megy és Szabadkán telepszik le. Itt a magyar, kisebbség érdekében kezd publicisztikai tevékenységbe, újságot szerkeszt, amivel lassan maga ellen hangolja a szerb hivatalos köröket. Végül is kiutasítják. Időközben a Szegeden ellene megindult fegyelmi eljárásban a m. kir. Kúria felmenti, egyéb eljárást megszüntetnek és így 1925-ban visszatér Szegedre. Újból kéri az 56
