Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
T
THÖKÖLY TISZA hadseregben 40 év, 10 hónapot és 12 napot szolgált le. Vagyontalan, kitűnően minősített tiszt volt. 1848-ban már császári tábornok Jellasics seregében szolgált. A magyar sereg visszaszorította őket Horvátországba. 1848 decemberben Varasdin, Eszék vonalon állt. 1849 februárjában a Szabadka—Szeged—Szőregi hadműveletekben kudarcot szenved. 1849. jan. 3-án Rajasics hívására átveszi a szerb hadsereg főparancsnokságát. 1849. márc. 22-én Perczel Szőreg alatti seregét szétveri, ápr. 29-én Nagybecskereknél veri meg. Ennek folytán a szerbek bizalma benne meginog és átpártolnak Szrati- mirovicshoz. 1849. ápr. 25-én a zimonyi otbor bíróság elé állítja. Erre a szerb hadsereg főparancsnoki állásáról lemond. Nőtlen maradt. 141. Thököly Imre (Késmárk, 1657. szept. 25.—Nikodé- mia, 1705. szept. 13.) Tököly. Atyja István, késmárki gróf, anyja Gyulaffy Mária. Még serdülő gyerekként, 1670-ben Likava ostromlott várából Erdélybe szökik és ott a bujdosók vezére lesz később a Habsburgok elleni függetlenségi harcban. 1682-ben a szultántól királyi címet nyer, de azt nem használja. 1683-ban a wieni török vereség után csapatai szétzüllenek. Felsőmagyar- ország és Erdély fejedelme lesz. 1685-ben a budai pasa elfogatja, majd elengedik. Tovább küzd. Szeged alatt vereséget szenved és ezt követően a Maroson át menekül. 1699-ben száműzés alá kerül és a török birodalomban él. 1671. jan. 17-től Apafy udvarában tartózkodott. Itt érte 1671. nov. 6-án az apai vagyontól való megfosztása. Apafytól kap felhatalmazást csapatgyűjtésre 1677- ben. 1695-ben a törököktől kegydíjat kap és a viddini grófi cím használati jogát. Halála után hamvait Törökországból 1906. okt. 27-én Szegeden át hazaszállítják. A menet útja Szegeden át halad, ahol az állomáson százezres tömeg élén a városi hatóság fogadja és búcsúztatja. Innen kísérik Késmárkra. 1682. jún. 15-én Zrínyi Ilonát vette feleségül, akitől Erzsébet, György, Zsuzsanna és talán más gyermekei származtak akik mind korán elhaltak. Egy ideig az eperjesi kollégiumnak is tanulója volt. 195. Thököly Imréné 1. Zrínyi Ilona. 195. Thuróczy Mihály (Szeged, 1869. szept. 13.— Szeged, 1942. febr. 5.) atyja Thuróczi János csizmadiamester volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte 1880—1888-ig. 1889-ben a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahol 1893. jún. 23-án jogi doktorátust szerzett. Ezt követően joggyakorlatra ment és ügyvdéjelölt- ként dolgozott. Gyakorlati idejének letelte után 1901. júl. 2-án ügyvédi vizsgát tett Budapesten és ügyvédi oklevelet nyert. Ennek birtokában Szeged város szolgálatába lépett és annak alügyészeként kezdte a pályáját 1901- ben. 1908-ban Szeged város főügyésze lett és az is maradt az 1929-ben történt nyugdíjba vonulásáig. 1894—1897-ig a Szegedi Dalárda titkára volt. 1931-ben a Mezőgazdasági Munkás Jogvédő Központi Irodának Csongrád megyei megbízottja volt. 1937-ben Szeged VI—IX. kerületi Adófölszólamlási Bizottságának alelnöke. 1925-től Szegeden Valéria tér 3. sz. alatt lakott. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Felesége Kőrösy Mária, akitől Vilma Ilona származott. 283. Tichy János 1827-ben könyvnyomtató műhelye volt Nagyváradon és 1859-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinónak lett a tagja. Czímer sem tudta személyét azonosítani. 91. Tirts Béla (Selmecbánya ?, 1875.7—?) atyja Talán Rezső kereskedő volt Selmecbányán. Iskolái elvégzése után katonai szolgálatra szánta el magát. 1898-tól szolgált a csendőrségnél. 1914-ben a II. csendőrkerületi pót- szárnyparancsnok Pancsován, százados. A Katonai Érdemkereszt és más kitüntetések tulajdonosa. 1918-ban csendőrőrnagy és szegedi csendőrkerületi parancsnok. 1919. márc. 22-én felajánlja szolgálatait a direktóriumnak. Június 8-án jelentést tesz a Belügyminisztériumnak rendfokozat megjelölése nélkül. 1919- ben az ellenforradalmi mozgalom egyik megindítója. 1919-ben szegedi városi rendőrkapitány, szegedi rendőrség átszervezője és a szegedi karhatalom parancsnoka. 1919. dec. 1-én a Szeged Városi Rendőrkapitányság ideiglenes vezetője a Belügyminisztériumból kinevezve. Kormánybiztosi elismerés, 1919. jún. 10-én karhatalmi parancsnok. Az ABC Városi Bizottságába Kovács Károly csendőrőrnagy, szentesi szárnyparancsnok ajánlotta maga helyett. Vállalja a városi rendőrség parancsnokságát. Szombathelyi is ajánlja parancsnoknak. Tőle való az ellenforradalmi rendőrségi esküszöveg. Résztvesz a kommunista katonák lefegyverzésében. Bevonatja a városházán a vörös zászlót. Megtiltja a piros jelvények vi- lését. 222. Tisza István (Geszt, 1861. ápr. 22.—Budapest, 1918. okt. 31.) atyja Kálmán borosjenői nemes, később „szegedi” előnévvel gróf, miniszterelnök. Anyja Dégenfeld Schomburg Ilona grófnő. Iskoláit részben magánúton végezte, részben pedig a debreceni kollégiumba járt, ahol érettségit tett. Berlin, Budapest és a Heidelberg egyetemet látogatta. Jogot hallgatott és jogi doktorrá avatták a pesti egyetemen. Utána bihari birtokán gazdálkodik. 1886-ban országgyűlési képviselővé választják a vízaknai kerületben, Erdélyben. 1897. febr. 15-én atyja grófi rangját és előnév használatát reá is kiterjesztik. A Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank elnöke. 1903—1905-ig miniszterelnök és belügyminiszter. 1913—17-ig ismét miniszterelnök. 1907-ben és 1913-ban szürkehályoggal operálják. 1917-ben katonai szolgálatot teljesít a debreceni huszárezred parancsnoka. 1918-ban az orosz fronton, majd az olasz fronton küzd. 1879. aug. 17—18- án atyjával együtt Szegeden járt, és megtekintette a várost. 1918. okt. 31-én lelőtték a villájában. Geszten temették és bár a gyilkosságban résztvevők ellen eljárás indult, és ítélet is született, az ügy teljes felderítést mégsem 278
