Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HOMOR HORVÁTH a budapest—szobi vonalon a budapesti Nyugati Pályaudvar főnöke. 1935-ben nyugalomba vonul. Ág. h. evangélikus, ki szegedi tartózkodása idején a szegedi egyházat sorozatosan anyagilag támogatta. 1904 körül nősült és házasságából Ehrlich Emmától Rezső fia született, kit 1921-ben Szegeden vesztett el. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 276. Humor István (Pásztó, 1849. aug. 5.—Szeged, 1934. febr. 14.) pásztói nemes. István gazdatiszt és Deák Terézia fia. Középiskoláit Egerben végezte, majd a pesti tudomány- egyetemre ment, ahol a bölcsészkari előadásokat hallgatta. Itt szerzett 1873-ban tanári oklevelet. Már 1872. szept. 6-ától kezdődően helyettes-tanárként működött Szegeden a főreáliskolában. 1874. febr. 3-tól ezen intézet kinevezett rendes tanára. Szegeden a Szekfű utcában lakott 395. hrsz. alatt. A szegedi Szabadelvű Kör, a Tisztviselő Egylet és a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Előbbinek alelnöke. 1886-ban a szegedi áll. tanítóképző intézet tanára. Tagja a szegedi Dugonics Társaságnak és a tudományos osztály elnöke. 1896-tól a szegedi áll. főreáliskola igazgatója. Városi köz- törvényhatósági bizottsági tag. Szakíró. 1920- ban vonul nyugállományba. Megírta az általa vezetett intézet 50 éves történetét (1894) és számos más munkát publikált. Házasságot Szegeden kötött 1874. jan. 7-én Kolb Máriával, mely kötelékből származtak Izabella Anna Mária, Hermina Katalin Zsuzsanna, Janka, Georgia, Ernő László Lambert és Ádám utónevű gyermekei. 146. Horger Antal (Lugos, 1872. máj. 18.—Budapest, 1946. ápr. 14.) iskoláit Lúgoson végezte, majd a pesti tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait, ahol 1898-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1899-től áll. reáliskolai tanár Brassóban. 1906-ban Budapesten felsőbb leányiskolái és gimnáziumi tanár. 1911-ben a pesti egyetem a filozófia doktorává avatja. 1911-ben a budapesti Erzsébet nőiskola igazgatója. 1914-ben a pesti egyetem magántanárrá habilitálja. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít, hosz- szabb időt szolgál arcvonalban és több kitüntetés tualjdonosa. 1918-ban a budapesti VI. kerületi áll. leánygimnázium tanára. 1919-ben a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola igazgatója. Amikor a Ferenc József tudomány- egyetem Kolozsvárról menekülni kényszerül és azt Szegeden helyezik el, kinevezik ide ny. r. egyetemi tanárrá. Szegeden először Ipar u. 12., majd Batthyányi u. 4. és végül Feketesas (ma Bajcsy-Zsilinszky) utca 22. sz. a. lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Nevét a József Attilával kapcsolatos kontroverziája kapta szárnyra. A M. T. Akadémia levelező tagja. Tagja a szegedi Dugonics Társaságnak. Amikor a Ferenc József Tudományegyetem 1939-ben visszaköltözött Kolozsvárra, követi azt és ott 1940-ben nyugalomba vonul. Valószínűleg nőtlen maradt. Szakíró. 276. Horthy Miklós (Kenderes, 1868. jan. 18.—Estoril, 1957. febr. 9.) nagybányai nemes, vitéz. István főrend és neje dévaványai Halassy Paulina fia. Középiskoláit a debreceni református kollégiumban végezte. Majd 1883— 1886. években a fiumei Tengerészeti Akadémiát látogatta. 1886-ban kerül az Osztrák—Magyar Monarchia haditengerészetének kötelékébe mint II. oszt. tengerész hadapród. 1887-ben sorhajózászlós, 1889-ben sorhajóhadnagy. Ez időben Pólában lakik. 1906—1907. években tüzérségi tanfolyamon vesz részt. 1907-ben a „Taurusz” hadihajó parancsnokává nevezik ki. 1909. jan. 1-én korvettkapitánnyá lép elő. E minőségben 1909 novemberében I. Ferenc József maga mellé rendeli szárnysegédnek és Bécsbe költözik. 1913-ban a ,Budapest”, 1914-ben a „Habsburg”, ez év decemberétől pedig a „Novarra” cirkáló parancsnoka. 1917. máj. 15-én részt vesz az otrantói tengeri ütközetben. Ez évben IV. Károly király kinevezi az osztrák—magyar tengeri haderő parancsnokává. 1918-ban a „Prinz Eugen” dreadnougth parancsnoka és ellentengernagy. Az első világháború elvesztése után ő adja át a monarchia hadiflottáját Jugoszláviának és visszavonul a magánéletbe. Kenderesi birtokán él. A tanácsköztársaság idején az ellenforradalmat szervezők közé Szegedre jön és itt 1919. máj. 28-án a megalakuló ellenforradalmi kormány hadügyminisztere lesz. Megszervezi a Nemzeti Hadsereget és annak élén 1919. nov. 16-án bevonul Budapestre, mint e hadsereg fővezére és főparancsnoka. Az 1920. márc. 1-én összeülő Nemzetgyűlés az ország kormányzójává választja. 1921. nov. 2-án a Nemzetgyűléssel kimondatja IV. Károly trónfosztását. 1944-ben a második világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg elől külföldre emigrál, állásáról lemond és Portugáliában telepedik le. Itt is hal meg 89 évesen. 1925-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre helyezése után a meginduló klinikai építkezéseknél okt. 5-én ő teszi le a gyermekklinika alapkövét. Amikor az egyetem 1939-ben visszaköltözik Kolozsvárra, a Szegeden alapított új egyetem az ő nevét veszi fel. 1900-ban lépett házasságra felsőjószáshelyi Purgly Magdolnával, kitől Miklós, István, Magdolna és Paula gyermekei származtak. 223, 223, 223, 223, 224, 224, 224, 232, 232. Horváth Boldizsár (Szombathely, 1822. jan. 1.—Budapest, 1898. okt. 28.) réti nemes. József polgári származású iparos-kereskedő és neje Rába Julianna fia. Iskoláit Szombathelyen és Sopronban végezte, majd a győri akadémián hallgatott jogot. Elvégezve a jogi tanfolyamot visszatért szülővárosába és ott kezdett gyakorlatot. 1841-ben Széli ítélőmester hites táblai jegyzője. 1843- ban tesz ügyvédi vizsgát és az ügyvédi gyakorlatot is Szombathelyen kezdi. De még ebben az esztendőben megválasztják rendőrkapitánnyá és két év múlva városi jegyzővé. Hamarosan Vas megye főjegyzője lesz és 1848- ban városát képviseli az országgyűlésen. Amikor az országgyűlés Debrecenbe, majd Szegedre teszi át székhe115
