Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FEKETE FELMAYER A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és ellenőre volt. 1906. október 27-én tagja volt ama bizottságnak, amely Rákóczi Ferenc hamvait fogadta a szegedi vasútállomáson. 1920-ban nyugalomban vonult. Aranymisés pap volt. A Szegedi Dugonics Társaság tagja. Városi Iskolaszéki tag. Számos egyesületnek, így a D. M. K. E., a Magyar Vöröskereszt, a szegedi Piarista Diákszövetség, a Katolikus Kör tagja, illetve tisztésgviselője, elnöke. Szakíró. 191, 191, 191, 195, 226, 226, 235, 271, 271, 271, 272, 275. Fekete Jován 1. Csernoevics Nenád. 30. Fekete Nándor. Czímer szerint 1848-ban beállott nemzetőrnek, majd később belépett a honvédség kötelékébe. 1849. április 3-án Földváry Sándor alatt küzdött Szenttamásnál és részt vett a sáncok megrohanásában. Később hadnagyként szolgált a 104. Honvéd gyalog zászlóaljban és kitűnt bátorságával. Vagy céh-tag volt, vagy a Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja. 1911-ben élt Szegeden azonos nevű bádogos mester, nem igazolt azonban, hogy az előbbivel azonos lenne. 71. Feleki Miklós (Galambfalva, 1818. dec. 18.—Budapest, 1902. márc. 16.) nagygalambfalvi nemes, atyja: András. Színész. Székely szülők gyermeke. Iskoláit a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. Szülei papnak szánták, ő maga katonának készült. Korán megismerkedik a színpaddal és varázsa magához ragadja. 1838-ban színi pályára lép Csíkszeredán. 1841-ben Pesten találjuk Pály (Pályi) Elek társulatában, melynek hamarosan igazgatója lesz (1844). Pesten nősül, 1845-ben feleségül véve Szákffy Amáliát. SzákfFy József színész leányát. Ez évben apósával együtt Kolozsváron színigazgató. Feleségétől később elválik (az asszony Foltényi Vilmos neje lesz). 1848-ban beáll honvédnek. 1852-ben a Pesti Nemzeti Színház tagja, és Pesten köti második házasságát Gaidler Pál színigazgató leányával Eufrozinával, ki Munkácsi Flóra művésznéven ismert. 1883-ban kiküldöttként részt vesz a szegedi királylátogatáson és az akkor kiadott „Emléklap” egyik szerzője. 1885-ben vendége a szegedi Országos Kiállításnak. Széles körű irodalmi munkásságot fejt ki. A színházi takarékpénztár elnöke. A pesti képviselő testület tagja. A Ferenc József rend lovagja. 1888-ban vonul nyugalomba. A honvédségben Bem egyik vadász századában szolgált 1849. júl. 25-től századosként és századparancsnokként. Később az Országos Színész Egyesület alapítója, elnöke, majd örökös díszelnöke. 1884-ben a budai Várszínház bérlője. Több város díszpolgára. Szakíró. 50 éves színészi jubileumán, 1887. ápr. 28-én, nemesi rangra emelik nemesi előnév használatának engedélyezésével. A fővárosi honvédegylet tagja. Első házasságából József Ferenc Miklós, a másodikból Pál Miklós János és Endre Pál Vilibald gyermekei származtak. 128, 205. Felmayer Anasztázia (Szeged, 1867. jan. 11.—Szeged, 1920. nov. 14.) Antal fűszerkereskedő és neje Sárkány Krisztina leánya. Iskoláit Szegeden végezte és később Temmer Károly (1. ott) felesége lett. Szegeden Korona u. 23. sz. a. lakott. Lillin Károly és Felmajer Emília voltak a keresztszülei. 170. Felmayer Anna (Szeged, 1825. ?—Szeged, 1900. júl. 28.) Antal kékfestőmester és neje Kiss Viktória leánya. Iskoláit Szegeden járta. Gondos nevelésben részesült. Utóbb Kászonyi Károly gárdatiszt cs. k. nyug. kapitány felesége lett Szegeden 1864. júl. 24-én. Halála előtt magánzó, Szeged, Szt. György u. 3. sz. a. lakos háztulajdonos. Nagy-kászoni nemes férjétől Gizella leánya született. 170. Felmayer Antal (?, 1760. ?—Szeged, ?). Az ún. legidősebb. Szűr-szabó mester. Czímer — úgy látszik — az atyát és fiát egy személyként kezeli. Neve eredetileg helyesen Feld- mayer volt. Feltehetően a Bécsből 1759-ben Szegedre települt Károly fia, kinek neje talán Janotick — a név olvasata bizonytalan — Erzsébet volt. Eredetileg Bécsben dolgozott, feltehetően ott is tanulta ki a mesterséget. Hamarosan Szeged város bevett polgára lett. 1827-ben a céh vice-mestere. 1800-ban megvásárolta Szeged várostól a Kis Tisza és Vargák tava környékén fekvő mocsaras terület 900 □-öles telket a Kéri Kata luka közelében. Ezt fel töltötte és az így alkalmassá tett telekre házat és kékfestő-műhelyt építtetett. E manufaktúrából (ő vagy talán már a fia) 1826-ra gyárat fejlesztett ki. Pontos adatok hiányában csak a rendelkezésre álló bejegyzések alapján tételezzük fel, hogy háromszor nősült. Ha nem különböző személyekről van szó, akkor első felesége Czimegh Zsófia volt, kitől 1787- ben Anna nevű leánya született. Felesége korán elhalt és másodszor Straitzmann Klárával lépett házasságra. Ebből a frigyből született Teréz (xl791), Julianna (xl792), és Károly (xl795). Harmadik neje pedig Sümeghy Terézia (Franciska?) lett (1776—1860), kitől Antal (az alábbi), Károly József (xl800), Rozália (xl802), Zsófia (xl805), Franciska (xl811), István (1813—1888), János (xl816), és Klára (xl820), végül Gusztáv nevű gyermekei származtak. Meggazdagodott, nagy és fényes házat vitt, lakását fényűzően rendezte be. A választott községnek is tagja volt. 15, 168, 169. Felmayer Antal (Szeged, 1798. jan. 12.— Szeged, 1873. jún. 28.). Előbbi fia. Anyja Sümeghy Terézia. Gyolcs- és kelmefestő-mester. Szakmát Bécsben és atyja mellett tanult. Valószínűleg ő az, aki az atyja alapította manufaktúrát gyári szintre fejleszti fel. Parrotin gépet szerez be, gőzerőre áll át. Fokozatosan emeli munkásainak létszámát 60 férfi és 20 női munkásra. Termékeit bemutatja a hazai iparkiállításokon, ahol elismerésben részesül. Szeged város polgára és választott polgára. 184378
