Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BIELEK BOBICS Szeged, 1938. febr. 27.). Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és 1895. máj. 8-án letéve első jogtudományi szigorlatát joggyakornok a szolnoki törvényszéken, majd ügyvédjelölti bejegyzést kért a debreceni Ügyvédi Kamarától. 1895 végén Szegedre való bejegyzését kérte a Szegedi Ügyvédi Kamaránál és Cserő Ede ügyvédjelöltje lesz. 1897. dec. 24-én a budapesti egyetemen a jogi doktori fokozatot nyeri el. Majd 1899-ben ügyvédi oklevelet szerez és a Szegedi Ügyvédi Kamarától kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Ügyvédi gyakorlatot azonban alig folytathatott, mert az Ügyvédi Kamara megállapította, hogy egyben gyár- tulajdonosként ipari és kereskedelmi tevékenységet folytat, mely az ügyvédi működéssel ösz- szeférhetetlen és tagjai sorából törölte (1904). Tulajdonosa a szegedi Lőwy A. és Társa Gőzfűrész és Ládagyár vállalatnak. Tagja volt 1919-ben az ABC.-nek. A szegedi Zsidó Hitközség elnöke. Szülei Adolf és Deutsch Róza, neje Lőwy Margit, kivel Szegeden 1900. febr. 18-án köt házasságot, melyből Alicze és Jenő (talán ikrek), valamint Arthur gyermekei származtak. 274. Bielek Vilmos (Nagybecskerek, ?—?). A Trencsén megyei Dezser és Nyitra megyei Vág- újhely utáni előnevű nemes. A család Tren- csénből származott. 1911-ben Torontál megye közigazgatási gyakornoka és tb. aljegyzője, később a megye III. aljegyzője. 1912-ben e minőségben él Nagy becskereken. 1913-ban megyei árvaszéki ülnök, majd helyettes árvaszéki elnök. Feltehetően a hűségeskü megtagadása miatt kiutasítva jött át a trianoni Magyarországra, ahol nyugállományba helyezték. Szegeden él és mert a Tisza-parti Back malom címe alatt találjuk és Back Bernát leányának esküvőjén tanúként szerepelt, feltehető, hogy esetleg e vállalatnál nyugdíjazása után még dolgozott. 1929-ben tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Nemességét Szepes megye igazolta. Szegeden ny. árvaszéki elnökként él. Talán Antal megyei tb. főjegyző és Tapako- vics Mária fia. 274. Bihari János (Nagyabony, 1764. okt. 21.—Pest, 1827. ápr. 26.) cigányzenész. Atyja is hegedűs volt. Hét évesen már hegedült és tizenöt évesen prímás. Hamarosan nagy hírre és népszerűségre tesz szert itthon és külföldön. Szinte az egész országot bejárja. 1824-ben baleset folytán megsérül a bal karja s ettől kezdve neve hanyatlik. Duna- szerdahelyen köt házasságot Bénák Évával 1789. május 5-én, mely frigyből János és Ilona származott. Öregen, elszegényedetten magárahagyottan hal meg. A pesti Ferencvárosi temetőben nyugszik. Szerzeményeit Szegeden is széltében-hosszában játszották. Ma is hirdeti nevét a szegedi Bihari utca. Ebben az utcában született Dankó Pista. 7,66,213. Birg Mihály 1. Bürgés Mihály. 89, 116. Bistyák Ferenc 1. Marosváry Ferenc. 274. Bizinger Andor (Szeged?, 1821. ?—Nagy- kikinda, 1882. ?) (Bisinger, Bissinger, Birin- ger). 1849. márc. 16-án a dunántúli Nemegyei 2. önkéntes csapat főhadnagya, majd a Szegeden alakult nemzetőrség századosa volt és zászlóaljparancsnokként 1849. április 3-án alakulatát Szent-Tamás sáncai ellen rohamra vezette. így részese lett Szent-Tamás elfoglalásának. Később a 104. honvéd zászlóalj 4. századának századosa lett. Földváry Sándor jelentése a szent-tamási fegyvertényről névszerint említi. 1867/8-ban szegedi kataszteri becslő- biztos. Tagja volt a szegedi honvédegyletnek. Atyja talán Mihály szegedi polgár volt. 71. Blaskovics család. Trencsén és Hont megyében otthonos család, melynek egyes tagjai nemesi rangra emeltettek. Az e személyektől eredő ág főleg „ebeczki”, „klobusiczi” és „blas- kovici” előnevekről ismert. A család tagjai Bihar, Csanád, Csongrád, Heves, Hont, Pest és Pozsony megyébe is elszármaztak. Egyes tagjainak Szegeddel közvetlen kapcsolatuk is keletkezett. 12. Blaskovits Albert (Darócz, 1827. ?—? 1890. jan. 12.) (Blaskovich, Blaskovics), illetve Bertalan, ebeczki nemes. Földbirtokos. Bertalan és zsadányi és törökszentmiklósi Almássy Erzsébet fia. Borsod megyében született. Szegeden 1851. november 17-én köt házasságot hor- gosi Kárász Irénnel, mely házasságból Klementina és Mária leányai születtek. Házasságkötésekor a Csanád megyei Királyhegyesen lakik, de a Pozsony megyei Nagyabony- ban és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jász- Monostoron is birtokos. Czímer nevét különböző módon írja és egy helyen utónévként tévesen „Géza”-t említ. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 89, 171. Blaskovics Géza. Czímernél névelírás, helyesen Blaskovits Albert. L. ott. 171. Blaskovics Gézáné. Czímernél névelírás 1. helyesen Blaskovits Alberné Kárász Irén. 171. Bobics János (Dabar, 1795? vagy 1802.—Diósgyőr, 1878. febr. 13.) (Bobich, Bobits, Bobisch, Bubics) katonatiszt. Szülőhelye az akkor Magyarországhoz tartozott Horvát-Szlavonországi Lika Krbava megyebeli otoőaci járásban feküdt. Ez ma Jugoszlávia területe. Vagyontalan cs. k. határőrségi tiszt fia. Valószínűleg katonai nevelőintézetben készült fel a katonai pályára. Tényleges katonai pályát választja hivatásának és a 14. cs. és k. gyalogezredbe osztva 1817-ben (Pobich) kadett, majd századosi rangig emelkedik. Ekkor elbocsátják. 1847-ben a Pest-Szolnoki vasút Vecsés állomásbeli pénztárosa. 1848-ban újból jelentkezve átkéri magát a honvédséghez. 1848. június 13-án a 3. honvédzászlóalj tisztje. Részt vesz a hírnévre szert tett zászlóalj haditényeiben és hamarosan őrnaggyá léptetik elő és zászlóaljparancsnoki 31
