Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
A
ANÓCSKÁI ATKÁRI Anocskai András. Czímernél: Anocskai Engi József. I. Tóth Béla 230. Anocskai Engi József. Czímernél téves névkombináció. Anocskai András családi neve Tóth Béla. Engi helyesen: Engi Lajos Sándor. 230. Antalffy László (Szeged, 1877. jún. 26.— Szeged, 1957. júl. 27.) református tábori esperes, később ezredes-lelkész. Szegeden élt. Neje Sonkovics Izabella. Szegeden temették. Gyermektelen. 273. Antalffy-Zsiross Mihály (Oroszlámos, 1857. márc. 3.—Szeged, 1929. dec.31.). A családi név eredetileg Antalfi, majd Antalffy. Később a család egyik tagja felveszi a Zsíros nevet is. Ettől kezdve szokásos a kettős névhasználat. Az utódok azonban néhol elhagyták az Antalffy név használatát. A Zsiross név hol ebben az írásmódban, hol Zsírosként tűnik fel. Atyja Torontál megye főjegyzője volt. Reáliskolát végez Szegeden. Középiskolai tanárjelölt lesz. Leteszi az államszámviteltani és a községi jegyzői vizsgát és megyei szolgálatba lép. Tolna megye főszámvevőjeként megy nyugdíjba a megyei pénztárak államosításakor. 1891—1907 időszakban a nagybecskereki közigazgatási tanfolyam előadója. Felesége Eleim Anna, kitől két leánygyermeke származott. 1907-ben kerül nyugállományba és ekkor a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (D.M.K.E.) főszámvevői posztját vállalja. Bár az egyesületnek Budapesten is volt irodája, s ennek állományában szerepel, Szegeden élt. Az egyesület szegedi székházában volt lakása. Közigazgatási szakíró. Atyja Lajos, anyja Baranyai Zsuzsanna. Gyermekei: Ilona Anna (1901—1938), Erzsébet Anna (1902). 284. Apponyi Albert (Bécs, 1846. máj. 29.—Genf, 1933. febr. 7.) nagyapponyi gróf. György kir. kancelláriai tisztviselő és neje Sztáray Júlia grófnő. Első oktatását otthon szerezte, majd Kalksburgba ment és az ottani jezsuitáknál folytatta tanulmányait. Jogot Pesten, majd Bécsben hallgatott az egyetemen. Nagybirtokos. Korán bekapcsolódott a politikai életbe és már 1872-ben o. gy. képviselővé választották. Megszakításokkal évtizedekig tagja volt az országgyűlésnek. Később vallás- és közoktatás- ügyi miniszter. A trianoni béketárgyalásokon a magyar bizottság elnöke, fődelegátusa. Világhírű szónok, több nyelven anyanyelvi szinten adott elő. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, igazgatósági tagja. Tevékenykedett a szegedi egyetem alapítása körül, valamint része volt a DMKE alapításában. Valóságos b. t. tanácsos és az Aranygyapjas Rend tagja. Szeged város díszpolgára. Házasságot kötött Mensdorff-Puilly Dietrichstein Klo- tild grófnővel, mely házasságából György, Mária és Julianna gyermekei származtak. 223. Arányi Lajos. Atyja Aichner. 1861-ig Aichner. Sóhivatalnok. Talán közeli rokona, esetleg testvére, ama Aichner Jánosnak ki Bécsben 1815-ben született és Szegeden 1853-ban özvegyként kötött másodszor házasságot Vály Terézzel. Talán rokona annak az Aichner Ká- rolynak is, aki a XIX. század első felében számos magyarországi sóhivatalnál működött különböző beosztásokban. Arányi a m. kir. állami Sóhivatal pénztárnoka volt. Czímernél: Alajos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 89, 116. Arleth Ferenc (Veszprém, 1833. ?—Szeged, 1906. ápr. 25.) építész. János bácstopolyai cipészmester és neje Puncsaft Anna fia. Veszprémből jövet telepedett meg 1859-ben Szegeden, itt nősült, Sziráki Juliannát vette feleségül, kitől Ödön, Matild, Gizella és Dezső Ignác Ferenc gyermekei születtek. A szegedi piarista gimnázium rajzoktatója. Számos építészeti-kivitelezési megbízást kap. Iskolává építi át a Szeged-Felsővárosi Szt. György templomot, felépíti a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár első saját épületét, a Főreáltanodát, a régi Hungária Szállót, a városi Árvaházat. 1879- ben ingyenes rajz, és tervezőiskolát nyit. Boldogasszony sugárút 60. sz. alatt halt meg. Halálakor nyugalmazott városi felsőbb leányiskolái rajztanár. Háza a Rácz-temető utcában állt. Hetvenkét évesen hunyt el. Ödön fia családi nevét „Zoltán”-ra változtatta. 89. Árpád (?—907) atyja Álmos vajda. Gyermekei voltak: Liutin, Tarkoc, Jelach, Jutás és Zsolt. Magyar fejedelem. Szegeden utca viseli nevét. A Szeri pusztán = Ó Pusztaszeren ejtette szerét az ország dolgainak rendezésére. Szegeden külön mondaköre alakult ki. Pusztaszeren korábban az Árpád Egyesület viselte nevét. 15, 248/20. Árvái család. Egyik ága nemesi rangra emelkedett, a család már 1810 előtt megtelepedett Szegeden. Háztulajdonosok, cukrászok. Két tagja az 1848/49. évi szabadságharcban vett tevékeny részt. Nevüket többnyire Árvay-nak írták. 83. Atkári István trafikos. Valószínűleg a család nemesi ágából származott és talán az Arad megyei Pécskáról jött Szegedre. Eleinte itt trafikot tart fenn. 1848-ban részt vesz a szabadságharcban Földváry Sándor 104. zászlóaljának 7. századában őrmesterként. Jelen van Szent-Tamásnál. Később Szeged-Alsóvároson él, kis birtokot szerez és utóbb a város szolgálatába lépve bel- és alsóvárosi adószedő lesz. Ezen állásáról 1869-ben lemond, épp úgy, mint ahogyan a korábban betöltött rendőri biztosi állásáról is még 1867-ben lemondott és végkielégítését kérte. Majd Szeged-alsóvárosi csendbiztossá választják, de eme állásáról is lemond és nyugdíjazásért folyamodik 1873- ban. 71. 11
