Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MALINA MÁRKI zsony megyében. 1811-ben már főjegyző. 1814-ben első alispán, és 1819-ben kir. albiztos Erdélyben. 1811-ben megyei országgyűlési követ. 1821-ben helytartótanácsi tanácsos. 1822-ben kir. ítélőtáblái ítélőmester, udvari, tanácsos az udvari kancellárián. Királyi személynök, 1825. dec. 30-án az országgyűlés rendi táblájának elnöke, valóságos belső titkos tanácsos. 1830-ban országgyűlési követ. 1831. nov. 7-től államtanácsos. 1839. ápr. 4-én országbíró. 1843-ban és 1847-ben az országgyűlésen főrend. Régi nemesi családból származik és „székhelyi” nemesi előnév használatára volt jogosult. 1828. június 22-én előtte tett ügyvédi vizsgát Mihályi! József, a későbbi szegedi ügyvéd. Diplomáján az ő neve szerepel. Házasságot kötött Uzov Karolinával, kitől György, Karolina, Júlia és Mária gyermekei származtak. 248/42. Maiina Lajos (Szeged, 1884. febr. 5.—?) iskoláit Szegeden végezte. Atyja Gyula kir. főmérnök, anyja Boros Ilona. A gimnáziumot a kegyesrendieknél járta 1893—1901-ig. 1901. jún. 7-én tett érettségi vizsgálatot, majd a kolozsvári Tudományegyetem jogi karára iratkozott be és itt tette le 1906. május 23-án első jogtudományi szigorlatát 1907. ápr. 27-én jogi doktorrá avatták. Joggyakorlatának letöltése után 1910. máj. 7-én ügyvédi oklevelet szerez Marosvásárhelyen. Ekkor a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri felvételét az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel és irodáját 1911-ben Jókai u. 7. sz. alatt nyitja meg. 1914—18-ig részt- vesz az I. világháborúban és főhadnagyként szolgál az orosz fronton. Számos kitüntetés tulajdonosa. 1921-ben Torontál megye ügyésze. A kisteleki község tanácsának képviselőtestületi tagja, az ottani hírlap főszerkesztője. 1925. dec. 30-án székhelyét Kistelekre teszi át. 1930- ban Csongrád megye tb. főügyésze. 1927-től kezdődően a Mezőgazdasági Munkásvédő Iroda ügyvezető megbízottja Kisteleken, Csongrád megye területére. Neje Boros Margit, kitől Lajos, Hermina, Márta és Gyula gyermekei származtak. 1941-ben a Szeged Vidéki Adófölszólamlási Bizottság elnöke. 1941-ben királyi ügyész lesz Marosvásárhelyen, 1942— 1944-ben ugyanitt kir. törvényszéki bíró. 220. Málly Ferenc (Gönyü, 1876.—Szeged, 1955 nyara.) Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. Valószínűleg Győrött. Utána a pesti tudományegyetem bölcseleti karára iratkozott be, ahol 1898-ban filozófiai doktorátust nyert. Utána 1911-ben a fiumei állami főgimnázium tanáraként találkozunk vele újból. Az 1914— 18-as világháborúban katonai szolgálatot teljesített és számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa volt. A háború vége Fiumében érte és optálással került Magyarország területére és lett 1920-ban a szegedi állami leány- gimnázium tanára. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1932-ben a szegedi egyetem olasz lektora volt, majd 1931—36-ig a szegedi állami Klauzál Gábor Gimnázium tanára. 1937-ben a Ferenc József Tudományegyetem Bölcsész Karának magántanítója olasz nyelvből. A Szegedi Felső Kereskedelmi Iskola tanára és 1941-ben a Magyar Gazdaságkutató Intézet Elnöki Tanácsának tagja. Számos tudományos társaság tagja, szolgálaton kívüli százados. 1945-ben vonult nyugalomba. 1955 nyarán halt el oly módon, hogy egyedül lévén a lakásban, elesett, lábát törte és csak a beállott halál után két napra találtak rá. 80. éve körül halt el. Gyermektelen volt. Feleségét Gizellának hívták. 279 Mamusich László (Szeged, 1891. jan. 27.— Szeged, 1971. márc. 1.) atyja István, mészárosmester volt, anyja Czímer Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1901—1908-ig. 1909. máj. 17-én itt tett érettségi vizsgálatot azzal, hogy jogi pályára készül. Talán a kolozsvári tudományegyetemen tanult jogot és nyert végül is jogtudori oklevelet. Ezt követően az igazságszolgáltatásban helyezkedett el, később bírói vizsgát is tett. 1931- ben — hét éven át — a Ceglédi Kir. Járásbíróságon volt járásbíró. 1914—1918-ig a világháborúban katonai szolgálatot teljesített és főhadnagyként szerelt le. 1927-ben a Szegedi Kir. Törvényszék bírája. Itt ellene valamilyen kicsapongás miatt fegyelmi eljárás indult és talán állásából el is bocsátották. Később mint nyugdíjas bíró, 1965. után a Szegedi Filharmónia bérletszervezője volt. Nőtlen és gyermektelen maradt. 220. Markovics Szilárd (Szolnok, 1901.—?) Nem tudjuk, hogv iskoláit hol végezte, ellenben középiskoláinak befejezése után a József Műegyetemre ment, ahol 1925-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1938-ban műszaki vállalatot üzemeltetett Szeged, Tisza Lajos körút 44. a. 1944-ben Szegeden gépészmérnök. Szeged, Polgár u. 28. sz. alatti lakos. Ő volt az, aki 1944-ben javasolta a városi tanácsnak gettó fölállítását, annak ellenére, hogy ez a rendelkezés anyját is érintette. 1942-ben a „Szeged” F. C. ügyvezetője volt, de ezen állásáról lemondott. Ezzel kapcsolatban hadjárat indult ellene 1942-ben a „Szegedi Új Nemzedék” napilapban. A SZÁK társelnöke. Nős. 279. Márki Imre (Sarkad ?, 1881. máj. 16.— Szeged, 1970.) atyja Imre kisbirtokos Sarkadon, anyja Bozóky Kornélia. Középiskolái után valószínűleg a kolozsvári egyetemen hallgatott jogot, és szerzett doktori diplomát. Ezután a közigazgatásóan helyezkedett el és pénzügyi titkár lett. 1914—1918-ban végig- küzdötte a világháborút. Az orosz fronton szolgált az 5. Honvéd gyalogezred hadnagyaként. 1920—1921-ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak tagja és titkára volt. 1921-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara irodatisztje. Irodal184
