Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FLUCK FLUCK apródiskolában végezte. 1879-ben a károly- városi 49. honvéd gyalogezred hadapródja. 1881-ben hadnagy, 1886-ban főhadnagy, 1892- ben II. oszt. százados, 1895-ben I. oszt. százados, 1905-ben őrnagy, 1909-ben all. Vilmos württembergi királyról nevezett 6. honvéd huszárezred 2. divisiójának parancsnoka. 1912- ben ezredes. 1915-ben a 13. lovasdandár parancsnoka az orosz fronton. 1916-ban vezérőrnagy és a 8. hadosztály parancsnoka, majd tábornok. 1917-ben Budapest katonai parancsnokának helyettese. 1920-ban saját kérelmére várakozási állományba helyezik, majd nyugdíjazzák. Altábornagy. Számos — részben hadiékítményes — kitüntetés tulajdonosa. Műfordító. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1929). 1888-ban köt házasságot Waltherburg Antónia bárónővel, mely házasságából Béla és Ferenc gyermekei származtak. 1883. okt. 16-án a Szegeden kelt legfelsőbb elhatározással, előnév és címerhasználat engedélyezésével, magyar nemesi rangra emelik. Czímernél tévesen: Ferenc. A Szeged Belvárosi temetőben, családi kriptájában temették el. Fluck család. Felsőausztriából évszázadokkal előbb Magyarországra származott és akkor Turócz és Zólyom megyében megtelepedett német nemesi család, melynek egyik tagja és annak leszármazottai magyar nemességet nyertek címer és „raggambi” nemesi előnév használatának engedélyezésével. A predikátum feltehetően származási helyre utal és valószínűleg a külföldön élt családtagokat is megillette. 213. Fluck Dezső (Szeged, 1860. nov. 15.—Szeged, 1935. márc. 25.) raggambi nemes. Ferenc sóhivatali vezető és neje Bánhidy Mária fia. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a pesti József nádor műegyetemen folytatta tanulmányait. 1889-ben mérnöki diplomát szerez. Állami szolgálatba lép és a szegedi vízépítészeti szakosztályra kap beosztást. Innen Herkules- ftirdőre kerül, majd a gyulai folyammérnökségnek lesz dolgozója. 1910-ben Szegeden a m. kir. Folyammérnöki Hivatal tiszai m. kir. áll. Kotrások Vezetőségének vizimérnöke és főnöke lesz. Az első világháborúban katonai szolgálatra vonul be és több kitüntetésben részesül. 1910-ben műszaki tanácsossá lép elő, később miniszteri osztálytanácsos és utóbb miniszteri tanácsos. 1922-ben nyugállományba kerül és Herkulesfürdőn ténykedik. Szeged- Felső tanyán birtoka van. Szegeden Klauzál tér 2. sz. a. volt lakása. Házasságot 1887. dec. 20-án Szegeden kötött rábahídvégi és galán- thai Balogh Irénnel, kitől László és András fiai származtak. Szegeden a belvárosi temető családi sírboltjában nyugszik. 258/285. Fluck Ferenc (Selmecbánya, 1829. nov. 12.— Szeged, 1913. jan. 25.) raggambi nemes. Flórián sótárnok és neje hetyei Dénes Erzsébet fia. Iskoláit Temesváron végezte, ahol az őt nevelő nagybátyja Fluck János m. kir. kamarai igazgató lakott. Atyját 1848-ban Szolnokra helyezték és ekkor hozzá kerül vissza. 1848- ban nemzetőrnek áll be. 1849-ben jelentkezik honvédnek a szegedi 3. honvéd zászlóaljnál, ahol előbb a 4. századba kerül, majd kinevezik hadnaggyá a 122-es zászlóaljhoz. Előbb Damjanics Jánosnak volt segédtisztje, utóbb pedig Perczel Mór parancsőrtisztje. Kácsnál megsebesül és lórúgás következtében elveszti egyik szemét. Világos, utána Neugebäude foglya. Jóval később századossá lép elő. 1850-ben kinevezést nyer a szegedi sóhivatalhoz. Ekkor belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek 1899-ben választmányi tagja, 1900-ban alel- nöke és 1907-ben elnöke lesz. Utóbb az egyesület dísztagja. 1861-ben sóhivatali sótiszt. Szeged Palánk 61. sz. a. lakik. A Szeged- Csongrádi Takarékpénztár választmányi, igazgatósági tagja, majd alelnöke, illetve elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, 1863-ban választmányi tagja. A szegedi Honvéd Egylet alapítója. 1865-ben a szegedi városi légszesz- világotás kérdésében hírlapi vitába keveredik. 1868-ban a Honvéd Egylet elnöke. A Szabadelvű Kör tagja. 1869-ben a szegedi m. kir. sóhivatal sóeladási igazgatója. 1870-ben m. kir. sótárnok. Iskolaszéki tag, majd elnök. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár napibiztosa. 1878-ban részt vesz a szegedi 3. honvéd zászlóalj 30 éves találkozóján. Az 1876. és 1879. évi árvíz mentési munkálataiban is részes. Háza Szegeden Felsővároson a Ráctemető utcában állt. 1879-ben ő is részt vett a királyt fogadó bizottságban. Szegedi városi képviselő, majd törvényhatósági bizottsági tag. Később a Szeged Belvárosi Kaszinó alelnöke, illetve elnöke. 1883. okt. 16-án Szegeden kelt legfelsőbb elhatározással nemesi rangra emelik, címer és nemesi előnév használat engedélyezésével. A szegedi középítkezési tanács tagja. A szegedi tisztviselők „Összetartás” egyesületének elnöke. 1902-ben a szegedi m. kir. Sóhivatal elnöke, vezetője. Mint ilyen kéri nyugdíjazását. Kétszer nősült. Első neje Hu- tiray (Lukács?) Mária (xl855), kitől Mária (1855—1874) leánya származott. Második neje Bánhidy Mária és tőle származott gyermekei: Béla, Ferenc, Dezső, Erzsébet, Rózsa, ismét Ferenc, majd Mária Ilona. Fáradozott a Dugonics szobor felállítása érdekében és a szobor alap kezelője volt. 66, 66, 88, 110, 122, 123, 138, 139, 141, 141, 142, 143, 143, 143, 145, 153, 154, 154, 157, 157, 158, 163, 183, 190, 191, 191, 192, 192, 192, 192, 192, 192, 195, 213, 214, 214, 214, 214, 260/73, 270, 270, 294. Fluck Ferenc (Szeged, 1870. szept. 22.— 82
