Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
GRÜNN GUGÁNOVICS gát. Ezután a pesti Tudományegyetem állami- és jogtudományi karára iratkozott be és itt, valamint Leipzigben hallgatott jogot. 1908. dec. 12-én a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen nyer jogi doktori fokozatot. Joggyakorlatát ügyvédjelöltként Magyar- kanizsán, Szegeden és Budapesten teljesíti. Az egyéves önkéntesi évét a 46. gyalogezredben szolgálja le. 1912. júl. 4-én Budapesten tesz ügyvédi vizsgát és ugyanazon év dec. 2-án a Szegedi Ügyvédi Kamara Szeged székhellyel bejegyzi az ügyvédi lajstromba. Irodáját Vidra u. 6. sz. a. nyitja meg. Az első világháború során 1915-ben jan. 12-én bevonul hadnagyként és a 4. tábori ágyúsezrednél, majd annak feloszlása után 3. ütegnél teljesít frontszolgálatot az olasz hadszintéten Piavénái és az orosz fronton. 1916-ban agyrázkódással hónapokig korházi kezelés alatt áll, felgyógyulása után tovább szolgái. All. honvéd lovastüzérezred kötelékében százados és ütegparancsnok. Megsebesül. Számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban leszerel és 1919-ben részt vesz a szegedi Mars-téri laktanya vörösőrségének leszerelésében. Az 1944. évi hátrányos megkülönböztetések során menekülni kénytelen és Budapesten rejtőzködik a fel- szabadulásig. Szegedre visszatérve az igazolások során nem igazolják. 1963-ban azonban az Igazságügyi Minisztérium méltányosságból engedélyezi jogtanácsosi működését. 1945 előtt hosszabb ideig választmányi tagja volt a Szegedi Ügyvédi Kamarának. Ekkor Szegeden Madách u. 8. sz. a. lakott a családi házban. Arany, majd gyémántdiplomás jogász. Szegeden kötött házasságot 1931. febr. 17-én May Ellával, mely házasságából Katalin leánya származott. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Az évek folyamán tekintélyes és jól jövedelmező ügyvédi praxist épített ki és számos vállalatnak volt képviselője. 276. Grünn János (Ada. 1814. ápr. 23.—Budapest, 1874. jún. 9.) nyomdász. Atyja Babits János cs.őrmester, anyja Horváth Veronika, 1821. jan. 29-én Grünn Orbán és neje Knopf Borbála örökbefogadták. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1822— 1831-ben és 1829-ben a mesterség elsajátítása végett vándorútra indulva Bécsben a Strasser nyomdában, majd Pesten a Trattner és Károlyi officinában tökéletesítette tudását. Fogadott atyjának szabadalomlevele szerint annak műhelyét halála után csak örökösei, vagy fiutódai örökölhették. Végrendelete szerint utóbbiak csak 22. életévük elérése után. Amikor tehát 1835-ben Szegedre visszatért, ahol személyes ügyei felett eddig Götz János gyámkodott, a nyomdaüzemet pedig sógora Beimel József, illetve annak rendelkezése alapján Konrád Keresztély, a korábbi nyomdai faktor vezette, folyamodnia kellett örökösi minőségének elismerése iránt. Mivel érdeke Kon- rádéval ellentétbe került, csak hosszú harc után sikerült jogait a nyomdára elismertetni és Kon- rádot annak átadására kényszeríteni. Hamarosan kitűnő szakembernek bizonyult és az üzemet rohamosan fejlesztette. Számos ismert szerző munkáját nyomatta ki és pl. 1843-ban Táncsics (Stancsics) Mihállyal is tárgyalt Iparosok Naptára című munkájának kiadásáról, nem rajta múlott, hogy ez nem jelenhetett meg. 1836-ban könyvkereskedés nyitására nyer engedélyt, 1845-ben kőnyomdát kíván felállítani, amelyre az engedélyt 1847-ben nyeri el, de nem engedélyezik — a kívánsága szerinti — országgyűlési irományok kinyomtatását, hanem csak műipari, mezőgazdasági és kereskedelmi jellegű nyomtatványok előállítását. 1839-ben már a nagy adózók között szerepel, több segéddel dolgozik és évente több tucatnyi kiadványa jelenik meg. 1847-ben hét segédet és két inast foglalkoztatott. 1836-ban könyvesboltot és 1846-ban papir- és írószerkereskedést nyitott. 1848-ban városi képviselővé választották. 1849-ben két városi lap előállítója. A szegedi palánki IV. gyalog nemzetőr század főhadnagya és a forradalom propagálója röp- irataival. Nyomdáját 1856-ig vezette. Szegeden 1837. okt. 4-én kötött házasságot Götz Julianna Karolinával, mely házasságából Anna Margit és Julianna Emília gyermekei származtak. 15, 59, 65, 247/7, 247/7, 296/7. Grünn Jánosné 1. Götz Julianna Karolina. 82, 247/7. Grünn Orbán Fülöp (Komárom, 1765. ?— Szeged, 1828. jan. 24.) nyomdász. Anyja talán Geyger, vagy Gayer. Iskolái elvégzése után a nyomdaiparban helyezkedett el. Tanuló évei után segédként vándorútra indult és Bécsben Schmidt Antalnál dolgozott faktorként. Itt tehetett szert nyomdafelszerelésre, melyet magával hozva Szegedre itt nyomda létesítésére kért (1801) és kapott (1802) szabadalom levelet (okt. 12). Hamarosan megszerzi a Nagy piac (ma Széchenyi) téren a Schwörtz-féle házat és ebben, illetőleg ennek helyén épült — ma is álló — házban, a Grünn Orbán házban rendezi be nyomdaüzemét. Szeged város beveszi polgárai közé és hamarosan választott polgár. 1826-ban végrendelkezik fogadott fia javára. Neje Knopf (Knöpf) Borbála, kitől talán Antal fia származott. Az egyik leánya Beimel József nyomdász neje lesz, kinek férje a Grünn Orbán végrendeletének végrehajtója. Borbála Eleonóra örökbefogadott leánya Konrád Keresztély nyomdász-faktor felesége. Fia úgy látszik korán elhalt. Hatvanhárom évet élt. 15,65,83. Gugánovics László (Bács megye?, 1865. 98