Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

G

GRÜNN GUGÁNOVICS gát. Ezután a pesti Tudományegyetem állami- és jogtudományi karára iratkozott be és itt, valamint Leipzigben hallgatott jogot. 1908. dec. 12-én a kolozsvári Ferenc József Tudo­mányegyetemen nyer jogi doktori fokozatot. Joggyakorlatát ügyvédjelöltként Magyar- kanizsán, Szegeden és Budapesten teljesíti. Az egyéves önkéntesi évét a 46. gyalogezredben szolgálja le. 1912. júl. 4-én Budapesten tesz ügyvédi vizsgát és ugyanazon év dec. 2-án a Szegedi Ügyvédi Kamara Szeged székhellyel bejegyzi az ügyvédi lajstromba. Irodáját Vidra u. 6. sz. a. nyitja meg. Az első világháború során 1915-ben jan. 12-én bevonul hadnagy­ként és a 4. tábori ágyúsezrednél, majd annak feloszlása után 3. ütegnél teljesít frontszolgála­tot az olasz hadszintéten Piavénái és az orosz fronton. 1916-ban agyrázkódással hónapokig korházi kezelés alatt áll, felgyógyulása után tovább szolgái. All. honvéd lovastüzérezred kötelékében százados és ütegparancsnok. Meg­sebesül. Számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban leszerel és 1919-ben részt vesz a szegedi Mars-téri laktanya vörös­őrségének leszerelésében. Az 1944. évi hát­rányos megkülönböztetések során menekülni kénytelen és Budapesten rejtőzködik a fel- szabadulásig. Szegedre visszatérve az igazolá­sok során nem igazolják. 1963-ban azonban az Igazságügyi Minisztérium méltányosságból engedélyezi jogtanácsosi működését. 1945 előtt hosszabb ideig választmányi tagja volt a Szegedi Ügyvédi Kamarának. Ekkor Szegeden Madách u. 8. sz. a. lakott a családi házban. Arany, majd gyémántdiplomás jogász. Sze­geden kötött házasságot 1931. febr. 17-én May Ellával, mely házasságából Katalin leánya származott. Tagja volt a Szeged-Bel­városi Kaszinónak. Az évek folyamán tekin­télyes és jól jövedelmező ügyvédi praxist épített ki és számos vállalatnak volt képviselő­je. 276. Grünn János (Ada. 1814. ápr. 23.—Buda­pest, 1874. jún. 9.) nyomdász. Atyja Babits János cs.őrmester, anyja Horváth Veronika, 1821. jan. 29-én Grünn Orbán és neje Knopf Borbála örökbefogadták. Iskoláit Szegeden vé­gezte, gimnáziumot a piaristáknál 1822— 1831-ben és 1829-ben a mesterség elsajátítása végett vándorútra indulva Bécsben a Strasser nyomdában, majd Pesten a Trattner és Ká­rolyi officinában tökéletesítette tudását. Fo­gadott atyjának szabadalomlevele szerint annak műhelyét halála után csak örökösei, vagy fiutódai örökölhették. Végrendelete sze­rint utóbbiak csak 22. életévük elérése után. Amikor tehát 1835-ben Szegedre visszatért, ahol személyes ügyei felett eddig Götz János gyámkodott, a nyomdaüzemet pedig sógora Beimel József, illetve annak rendelkezése alap­ján Konrád Keresztély, a korábbi nyomdai fak­tor vezette, folyamodnia kellett örökösi minő­ségének elismerése iránt. Mivel érdeke Kon- rádéval ellentétbe került, csak hosszú harc után sikerült jogait a nyomdára elismertetni és Kon- rádot annak átadására kényszeríteni. Hama­rosan kitűnő szakembernek bizonyult és az üzemet rohamosan fejlesztette. Számos ismert szerző munkáját nyomatta ki és pl. 1843-ban Táncsics (Stancsics) Mihállyal is tárgyalt Ipa­rosok Naptára című munkájának kiadásáról, nem rajta múlott, hogy ez nem jelenhetett meg. 1836-ban könyvkereskedés nyitására nyer engedélyt, 1845-ben kőnyomdát kíván felállí­tani, amelyre az engedélyt 1847-ben nyeri el, de nem engedélyezik — a kívánsága szerinti — országgyűlési irományok kinyomtatását, ha­nem csak műipari, mezőgazdasági és kereske­delmi jellegű nyomtatványok előállítását. 1839-ben már a nagy adózók között szerepel, több segéddel dolgozik és évente több tucatnyi kiadványa jelenik meg. 1847-ben hét segédet és két inast foglalkoztatott. 1836-ban könyves­boltot és 1846-ban papir- és írószerkereske­dést nyitott. 1848-ban városi képviselővé vá­lasztották. 1849-ben két városi lap előállítója. A szegedi palánki IV. gyalog nemzetőr század főhadnagya és a forradalom propagálója röp- irataival. Nyomdáját 1856-ig vezette. Szegeden 1837. okt. 4-én kötött házasságot Götz Juli­anna Karolinával, mely házasságából Anna Margit és Julianna Emília gyermekei származ­tak. 15, 59, 65, 247/7, 247/7, 296/7. Grünn Jánosné 1. Götz Julianna Karolina. 82, 247/7. Grünn Orbán Fülöp (Komárom, 1765. ?— Szeged, 1828. jan. 24.) nyomdász. Anyja talán Geyger, vagy Gayer. Iskolái elvégzése után a nyomdaiparban helyezkedett el. Tanuló évei után segédként vándorútra indult és Bécsben Schmidt Antalnál dolgozott faktorként. Itt te­hetett szert nyomdafelszerelésre, melyet ma­gával hozva Szegedre itt nyomda létesítésére kért (1801) és kapott (1802) szabadalom leve­let (okt. 12). Hamarosan megszerzi a Nagy piac (ma Széchenyi) téren a Schwörtz-féle házat és ebben, illetőleg ennek helyén épült — ma is álló — házban, a Grünn Orbán házban rendezi be nyomdaüzemét. Szeged város beveszi polgárai közé és hamarosan vá­lasztott polgár. 1826-ban végrendelkezik fo­gadott fia javára. Neje Knopf (Knöpf) Bor­bála, kitől talán Antal fia származott. Az egyik leánya Beimel József nyomdász neje lesz, ki­nek férje a Grünn Orbán végrendeletének vég­rehajtója. Borbála Eleonóra örökbefogadott leánya Konrád Keresztély nyomdász-faktor felesége. Fia úgy látszik korán elhalt. Hatvan­három évet élt. 15,65,83. Gugánovics László (Bács megye?, 1865. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom