Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
GÖTZ GÖTZ atyja kívánságát, elfogadta e lehetőséget és katonai pályára lépett. Miután a felvételnek feltétele volt a had- apródi rang, felvétette magát a Wasa hercegről nevezett 60. cs. gyalogezredbe és innen került hadapródként a tullni katonai intézetbe. Itt 5 éves ciklusban tanultak és így 1836-ban alhadnagyként (Fähnrich) végzett. A család kérésére szorgalmazta Bereg megye ajánlását a nemes testőrségbe, mire 1837-ben a kir. nemes testőrség magyar gárdájába vétetett fel, ahol minden szükséges vizsgát kitüntetéssel tett le. Itt is általában öt éves volt a szolgálati idő és így innen 1843-ban került át főhadnagyként 12. Nádor huszárezredbe (Palatinal-Husaren- Regiment No. 12.). Miután nősülésre gondolt és sem a család, sem választottja nem rendelkezett a szükséges összeggel az előírt kaució letételére, a hadseregből elbocsátását kérte (kvietált). 1845-ben Prágába ment az egyetemre, ahol vegytant hallgatott és innen 1847-ben a lembergi egyetemre került a vegyészeti tanszék asszisztenseként. Közben megházasodik és visszaköltözik Toporcra a családi birtokra. Ekkor jelenik meg a „Sitzungsberichte der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften” periodikában és különlenyomatban díjazott dolgozata „Über die festen und flüchtigen Säuren des Cocosnussöls” címmel. 1848-ban állást keres a budai egyetem vegytani karán, majd pedig beáll nemzetőrnek. Ekkor jelenik meg dolgozata álnévként a Március Tizenötödike-ben az új magyar katonai formaruhatervezésről. 1848 aug.-ban századosként belép a honvédségbe őrnaggyá léptetik elő és sor kerül Zichy Ödön kivégzésére az általa ad hoc felállított hadbírósági ítélet alapján, ami ország-világ figyelmét reá irányítja. 1848. okt. 18-án ezredes lesz és november 1-én honvédtábornok. Ekkor a feldunai hadsereg fővezére. 1848 szeptemberében alája rendelik a szegedi toborzású nemzetőröket, kiknek fel- készültségéről elismerő jelentést tesz közzé. 1849. jan. 5-én válik nyilvánossá feltűnést keltő váci nyilatkozata. A meginduló tavaszi hadjárat során sikert sikerre tetéz, majd visszafoglalja Budát. 1849. máj. 22-én altábornaggyá avanzsál és kitüntetik a katonai érdemrend nagykeresztjével. Hadügyminiszter lesz. A trónfosztás ellenzője. 1849. júl. 2-án az ácsi csatában súlyosan megsebesül. 1849. aug. 8-án Aradon van és 11-én átveszi Kossuthtól a hatalmat. Világosnál fegyverletétele és ezt követő fogsága után Klagenfurth mellett Viktringbe száműzik, illetve internálják. 1867-ben hazatér és a Lánchídnál nyert alkalmaztatást, majd visszavonul Visegrádra. Megírta emlékiratait. Prágában 1848. márc. 30-án házasságra lép az ág. h. ev. templomban a francia származású társalkodónő Aubouin Adéllal, kitől Berta és Kornél gyermekei származtak. Löw Immánuel szegedi rabbi édesanyjának forradalmi naplója érdekes megállapításokat tartalmaz a személye körül terjengő híreket illetőleg. 72. Götz Borbála Terézia (Szeged, 1813. ápr. 12.—Szeged, 1881. máj. 3.) Babi Götz János vállalkozó és neje Fischer Julianna leánya. Kitűnő nevelésben részesül, német, francia nevelőnők, zongoratanár s festőművész segítenek kiképzésében. Kitünően zongorázik, szépen énekel, templomi énekkarban szóló énekesnő. Gobelinhimző. Már korán a társaság fiatal hölgyeinek hangadója. A szegedi Jótékony Nőegylet elnöke. A katonai Betegápoló Egylet szervezője. Több családban vállal keresztanyái tisztet (Rengey, Aigner, Temes- váry, Pálfy). Szegeden köt házasságot 1830. nov. 25-én ifj. Schaeffer Ádámmal. Előkelő házat visz kereskedő férje mellett, szalonja fényes fogadások helye, liberiás inast és fényes fogatot tartanak. Gyermekeit kitűnő nevelésben részesíti, nőnevelő intézetekben taníttatja leányait. Korán elözvegyülve férje üzletét és gazdaságát mintaszerűen vezeti tovább. Házasságából Ida Julianna Anna, Adolf és Róza gyermekei származtak. 14—5, 52, 59, 60, 60, 61, 67, 82 Götz család. Az eredetileg Bécsben megtelepedett német ajkú és nemzetiségű család Szegedre települt ága. 59, 59, 60, 82, 83, 88. Götz János (Bécs, 1786. ?—Szeged, 1856. ápr. 5.) valószínűleg a Bécs melletti Nussdor- fban született és anyja talán Stróbl leány volt. A francia háborúk során Magyarországra vándorolt és Szegeden telepedett meg. 1810 körül már Szegeden élhetett. Vállalkozó szellemű, sziksó és szappanfőző műhelyt létesít és hamarosan jelentős vagyonra tesz szert. Helypénz-, kikötő- és hídbérlő. A katonai nevelő otthont, a „Stifthaus”-t ő építteti. Később Szegeden tizenhét háza volt. Városi polgár és választott polgár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító tagja, majd választmányi tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányi tagja. Kora szinte minden jelentős szegedi családjával násznagyi, illetve keresztkomasági viszonyban volt. Nagy házat vitt, díszes fogatot tartott. 1848-ban vállalta két vitéz három évi tartásának költségeit. Adakozott a 104. honvéd zászlóalj felszerelésére. Szegeden kötött házasságot 1910 körül Fischer Juliannával, mely házasságából Borbála (1813), János (1814), Julianna (1815,) Julianna Karolina (1820), Károly (1821), és Vince (1836) gyermekei származtak. Elözve- gyülése után (1847), újból nősült és Kohrherr Ludovikát vette feleségül. Iskoláit valószínűleg Wienerneustadtban végezte. Hetven évesen halt meg. 15, 18, 19, 21—2, 27, 28, 32, 50, 59, 70, 82, 82, 82, 83, 83, 83, 83, 83, 233, 247/10, 268, 268, 291. Götz János (Szeged, 1814.—Szeged, 1844. febr. 20.) előbbi fia. Iskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte (1821—1829), majd Szeged város aljegyzője lett. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és aljegyzője. Szegeden kötött házasságot Pillér Annával, melyből János, Gyula Viktor Achil, Károly János és Julianna Erzsébet gyermekei származtak. 95
