Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
G
GEORGIEVICS GERENCSÉR katonatiszt. János ág. h. ev. tanító és neje Fábry Ida fia. Iskoláit a soproni honvéd főreáliskolában végzi, majd a Ludovika Akadémia hallgatója lesz. Itt 1905-ben gyalogsági hadnaggyá avatják. Az első világháborúban a 23. honvéd hadosztály kötelékében harcol az orosz fronton, részt vesz a prezemysli harcokban, megsebesül, súlyosan megbetegszik és a csapatszolgálat aló! felmentik. 1919-ben Szegeden az ellenforadalmi hadsereg I. toborzó bizottságának tagja, százados. 1929-ben m. k. honvéd alezredes. Később légoltalmi és légvédelmi szakértő, a Takarékpénztárak és Bankok légoltalmi vezetője. A szegedi hősi temető és hősi emlékművek létrehozója. 1942 után állandóan Budapesten él. III. kér. Zsigmond király útja 21. sz. a. lakik. A család vezetéknevét 1902-ben — reá is kiterjedően — Géczi-re változtatta, de ezt a névalakzatot sohasem használta, ellenben nevét 1933 után Gécsy-nek írta. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1933-ban Gécs alezredes és szegedi Kígyó u. 1. sz. a. lakos. 276. Georgievics György (Szeged, 1820. ápr. 1. —Szeged, 1884. ?) Szerb nemzetiségű, neves szerb családból. István és Zsivkovics Anna fia. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetem joghallgatója lesz. Pesten tesz ügyvédi vizsgát (1844?) és ezt követően Szegeden nyit ügyvédi irodát. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1847-ben felveszik a városi polgárok sorába. 1848-ban jelentkezik nemzetőrnek és a szegedi palánki III. gyalogszázad őrmestere lesz. 1849-ig szolgál, de a honvédség kötelékébe nem lép- Az 1848-as községi választáskor a Szeged- palánki választókerület városi képviselőjévé választják. A Szeged-Csongrádi Takarék- pénztár választmányi, és a Szeged-Belvárosi Kaszinó rendes tagja. 1849-ben adórovó. 1851-ben fegyverviselési engedélyért folyamodik. Gyakorlatának folytathatása érdekében 1851-ben igazolásért folyamodik s elismerik, hogy mindvégig ügyvédi gyakorlatot folytatott és feddhetetlen életvitelű. Ennek folytán engedélyezik további — ideiglenes — ügyvédi működését. 1854-ben városi ügyészi állására pályázik, de kérelmét később visszavonja. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged- Belvárosi Kaszinóba és annak a következő évben választmányi tagja lesz. Később praxisát egy ideig szüneteltette, majd 1863-ban az Iskoia utcai Endrényi házban ismét megnyitja ügyvédi irodáját. 1861-ben és 1867-ben Szeged város törvényszéki tanácsnokává választják. 1861-ben kinevezi a városi tanács a „városi- lag kiküldött cs. k. járásbírósághoz”. Az állami bíróságok szervezése során kinevezik a szegedi kir. törvényszék bírójává, mely állását 1883-ig tölti be és ekkor feltehetően nyugalomba vonult. 1849-ben városi levéltárosi posztra jelölik, de nem kap elég szavazatot. 65, 88, 110. Georgievics István (Szeged, 1822. okt. 2.—- ?) az előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végzi és ezek befejeztével Szeged város írnoka lesz. Később átkerül az állami ügyészséghez ugyanezen minőségben és végül nyugállományba helyezik ezen minőségben és végül a szegedi kir. vényszék iroda tisztje 1882-ig, ekkor valószínűleg nyugállományba helyezik. Szegeden 1871. jan. 19-én lép házasságra a kiskőrösi származású Géró Paulinával. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 90. Gerencsér család. Gerentsér, Göröncsér, Gölöncsér, Gelencsér névírással is ismert. Vas megye körmendi járásának Nádasd községéből származtak Szegedre, Eredetileg valószínűleg meszleni birtokosok voltak a család tagjai. 13. Gerencsér János (Szeged, 1782. ?—Szeged, 1851. máj. 29.) György vasmegyei szabómester és Simonyi Julianna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyesrendieknél végzett. A pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot, majd Pesten tett ügyvédi vizsgát és Szegeden megtelepedve itt nyitott ügyvédi irodát. 1824-től Szeged város tiszti ügyésze, majd főügyésze. 1830-tól tanácsnoka. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Számos szegedi családnál vállalt násznagyi, illetve keresztatyai tisztet. 1832—1836. években Szeged ortzággyűlési követe, a városi büntető törvényszék bírája, majd helyettes főbírája. Neves jogtudós. A Szeged-Csongrádi Takarék- pénztár részvényese. 1848-ban nyugdíjazzák. 1849. szeptember 26-án azonban a császári éra alatt tanácsnokká és a szegedi rögtönitélő törvényszék ülnökévé nevezik ki. Kétszer nősül. Első nejével Müller Juliannával Szegeden köt házasságot, melyből Alajos fia született. Elözvegyülése után (1827) ugyancsak Szegeden 1828. febr. 11-én lép újabb házasságra nagy- szőllősi Szeghő Juliannával, kitől Etelka, Ilona, Zoltán, Jolán és László János Álmos gyermekei származtak. Sírköve a Szeged- Belvárosi temetőben áll. 1809. III. 27-én polgárőrségi kapitány József nádor fogadásán. Szentháromság utcai, atyja után örökölt házban lakott. 69 évesen halt el. 26, 73, 81, 291. Gerencsér László (Szeged, 1843. jan. 26.— Szeged, 1914. okt. 11.) előbbinek Szeghó Juliannától született fia. Iskoláit Bécsben, majd Budapesten végzi. 1865-ben Szeged város szolgálatába lépve városi írnok lesz. A Szeged- Belvárosi Kaszinó ifjúsági körének tagjaként szerepel annak műkedvelő színészi rendezvényein, és a kör választmányi tagja. Később tagja a kaszinónak is. 1870-ben levéltári, később pénztári ellenőr. 1879-ben a kaszinó 91
