Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FÖRGETEG FRATER de a felettes hatóság az ügyletet nem hagyja jóvá és így az csak 1865-ben hatályosul. Ekkor az ingatlant eladja Gerle Antalnak — 1868- ban — haláláig a borsodi Honvédegylet tagja. Halála után örökösei pert indítanak az ingatlan elmaradt hasznaiért, de végül a pert elvesztik azzal az indokolással, hogy a juttatás csak a jóváhagyással — 1865-ben — hatályosuk. Neje Dessewffy Zsófia, kitől származott gyermekei közül halálakor még négy volt életben. Nevét Szegeden utca őrzi, valamint festménye a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Utóbb Egerben lakott, itt megbetegszik és Pestre szállítják gyógykezelés végett, ott hal meg és a Kerepesi temetőben temetik el. 67, 71—2, 109, 129—30, 157, 292. Förgeteg János. Czímernél költői név. A történet, melynek kapcsán említi, számos szerzőnél feldolgozásra került, más-más névvel. Maga a Förgeteg család, régi szegedi, ma is élő család, melyet főleg Tömörkény István tett ismertté az ún. „Förgeteg-novellák” révén. A János utónév a családban állandóan öröklődik. 159. Főző Márton (Budapest, 1886. nov. 30.—- Szeged, 1953. nov. 22.) mérnök. Márton és Tyrmayer (talán Tyrnauer) Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti József nádor műegyetemet látogatta, ahol 1909-ben szerzett mérnöki diplomát. Először egy magasépítési vállalatnál helyezkedett el, majd a vasút kötelékébe lépett és a vasútépítkezés keretében szakosította magát. 1913-ban a közúti villamosvasút építkezésén dolgozott és innen vonult be 1914-ben katonai szolgálatra. 1914— 1916- ban, mint népfelkelő mérnök-hadnagy az újvidéki hadihídépítkezéshez nyert beosztást. 1917— 1918-ban Albániába vezényelték, ahol út- és keskenyvasút építkezéseket vezetett. A háború után Szegedre került és az itt folyó Gazdasági Vasút építkezésénél, majd magánál a vasútnál — a nép nyelvén „Madzag-Vasút” — üzemvezető mérnök lett. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. a. lakott. Szegeden 1943- ban nőül vette Horváth Ilonát. Kitűnő szakértője volt a vasút műszaki kérdéseinek. Később műszaki tanácsossá nevezik ki. Halálát megelőzően Somogyi u. 10. sz. a. lakott. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Valószínűleg gyermektelen maradt. 275. Franki István (Szabadka, 1865. ?—Szeged, 1930. ?) iskoláit feltehetően Szabadként végezte, majd a pesti József nádor műegyetemre ment, ahol 1888-ban szerzett mérnöki diplomát. Ezt követően Szabadka város szolgálatába lépett, ahol előbb mint mérnök, majd mint főmérnök (1890) munkálkodott. Állásától csak az első világháborút követő összeomlás során volt kénytelen megválni, amikor Magyarország javára optált, kiutasítottak és Szegedre jött. Itt érte a nyugdíjazás. A SzegedBelvárosi Kaszinónak tagja volt. Műszaki főtanácsos. Feltehetően nős volt és ifj. István a fia lehetett. 275. Frankó András (Soborsin, 1893. nov. 19.— Szeged, 1966. jan. 2.) gyógyszerész. András gyógyszerész és neje Suszter Karolina fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1903—1910. években hét osztályt végzett azután kimaradt. Majd feltehetően a pesti egyetem orvoskarán volt gyógyszerészhallgató és szerzett gyógyszerészi oklevelet. Szegeden telepedett meg. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített a 46. gyalogezredben, majd a Nemzeti Hadseregben. Előbb a „Kálvária” gyógyszertárnak volt tulajdonosa báró Jósika u. 29. sz. a., majd megörökli atyja „Dugonics” gyógyszertárát a Dugonics tér külső részén, melyet utóbb Dugonics tér 1. sz. a. helyez át. Feketesas — ma Bajcsy Zsilinszky utca 15. sz. a. lakott. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Brauswet- ter Borbála, kitől András, István és Margit gyermekei származtak. Gyógyszertára később tangyógyszertári minősítést kapott. A Belvárosi temetőbe temették a Brauswetter sírboltba. Utónevét Andorként használta és Arad megyében született. 275. Frankó Gyula (Soborsin, 1897. márc. 7.—?) Arad megyében, a máriaradnai járásban, a mai Savarsinban született. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1907— 1915. években, ahol 1915-ben érettségi vizsgát tett bejelentve, hogy katonai pályára készül. Érettségi után nyomban katonai szolgálatra jelentkezik és az 5. honvéd gyalogezredbe sorozták be, ahol 1918-ban hadnagyi rangot ért el. Tagja lesz a Nemzeti Hadseregnek Bernatsky hadosztályban Potyondi Károly parancsnoksága alatt az első gyaloghadosztályban főhadnagyi rangban távírda-tiszt. Később a m. kir. Honvédségben szolgál és századosi rangban kerül nyugállományba. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg előbbi öccse. 276. Fráter Etelka (Szeged, 1849. ?—Szeged, 1931. okt. 18.) József és Joó Ágnes leánya. Iskolái elvégzése után segédkezhetett szüleinek Zárda utcai házában berendezett sütödéjében. Itt a házaknál előkészített kenyereket és tésztákat sütötték ki. A környék lakói ezért — a török eredetű és perecest jelentő szóval — „simindzsiás”-nak nevezték. Később férjhez ment Szabó Ignác városi tisztviselőhöz, mely házasságából számos gyermek származott. (L. Szabó Ignác alatt.) Szőlőskertjük volt a „Szin- lapis”-ban Tápé felé. A „Dugonics” temetőben nyugszik' Nyolcvankét éves korában halt meg. 174,259-321. Fráter György 1. Utiezenovits György. 115/115. 86
