Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

F

FODOR FOTTI Fodor Károly (Szeged, 1858. ?—Szeged, 1907. dec. 15.) zombori nemes. Előbbiek fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egye­tem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot és szerzett jogtudományi doktori diplo­mát. Gyakorlati éveinek letöltése után ugyan­csak Pesten tett ügyvédi vizsgát. Ügyvédi gya­korlatot azonban nem kezdett, hanem 1880 körül Szeged város szolgálatába állt. Megvá­lasztották városi osztályjegyzőnek, majd vá­rosi tanácsnoknak, amikor is az adóügyek osz­tályát vette át, 1894-ben nemesi rangra emelik előnév és címerhasználat engedélyezésével. A Szegedi-Csongrád Takarékpénztár részvé­nyese. 1907-ben helyettes polgármesterré vá­lasztják. Szegeden 1887 körül nősült, Felmayer Teréziát véve feleségül, kitől Margit Terézia Emília leánya született. A Deszkás temetőben nyugszik. Kossuth u. 18. sz. a. lakott. 170, 203, 242. Forgács János (Budapest, 1882. febr. 9.— Kőszeg?, 1938 után). Iskoláit feltehetően Bu­dapesten végezte. 1898. aug. 27-én beöltözik a kegyes tanítórendbe szerzetesnek. 1903. ápr. 9-én tesz fogadalmat, és 1905. júl. 3-án szen­telik pappá. Tanári működését Szegeden kezdte 1906-ban, mint a szegedi rendház tagja. Átmenetileg a kolozsvári egyetemen tanul. (1903—4), ahol tanári és filozófiai doktori ok­levelet szerzett. Volt katona lelkész és részt vett az első világháborúban. Több kitüntetés tulajdonosa, köztük néhány hadiékítményes. Később Kőszegen a m. kir. Hunyadi Mátyás reáliskola és nevelőintézet tanára, majd főigaz­gatója. Eme állásából vonul nyugalomba 34 évi ténykedése után 1938-ban. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a szegedi piarista gimnázium­nak volt könyvtárosa. 191, 271. Forgiarini János, vállalkozó. Olasz szárma­zású. Valószínűleg Szeged rekonstrukciója során lépett érintkezésbe Pick Márkkal és fel­mérve a piaci lehetőségeket a szalámigyártást illetőleg nagy tőkebefektetéssel Szegeden sza­lámigyárat alapított Felsővároson az ottani Felmayer-kékfestő üzemnek megürült és meg­szerzett helyiségeiben. A modern felszerelésű üzem hamarosan tekintélyes forgalmat bo­nyolított le, szezononkint 4—5000 mázsa sza­lámit állított elő és szállított külföldre. For­giarini 1905-ben még Szegeden volt, mert elő­fizetett Jászai Géza, A Szeged-Rókusi plébánia története című könyvére. Czímernél: Forga- rini. 169, Fourget Henryk lovag (Zaíoíce, 1819. ?—? ?) fran­cia származású lengyel családból származott Galíciá­ból. Iskolái elvégzése (talán Wienerneustadtban) után katonai szolgálatba lépett és 1830-ban a cs. és k. Wasa hercegről nevezett 60. sorgyalogezredbe nyert beosztást. 1847-ig hadnagyi rangig vitte, amikor 1848-ban átlépett a honvédség kötelékébe és vezérkari főhadnagy lett. Ké­sőbb a 65. honvédzászlóalj századosa. 1849. febr. 10-én Szeged alatt a Boszorkányszigetnél visszaszorítja az Új­szeged felől támadó szerbeket. Febr. 13-án a 8. honvéd­zászlóalj parancsnoka és márc. 10-től őrnagy. Átkerül a 60/2 sorezredhez, ahol ugyancsak zászlóaljparancsnok. Szenttamásnál kitűnik a sáncok megrohamozása és el­foglalása során. Márc. 13-tól a 4. hadtest dandárnoka. Ápr. 13-án a titeli fennsíkon vívott csatározások során súlyosan megsebesül. Ápr. 17-én a III. osztályú magyar érdemkereszttel tüntetik ki. Alezredessé lép elő. Úgy lát­szik Szegeden ápolták, mert felépülése után a szegedi „Betegápoló Nőegylet”-nek mond nyilvános köszönetét a sebesültjei javára rendezett bál szép eredményének fel­ajánlásáért. Szegednél, Dorozsmán erődítési parancsnok és felgyógyulása után a Szeged—Aradi tartalékhadtest dandárnoka. Világosnál teszi le a fegyvert, majd Aradon a cs. haditörvényszék vasban töltendő 16 évi várfogságra ítéli, de kegyelmet kap és 1850-ben szabadul. Czímernél lovagi nemesi előnévvel szerepel, talán Forget Maximilián Chevalier de-Barth bátyja, ki ugyancsak részt vett a sza­badságharcban. 70. Fotti János (?—Szeged, 1863. febr.) Fothi, Fóti, Fótthy néven szereplő családból. Jó­módú szülőktől származva, vagyoniakkal ren­delkezve jött Szegedre és itt kibérelte a Pa- lánki sörházat és azt jelentős befektetésekkel felfejlesztette. Vagyonát így tovább gyarapítva itt is névre tett szert és hamarosan neves sze­gedi családokkal került közelebbi kapcsolatba és nem egynél szerepelt násznagyként. A sor­házi bérletből kifolyólag Szeged városával perbe keveredett, amely évekig elhúzódott és kárának megtérítése érdekében még a népet is fellázitotta a városi tanács ellen. Ennek eljárás lett a következménye, de a polgármester párt- fogoltja lévén és a tanácsban szerzett tekintélye folytán, az eljárást megszüntették. Végül 1852- ben a per egyezséggel végződött, amelynek megkötését ugyan ismét sokan ellenezték, de a polgármesternek ezúttal is sikerült felsőbb he­lyen az egyezséget jóváhagyatnia. Ennek kere­tében jutott a Hattyas-Ballagi tói területek ingyenes használatába annak ellenében, hogy a területet ármentesíti. Ezt meg is tette s ezzel megvetette — akaratlanul — a későbbi Haty- tyas-telep létesítésének alapját. E terület hasz­nálati jogát még 1863-ban is élvezte. A hasz­nálat meghosszabbítása ismét súrlódásokhoz vezetett, ez főhatósági vizsgálatot is vont maga után, de ez sem vezetett eredményre. Szeged városának polgára volt, városi képviselő és közgyűlési tag. Birtokos. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese és választmányi tagja. Amikor 1860-ban beszakadt a Ballagi- tói töltés (Fotti-töltés) ő is nagy kárt szenve­dett, de ennek elenére az ezúttal árvízkárt szenvedetteket e területen segélyezte. 1848. jún. 13-án a közgyűlés vállalta „két vitéz” há­84

Next

/
Oldalképek
Tartalom