Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FODOR FOTTI Fodor Károly (Szeged, 1858. ?—Szeged, 1907. dec. 15.) zombori nemes. Előbbiek fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot és szerzett jogtudományi doktori diplomát. Gyakorlati éveinek letöltése után ugyancsak Pesten tett ügyvédi vizsgát. Ügyvédi gyakorlatot azonban nem kezdett, hanem 1880 körül Szeged város szolgálatába állt. Megválasztották városi osztályjegyzőnek, majd városi tanácsnoknak, amikor is az adóügyek osztályát vette át, 1894-ben nemesi rangra emelik előnév és címerhasználat engedélyezésével. A Szegedi-Csongrád Takarékpénztár részvényese. 1907-ben helyettes polgármesterré választják. Szegeden 1887 körül nősült, Felmayer Teréziát véve feleségül, kitől Margit Terézia Emília leánya született. A Deszkás temetőben nyugszik. Kossuth u. 18. sz. a. lakott. 170, 203, 242. Forgács János (Budapest, 1882. febr. 9.— Kőszeg?, 1938 után). Iskoláit feltehetően Budapesten végezte. 1898. aug. 27-én beöltözik a kegyes tanítórendbe szerzetesnek. 1903. ápr. 9-én tesz fogadalmat, és 1905. júl. 3-án szentelik pappá. Tanári működését Szegeden kezdte 1906-ban, mint a szegedi rendház tagja. Átmenetileg a kolozsvári egyetemen tanul. (1903—4), ahol tanári és filozófiai doktori oklevelet szerzett. Volt katona lelkész és részt vett az első világháborúban. Több kitüntetés tulajdonosa, köztük néhány hadiékítményes. Később Kőszegen a m. kir. Hunyadi Mátyás reáliskola és nevelőintézet tanára, majd főigazgatója. Eme állásából vonul nyugalomba 34 évi ténykedése után 1938-ban. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a szegedi piarista gimnáziumnak volt könyvtárosa. 191, 271. Forgiarini János, vállalkozó. Olasz származású. Valószínűleg Szeged rekonstrukciója során lépett érintkezésbe Pick Márkkal és felmérve a piaci lehetőségeket a szalámigyártást illetőleg nagy tőkebefektetéssel Szegeden szalámigyárat alapított Felsővároson az ottani Felmayer-kékfestő üzemnek megürült és megszerzett helyiségeiben. A modern felszerelésű üzem hamarosan tekintélyes forgalmat bonyolított le, szezononkint 4—5000 mázsa szalámit állított elő és szállított külföldre. Forgiarini 1905-ben még Szegeden volt, mert előfizetett Jászai Géza, A Szeged-Rókusi plébánia története című könyvére. Czímernél: Forga- rini. 169, Fourget Henryk lovag (Zaíoíce, 1819. ?—? ?) francia származású lengyel családból származott Galíciából. Iskolái elvégzése (talán Wienerneustadtban) után katonai szolgálatba lépett és 1830-ban a cs. és k. Wasa hercegről nevezett 60. sorgyalogezredbe nyert beosztást. 1847-ig hadnagyi rangig vitte, amikor 1848-ban átlépett a honvédség kötelékébe és vezérkari főhadnagy lett. Később a 65. honvédzászlóalj századosa. 1849. febr. 10-én Szeged alatt a Boszorkányszigetnél visszaszorítja az Újszeged felől támadó szerbeket. Febr. 13-án a 8. honvédzászlóalj parancsnoka és márc. 10-től őrnagy. Átkerül a 60/2 sorezredhez, ahol ugyancsak zászlóaljparancsnok. Szenttamásnál kitűnik a sáncok megrohamozása és elfoglalása során. Márc. 13-tól a 4. hadtest dandárnoka. Ápr. 13-án a titeli fennsíkon vívott csatározások során súlyosan megsebesül. Ápr. 17-én a III. osztályú magyar érdemkereszttel tüntetik ki. Alezredessé lép elő. Úgy látszik Szegeden ápolták, mert felépülése után a szegedi „Betegápoló Nőegylet”-nek mond nyilvános köszönetét a sebesültjei javára rendezett bál szép eredményének felajánlásáért. Szegednél, Dorozsmán erődítési parancsnok és felgyógyulása után a Szeged—Aradi tartalékhadtest dandárnoka. Világosnál teszi le a fegyvert, majd Aradon a cs. haditörvényszék vasban töltendő 16 évi várfogságra ítéli, de kegyelmet kap és 1850-ben szabadul. Czímernél lovagi nemesi előnévvel szerepel, talán Forget Maximilián Chevalier de-Barth bátyja, ki ugyancsak részt vett a szabadságharcban. 70. Fotti János (?—Szeged, 1863. febr.) Fothi, Fóti, Fótthy néven szereplő családból. Jómódú szülőktől származva, vagyoniakkal rendelkezve jött Szegedre és itt kibérelte a Pa- lánki sörházat és azt jelentős befektetésekkel felfejlesztette. Vagyonát így tovább gyarapítva itt is névre tett szert és hamarosan neves szegedi családokkal került közelebbi kapcsolatba és nem egynél szerepelt násznagyként. A sorházi bérletből kifolyólag Szeged városával perbe keveredett, amely évekig elhúzódott és kárának megtérítése érdekében még a népet is fellázitotta a városi tanács ellen. Ennek eljárás lett a következménye, de a polgármester párt- fogoltja lévén és a tanácsban szerzett tekintélye folytán, az eljárást megszüntették. Végül 1852- ben a per egyezséggel végződött, amelynek megkötését ugyan ismét sokan ellenezték, de a polgármesternek ezúttal is sikerült felsőbb helyen az egyezséget jóváhagyatnia. Ennek keretében jutott a Hattyas-Ballagi tói területek ingyenes használatába annak ellenében, hogy a területet ármentesíti. Ezt meg is tette s ezzel megvetette — akaratlanul — a későbbi Haty- tyas-telep létesítésének alapját. E terület használati jogát még 1863-ban is élvezte. A használat meghosszabbítása ismét súrlódásokhoz vezetett, ez főhatósági vizsgálatot is vont maga után, de ez sem vezetett eredményre. Szeged városának polgára volt, városi képviselő és közgyűlési tag. Birtokos. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese és választmányi tagja. Amikor 1860-ban beszakadt a Ballagi- tói töltés (Fotti-töltés) ő is nagy kárt szenvedett, de ennek elenére az ezúttal árvízkárt szenvedetteket e területen segélyezte. 1848. jún. 13-án a közgyűlés vállalta „két vitéz” há84
