Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FARKASS FÁRY 1933-ban doktor és bankigazgató, szegedi, Somogyi u. 6. sz. a. lakos. 275. Farkass János (Kistelek, 1807. ?—Szeged, 1866. ápr. 21.) tisztviselő. Atyja talán „Wolf” családi nevet viselt. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piaristáknál végzett. A pesti egyetem állam- és jogtudományi karán tanult jogot és szerzett abszolutóriumot. Ugyancsak Pesten tett ügyvédi vizsgát és 1832-ben kezdett ügyvédi gyakorlatot Tápén. 1832. júl. 8-án Szegeden köt házasságot Silber Ignác városi levéltárnok és neje Hefele Éva leányával Cecíliával. Bánhidy Antal megyei táblabíró és Jäger Bmánuel, a későbbi Vadász Manó polgármester voltak násznagyaik. A Szegeden 1833-tól városi tb. alügyész lett. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja és 1834-ben jegyzője, az újabb kibocsátású kaszinó részvények egyik aláírója. 1834—1838. években részt vett a városi követek utasításainak kidolgozásában, mint városi bizottsági tag. 1837-ben városi tiszti ügyész. 1845-ben az alapításkor a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. A városi demokratikus ifjúság egyik vezére. 1847- ben a szeged-alsóvárosi kerület polgárképviselője. 1848. máj. 16-án a városi vezetőség lemondásakor, a választás idejére ideiglenes tisztikari tag. A választáson városi főkapitány- nyá választják. 1848. jún. 24-én az újonnan alakult városi hadiválasztmány tagja. Ekkor folyamodik polgárjogért. 1849-ben a szeged- alsóvárosi első gyalog nemzetőrszázad utolsó századosa. Több neves család kéri fel keresztatyának, illetve násznagynak. Világos utána a császári csapatok bevonulásakor gróf Czi- ráky kinevezi városi tanácsnokká és főkapitánnyá. Ettől kezdve — átmenetileg — a Wolf vezetéknevet használja. 1853-ban az ő tanyájáról szökik meg Rózsa Sándor. 1854-ben előfizet Palugyay Imre: Magyarország ... legújabb leírása című munkájára. 1855-ben behelyettesített polgármester. 1858-ban nyilatkozik Rózsa Sándor 1848-as megkegyelmezése ügyében. 1859-ben tagja lesz az újonnan alakuló Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1861-ben jelölik, de alul marad, viszont 1863-ban ismét megválasztják városi tanácsnokká. Halála után kiderült, hogy az ínségkölcsönre és lege- lődíjakra történt befizetések összegét nem számolta el. Házasságából Kálmán Adám és Lajos Ödön Béla, valamint Anna Cicelle gyermekei születtek. Hatvankét évesen halt meg. 20, 26—7, 65, 73, 89, 268. Farkas József (Gyöngyös, 1800. ?—1850. ?) „borzas” Farkas. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte és színpadra lépett 1813-ban, mint táncos, a Rondellában. Átmenetileg színészként működik. Több színtásrulatnak is tagja lett egymás után. így 1816. júl. 26-tól 1817 júliusáig megszakításokkal jászai Langh Ádám János „felvigyázó” társulatában Szegeden szerepel. Közben Makón, Nagybecskereken, Baján is fellépnek. Majd tagja lett a székesfehérvári színtársulatnak Kolossváry Pál főigazgatósága idején, mely társulattal az országgyűlés megnyitására 1825-ben Pozsonyba megy. Itteni karakter-táncos szereplése a koronázás idején az udvar előtt országos hírt szerzett neki. Szerepelt Kolozsváron és Debrecenben is. Innen — feltehetően — Kilényi (Kocsis) Dávid társulatával jött 1827-ben ismét Szegedre és ment tovább Aradra, Szabadkára, Bajára, Pécsre, majd ismét Székes- fehérvárra. 1831-ben Abday Sándor társulatával járt ismét Szegeden, ahol most már mint hírneves táncművészt ünnepelték. Táncait maga koreografálta és első volt aki a magyar körtáncot meghonosította. Majd külföldi turnéra megy és fellép Bécs, Páris, Milánó színpadán. 1834-ben Budán telepszik meg, ahol előadják „Véletlen vőlegény” és „Asszony esztranga” című darabjait. Talán neje volt a vele Székesfehérváron egy társulatóan játszott Farkasné Magda Teréz. 1838-ban már saját társulatával szerepel Szegeden. 29. Farkas Mihály, ügyvéd. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte s jogot a pesti egyetemen hallgatott. Pesten tett ügyvédi vizsgát is. Szegeden először 1842-ben tűnik fel, amikor a szcged-rókusi sírkert megvásárlására adakozik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó 1859. évbeni újraszervezésekor lép az egyesület tagjai sorába. 1861-ben városi tanácsnok. 1862-ben részt vesz az újszegedi elemi iskola felépítése érdekében megindult gyűjtésben. 1868-ban násznagy Mihalovics János és Mátay Karolina esküvőjén. Az 1876-ban megalakuló Szegedi ügyvédi Kamara névsorában nem szerepel. Nem kizárt, hogy azonos a Heves megyebeli gyögyösi lakos Farkas József ama Mihály nevű fiával, aki Csongrád megyébe költözött és itt kezdte használni a „csetneki” előnevet. 89. Fáry István (Szeged?, 1851. ?—Szeged, 1924. ápr. 14.) ügyvéd. Imre és Szilágyi Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban (1862—1870). Itt tesz 1870-ben érettségi vizsgát. Ezt követően a budapesti tudományegyetem állam- és jog- történeti karára iratkozik be, ahol 1874. jún. 26-án végbizonyítványt nyer. Bírói pályára lép és a szegedi kir. törvényszék joggyakornoka lesz. 1875. febr. 12-én a pesti egyetemen állam- tudományi államvizsgát tesz és utána ügyvéd- jelöltként helyezkedik el Szegeden. 1877. okt. 31-én tesz ügyvédi vizsgát és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri felvételét az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Az 1879-es árvíz idején, mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja részt vállal a mentési munkálatokban. 1879— 1881. években a Szegedi Korcsolyázó Egylet titkára. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. A szatymazi ártéri fürdő igazgatósági tagja. Szeged-Felsővároson köt házasságot 76
