Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
F
FADRUSZ FANKOVITS Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. Több szegedi családnál szerepel násznagyként. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak alapításától igazgató választmányi tagja. Nála folytat ügyvédjelölti gyakorlatot Babarczy József és Vály Benedek. Mindketten később neves ügyvédek. Részt vesz a város közéletében. 1842-ben javaslatot terjeszt a városi közgyűlés elé, hogy a jövőben az országgyűlési követek választásánál és a követi utasítások kidolgozásánál a választott község tagjai is szavazati joggal részt vehessenek. Részt vesz a követi utasítások kidolgozásában (1843). Szerepe van abban, hogy a tüntető Kiss Károly ellen szorgalmazott felségsérti eljárás nem indulhat meg. A városi „Hangász-Egylet”, a „Színház Kedvelő Egyesület”, a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet” elnöke. 1847- ben az ág. h. ev. egyházközség felügyelője. Széchenyi István híve. 1848-ban Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter meghívja minisztériumába osztálytanácsosi rangban és ekkor elhagyja Szegedet. Világos után előbb Pesten marad, majd visszatér Szegedre és itt éri a halál. Jómódú, neves jogász volt, szakköri tekintély. 1848-ban 500-öles fundusát eladja Sperlagh Andrásnak. Neje Oratsek Filippina, fia Gusztáv, a későbbi pesti ügyvéd. 13, 18, 19, 19, 19, 27, 28, 31, 32, 46, 47, 56, 68, 88, 92, 212, 213, 249/45, 268, 268, 268. Fadrusz János (Pozsony, 1858. szept. 2.—Budapest, 1903. okt. 26.) szobrászművész. János majoros és neje Ewinger Terézia fia. Elemi iskoláit a pozsonyi Dom-beli iskolában végezte, majd két osztályt végzett a reáliskolában. Ekkor lakatosinasnak adták, majd segéd lett és később mester. Hamarosan felismerték tehetségét és közbenjártak annak érdekében, hogy felvegyék a Zajugróczi fafaragó intézetbe. Ügyességével és adottságával itt is kitűnt. Egyik első sikeres munkáját a Szeged pusztulása során károsultak javára ajánlotta fel. Beküldötte a székesfehérvári kiállításra és az ott elért ellenértéket megküldte Szegednek. 1879-ben katonai szolgálatra vonult be, Prágába vezényelték, ahol a 72. gy. ezredben szolgált. Leszerelve Pozsonyban porcelán mintatervezéssel és porcelánfestéssel foglalkozott és e munkáját is oly tökélyre emelte, hogy Herend meghívta műhelyébe, de ezt az állást már nem fogadta el. mert a pozsonyi Takarékpénztár ösztöndíjat szavazott meg részére és így Bécsbe megy ahol előbb neves festőknél, majd az Akadémián képzi magát a művészi festésben. Itt ismerkedik meg Deáky Annával, ki tanítványa volt és akivel magát 1891. július 31-én eljegyzi, majd vele 1895. február 25-én a budai Mátyás-templomban házasságra lép. Már 1891-ben első díjat nyer ama „Feszület”-ével, amelynek eredeti gipszmintáját a tervezett szegedi Fogadalmi Templomnak ajándékozta. Ma ott látható. Szeged város később megbízza Tisza Lajos gróf szobrának megmintázásával. Még megéri a szobor bronzba öntését, de felállítása és felavatása (1904) előtt meghal. A kolozsvári Mátyás király szobra, a pozsonyi — később elpusztított — Mária Terézia szobra világhírt szerzett részére. Házassága gyermektelen maradt. 195,235,261/374. Fajka János (Szeged, 1849. ápr. 27.—Szeged, 1921. szept. 20.) városi főszámvevő. János és Pap Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a város szolgálatába lépett. 1874- ben városi számtiszt, 1878—1899-ben városi főszámvevő. Szeged rekonstrukciós munkálataiban való részvételéért 1883-ban királyi elismerésben részesült. Szatymazi szőlőbirtokos. Iskolaszéki tag. Szegeden köt házasságot 1874. nov. 8-án Pillich Izabellával, mely frigyből Kálmán, Lajos, Ferenc, János és Kornélia gyermekei származtak. Szeged Szent István tér 1. sz. a. lakott. Kitűnő szakács hírében állt. 235. Falta Marcell (Zenta, 1867. márc. 4.—Szeged, 1951. nov. 28.) orvos. 1890-ig Fáhn Mór volt a neve. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pesti tudományegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1886-tól 1891-ig folytatta tanulmányait. A Du- gonicsTárs. számvizsgálója 1890-ben mint szegedi szigorló orvos névváltoztatásáért folyamodott. 1892-ben fül-, orr-, gége szakorvosi vizsgát tesz, majd Szegeden nyit rendelőt. 1900- ban városi törvényhatósági bizottsági tag és a Szegedi Orvos Egylet titkára. Háztulajdonos. Előbb Mars, most Marx tér 17., majd Dózsa György u. 18/a sz. alatt tart fenn rendelőt. Szem- és fülbeteg szanatóriumot nyit, melynek tulajdonosa és igazgatója. A Kerületi Munkásbiztosító Pénztár rendelő intézeti szakorvosa (1911). A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem orvoskara 1932-ben magántanárrá habilitálja. A szegedi városi közkórház tb. főorvosa (1947). Neje Deutsch Hermina Szeréna, kitől fia László és leánya Viktória született. A siket-némák intézeti orvosa. Cs. kir. katonai segédorvos. 275. Fankovits Miklós (Felső-Neresznicze, 1850. okt. 9.—Szeged, 1910. okt. 6.) dalmadi nemes. Sándor és Volkovics Terézia fia. Iskolái elvégzése után a budapesti egyetem bölcsészkarán szerzett tanári oklevelet (1873 ?). Szegeden a főreáliskolában 1874-ben helyettes tanárként kezdi meg tanári működését. 1877- ben áthelyezik a fehértemplomi gimnáziumba. Hamarosan azonban visszakerül Szegedre. Itt köt házasságot 1876. október 28-án Csikós Nagy Irénnel, mely házasságból Erzsébet leánya született. Az Armentesítő Társulat pénztárosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja, majd számellenőre és küldött- ségi tagja. Városi köztörvényhatósági bizott74
