Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
E
EÖRDÖGH ERDÉLYI ban őt nem élték túl és így jelentős értéket képviselő képzőművészeti hagyatéka végül is aukcióra került. 139, 166,198. Eördögh Antal (Szeged, 1831, ápr. 17.— Szeged, 1883. febr. 17.) gazdálkodó, majd városi hivatalnok. Iskoláit Szegeden végezte. Barátja volt Kováts István építőmesternek. 1859- ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Későbbi években városi hivatalt vállal. Kétszer nősült, első neje Miksó Ottilia, kinek 1875- ben bekövetkezett elhalálozása után 1876. nov. 25-én Szőke Augusztával lép újabb házasságra. Élete vége felé városi végrehajtó. 89. Eördögh Mihály (Szeged, 1820. ?—Szeged, 1893. nov. 1.) gyakorló ügyvéd. János csizmadiamester és neje Kéry Katalin fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pozsonyi akadémiára megy, ahol előbb bölcseletet, majd jogot hallgat. Gyakorló évei letöltése után Pesten 1851. máj. 19-én tesz ügyvédi vizsgát. A szabadságharc alatt nem tartózkodott Szegeden. 1852-ben ügyvédi gyakorlatának folytatása engedélyezését kéri, mit meg is adnak (1853). Hamarosan jó nevet szerez és a város társadalmának is kedvelt tagja lesz. 1859-ben belép a Szeged- Belvárosi Kaszinóba, melynek később választmányi tagja. Tagja továbbá a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatóválasztmányának. Városi tb. főügyész. Az ínséges esztendőkben adakozik a rászorultak megsegélye- zésére. A Szeged-Alsóvárosi Szent Ferenc rendi szerzet syndicatusa. A Szabadelvű Kör tagja (1867). Tagja továbbá a városi törvényhatósági bizottmánynak. Reizner János násznagya (1871). Rózsa Sándor védője. 1875-ben, a Szegedi Ügyvédi Kamara bejegyzi Szeged székhellyel tagjai sorába. Később a kamara választmányi tagja lesz. Lábbaja miatt sokat időzik Szegedtől távol gyógykezelésen. Ügyvédi működését az igazságügyminisztérium elismerő oklevéllel jutalmazza. Neje Miksó Jusztina (talán Eördögh Antal első feleségének testvére?), kitől Ferenc fia származik. 41, 89, 96—7, 110. Eötvös József (Buda, 1813. szept. 3.—Pest, 1871. febr. 2.) vásáros-naményi báró. Ignác báró tárnokmester és neje Lilien Anna hohenbrucki bárónő, csillagkeresztes- és palotahölgy fia. Iskoláit Budán végezte, majd bölcsészetet és jogot hallgatott a pesti egyetemen. (1826— 1831). Az 1832-ben megnyílt országgyűlésre Pozsonyba utazott és ott 1833-ban ügyvédi vizsgát tett. Fejér megye aljegyzője, majd a budai magyar udvari kancellária fogalmazója. 1837-ben Eperjes kerületi tábla közbírája. Ez állásából a magánéletbe vonul vissza, atyjának sályi birtokára, majd továbbképzésének és az irodalomnak szenteli idejét. A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd tiszteletbeli, és végül rendes tagjának választja, utóbb annak alelnöke, illetve elnöke. 1840-ben házasságra lép Rosty Ágnessel és ettől kezdve Pesten él. E házasságból származott Lóránt fia (1848—1919). 1848-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter, de Lam- berg megölése után Bécsben élő családjához költözik, majd tovább megy Münchenbe és csak az 1853-ban megjelent amneszti-rendelet után tér haza. A főrendiház tagja. 1861-ben Budán országgyűlési képviselővé választják. 1867-ben ismét vállalja a vallás- és közoktatás- ügyi miniszteri tárcát. Szegeden 1866. augusztus 13—14- én tesz látogatást Klauzál Gábor temetése alkalmából, amikor a családot is meglátogatja és felkeresi a temetőben Répásy Mihály honvéd huszártábornok sírját. 1870- ben ismét Szegedre látogat a város által szorgalmazott iskolaalapítások ügyének megbeszélése végett. Szeged városa 1848. ápr. 4-én díszpolgárává választja, utcát nevez el róla. A szegedi Pantheonban mellszobra látható (Izsó Miklós alkotása). 94, 114, 131, 135, 150, 159, 293. Erdélyi Ignác (Szeged, 1815. ?—Szeged, 1891. okt. 3.). Az idősebb „Náci”. Cigány- prímás. Atyja Mihály. 1834-ben említik először, mint aki bandájával a szegedi társadalmi megmozdulásokon zenét szolgáltat. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Kazinczy emléklakomán szerepel. Szeged város színházi és egyházi zenekarának első hegedűse fiával együtt. Skultéty Andor híres szüreti mulatságainak évről évre muzsikusa volt. 1863-ban még muzsikál a Szeged-Belvárosi Kaszinónak a tűzkárosultak javára rendezett hangversenyén. Neje Rácz Anna, kitől Ignác, József és Kálmán fiai származtak. 1880-ban Dankó Pista násznagya. Három lövéssel ölte meg magát, mert megvakult. Ligeti utcai házából temették, nagy részvét mellett. Kossuth Lajos tábori zenésze volt. 94, 101, 128. Erdélyi Ignác (Szeged-Felsőv. 1845. ?— Budapest, 1893. júl. 5.) cigányprímás. A „kis Náci”. Előbbinek szőke hajú fia. Eredetileg atyja mellett tanult hegedülni és már 15 évesen zenekart — bandát — szervezett maga mellé. Később a pécsi püspöki zeneiskolában és Pesten, majd Bécsben képezte magát. 1860- ban már nyilvánosan szerepel zenekara élén társadalmi rendezvényeken Szegeden. 1861- ben a városi színházi és templomi zenekar első hegedűse atyjával együtt. Amikor a Szeged- Belvárosi Kaszinó új helységébe költözik, 1864-ben fellép annak hangversenyén hegedűszólókkal. Ettől kezdve a kaszinó báljainak állandó muzsikusa. 1866-tól a szegedi városi zeneiskola hegedűtanítója. 1873-ban mint a „szegedi első zenekar igazgatója” szerepel. Hangverseny körútra indul Európában, majd Amerikában 1879-iki árvíz után. Ő szolgáltatja a zenét a megnyíló Hungária szálló éttermében, majd később a Próféta étteremben. Szegeden 1872. nov. 24-én köt házasságot Mészáros Júlia Apollóniával. Házassága nem volt kiegyensúlyozott. Kezdettől fogva ellenez68
