Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DUGONICS DUS Dugonics Terézia Piroska Ágnes (Szeged, 1809. jan. 10.—Szeged, 1881. ?). Előbbi leánya. Szegeden 1829 körül köt házasságot Bánhidy József Csongrád megye táblabírájával, megyei főjegyzővel, mely házasságból József, Mária, Terézia és Ilona nevű gyermekei származtak. A szeged-felsővárosi r. k. halotti anyakönyvben felvett 329. sz. a. bejegyzésnél az elhalálozás napjának bejegyzése elmaradt. Atyja után 1816-ban — többek között — 356 darab juhot is örökölt. 214, 247/2. Duka Marczel (Dukafalva?, 1841.?—Szeged, 1913. márc. 3.) dukafalvi és kucsini. Sáros megyéből származó családból. Péter és szirmai Szirmai Mária fia. Iskolái elvégzése után a pesti műegyetemre megy, ahol mérnöki diplomát szerez. A közszolgálatban helyezkedik el. 1879-ben kassai földadószabályozási kerületi felügyelő, 1884-ben pesti felügyelő. A kataszteri helyszínelés országos megszervezésekor 1885. július 25-én a szegedi Kataszteri Helyszíni Felügyelőség főnöke lesz. Hamarosan bekapcsolódik a város társadalmi életébe. Irogatni kezd és 1892-ben a szegedi Dugonics Társaság — közvetlenül megalakulása után — tagjává választja, ahol a tudományos osztályban- ténykedik. Tevékeny részt vállal a Társaság belső életében és egyben egymás után jelenteti meg munkáit. 1893-ban jelenik meg a Társaság évkönyvében „Becsület és párbaj” című dolgozata, melynek révén az ebben a korban oly fontos szerepet játszó becsületügyi kérdések szakértőjeként kezdik emlegetni. Ugyancsak a társasági évkönyvben jelenik meg két évvel később hasonló tárgyú munkája „Fél-urak és nagyságák” címmel. A Szegedi Híradónak külső munkatársa lesz. 1899-ben a szegedi városi köztörvényhatósági bizottság tagja. Szakmai munkásságát királyi tanácsosi cím adományozásával jutalmazzák. Még egész fiatalon könyvtárat alapít, melyet élete során tervszerűen felfejleszt, szakkönyvtárral és térképészeti anyaggal bővít. Szakíróként, publicistaként és műfordítóként is működött. 1907-ben Szegeden Bástya u. 19. sz. a. lakott. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, 1899-től választmányi tagja. 1909-ben vonul nyugalomba, amikor miniszteri tanácsosi címet kap. Neje jekel és margitfalvi Jekelfalussy Berta. Hetvenegy évesen halt meg. 191. Dús István Sándor Antal (Törökkanizsa, 1890. júl. 19.—Keszthely, 1955. okt. 4.) muraközi származású, hódmezővásárhelyi családból való. Vincze takarékpénztári főtisztviselő és Gyorgyevics Berta fia. Ev. ref. vallású. Középiskolába a szegedi piarista gimnáziumban járt (1900—1903), majd 1903-ban — talán azért, mert mennyiségtanból elégtelen osztályzatot nyert — sikeres javító vizsga letétele után a szegedi m. kir. áll. főgimnázium negyedik osztályának lett tanulója. Feltehetően itt tett érettségi vizsgálatot. Iskolái bevégzése után terménykereskedőként ténykedik Makón. Szegeden 1922. jan. 30-án köt házasságot Örhalmi Ilona Polixéniával és házassága révén is vagyonra tesz szert, földbirtokos. Házasságából Miklós, Erzsébet és István gyermekei származtak. Látogatja a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemet, ahol gyógyszerészi oklevelet szerez. Az első világháború alatt mindvégig katonai szolgálatot teljesített. 1929- ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. Később Szegedre költözik és Arany János u. 5. sz. a. tart fenn luxuslakást. 1944-ben elmenekül Szegedről, ahova többé tartósan nem tér vissza. Egy ideig Hódmezővásárhelyen okleveles gyógyszerész. 275. 63
