Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DUGONICS DUGONICS megyei Történelmi Társulat titkárává választja. Számos történelmi tárgyú dolgozata jelent meg, közöttük szegedi tárgyú mint például „A szegedi kőbárány” (1886), „A szegedi alsóvárosi templom” (1887), „Szeged címere” (1889), „A szegedi szent Döme templom” (1890), „Kritikai jegyzetek Szeged történetéhez” (1899). Tevékenykedik a szegedi történelmi társulat megalapítása érdekében, mely szervezés eredménye lett később a szegedi „Dugonics Társaság” megalakulása. Később m. kir. tanfelügyelővé nevezik ki Budapestre, ahonnan 1899-ben Bács-Bodrog megyébe és 1905-ben Homonnára helyezik át. írói álnevei: Muhorai, Philos, D. Gy., Muhoray Alfonz. 150. Dugonics Ádám (Szeged, 1745.?—Szeged, 1815. IX. 1.) András polgármester és Imre Katalin fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Dugonics András szerzetestanár öccse. Neje Lób Anasztázia, kitől Terézia és Antal Károly nevű gyermekei származtak. 1768-ban városi Írnok, 1771—1773- ban kültanácsi tag, 1774-től városi aljegyző, 1779-ben szószóló, 1781—1782-ben városi tanácsnok, 1790—1796-ban a város polgármestere, majd ismét tanácsnokként működik, míg 1804-ben két évre újra polgármesterré választják. 1807—1814 között megint városi tanácsnok. 1791-ben nemesség adományozásáért folyamodik, engedélyezése érdekében személyesen jár el I. Lipót előtt, majd annak halála után Ferencnél, ígéretet is kap, de az engedélyezés elmarad. 1790-ben Szegeden üdülő telepet létesít, melyet bátyja egyik regényalakja után Etelka erdejének neveznek el. 1790—1802. években városi céhbiztos. 1797— 1803. években előfizető-gyűjtője a meginduló szép- és tudományos irodalmi könyvkiadásnak. 1802-ben Szeged sz. kir. város ország- gyűlési követe. Polgármestersége idején épül az új kórház. Közkedvelt személy volt a városban, ki számos neves családdal állt kereszt- komaságban. Arcképét Mertz János festette meg 1796-ban. 7, 214, 247/2. Dugonics András (Szeged, 1715.?—Szeged, 1780. ápr. 25.). Szülei talán Dugony Mihály és Margit voltak. Kétszer köt házasságot. Első neje Imre Katalin, kivel Szegeden 1739. február 1-jén kel egybe, mely házasságból András (1740—1818), Borbála (1743—?) és Ádám (1742?—1814) gyermekei származtak. Második neje özv. Halaburiczné szül. Müller Kresz- cencia, kivel első nejének 1763. április 25-én történt elhalálozása után, Szegeden 1764. augusztusz 15-én lép házasságra. E házasságba neje magával hozza az első házasságából született Éva nevű leányát, míg második házasságából Cecília és Jozefa nevű leánya születtek. Iskoláit Dugonics Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1722—1728). Városi polgár, 1747—1760. években a kültanács tagja. Árvák gyámja, adószedő. Szüléméi erdőt telepít. 1768—1771 között városi rendőr- kapitány. 1775-ben a kisteleki felső pusztát mátravidéki tótokkal telepíti be. Városi tanácsnok, majd 1775-ben polgármester. Szegeden több háza, malma, egyéb vagyona van. Fia bemondása szerint 65 éves, amikor a halál elragadja. A szegedi Szent Györgyről nevezett templomban helyezték örök nyugalomra. 16, 172. Dugonics András (Szeged, 1740. okt. 17.— Szeged, 1818. júl. 25.) szerzetestanár. Előbbi bátyja. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. 1756-ban lép be a kegyestanítórendbe. Ezt követően bölcseletet Nagykárolyban és hittudományt Nyitrán tanul. Tanári működését Medgyesen kezdi. 1773-ban a nagyszombati, 1777-ben a pesti tudomány- egyetem tanára. 1808-ban vonul nyugalomba és visszaköltözik Szegedre. Széles körű irodalmi és szépirodalmi tevékenysége közismert. Szegeden nevét utca, tér és temető örökíti meg. Sírján 1847-ben rendtársai emeltek obeliszket. 1876-ban szobrot állítottak tiszteletére és emlékalbumot jelentettek meg. Szülőházán emléktábla emlékeztetett reá, mely a ház lebontása után a helyére épített új épületre is átkerült. A szegedi Dugonics Társaság az ő nevét viseli. Szobra Izsó Miklós alkotása (1. ott). 7, 7, 12, 35, 35, 35, 59, 73, 83, 95, 95, 97, 101, 117, 138, 150, 151, 153, 154, 154, 154, 154, 154, 155, 172, 197, 197, 197, 197, 198, 198, 198, 204, 214, 214, 235, 237, 247/2, 247/3,257/248,257/248, 258/285,261/381, 292, 293, 295/2, 296/285—381. Dugonics Antal Károly (Szeged, 1777. okt. 30.—Szeged, 1816. ápr. 16.) közigazgatási tisztviselő._Ádám polgármester és Lób Anasztázia fia. Őt is — mint nénjét — a szüleivel jó barátságban élő Graff Antal gyógyszerész, városi tanácsnok és neje Ottinger Terézia tartotta keresztvíz alá. A szülők és Graffék körülbelül egy időben köthettek házasságot. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Alaposan feltehető, hogy a kor szokásának megfelelően egyetemet látogatott és ügyvédi censust is tett. 1805-ben a szeged-felsővárosi lovas polgárőrszázad kapitánya. Városi polgár. 1808-ban, amikor Beniczky Miklós és neje Dugonics Terézia (a húga) fiának Andrásnak a keresztszülőségét vállalják, városi olficialis. Földbíró. Feltehetően 1808. év elején kötött házasságot Szilber János és Koller Krisztina leányával: Annával, kitől Teréz (1809—?), Ádám (1811—?), Antal Bálint (1812—?) és Mária (1813—?) gyermekei származtak. 1815-ben városi tanácsnok. 214. 62
