Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BREISACH BUDAVÁRI Breisach Mór. Czímernél elírás. Helyesen Mahler, majd névváltoztatás után Marosi Mór. Az elírás feltehetően arra vezethető visz- sza, hogy. Marosi Mór neje az elözvegyült Breisach Árminné volt. 116. Breyer Lajos. Vendéglős. 1891—1892-ben a Szeged Belvárosi kaszinó vendéglőjének bérlője volt, Vörösmarty utca 5. szám alatt. 189. Brunszvik Mária Terézia Jozefa Anna Aloysia. (Pozsony, 1775. jűl. 27.—Martonvásár, 1861. szept. 17.) A család eredeti neve Braunschweig, melynek a fenti név- használat — Brunswick, Brunszwick, Brunsvik, sőt Magyarországon eredetileg Brunczvik —- csak francia— angol változata. Brünni szerzetes hölgy. Antal korompai gróf, kir. kamarás és septemvir valamint Wankel Anna von Seeberg leánya. Használatos utónevét az őt keresztvíz alá tartó Mária Terézia királynő után kapta. Jegyben járt nagyszigeti Szili Antallal (1774—1833) és talán azonos Beethoven „halhatatlan kedves”-ével. (Unsterbliche Geübte) Hosszabb idejű olaszországi és morvaországi tartózkodás után Magyarországon telepszik meg a család martonvásári kastélyában, majd Budán. A kisdedóvásnak és leánynevelésnek szenteli munkásságát és az Osztrák—Magyar Monarchiában elsőként alapít kisdedóvót Budán édesanyja házában. Az óvodát „Angyal- kert”-nek nevezi. Az általa elindított mozgalom még életében 80 ilyen intézet alapítását eredményezte. Levelezett a Szeged-Belvárosi kaszinóval is megköszönve annak támogatását. 42, 47. Bucsy István Miklós (Marosvásárhely, 1875. okt. 12.—Szeged, 1959. jún. 10.) barátosi, tanár. József állampénztári főtiszt és Pálfy Polixéna fia. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, majd a pesti egyetem bölcsészkarán szerzett tanári oklevelet. Működését Kisújszálláson kezdte, majd Zalaegerszegen folytatta. Innen került Szegedre (1907) és lett a szegedi m. kir. állami főgimnázium rendes tanára. 1912-ben a szegedi állami kereskedelmi iskola óraadó tanára is. Majd átkerül a szegedi m. kir. Klauzál Gábor Reálgimnáziumhoz, mint latin—magyar szakos tanár, ahol minisztériumi megbízás alapján egyben hegedűoktatással is foglalkozik. Az önképzőkör és a zenekar vezetője, zeneszertári őr. A Mikes Kelemen Társaság titkára. A szegedi Dugonics Társaság tagja és számvizsgáló bizottsági tagja. Számos dolgozat szerzője és publikálója. Házasságot köt Pethe Piroskával, Kisújszálláson 1901. dec. 22-én, mely kötelékből Piroska (xl902), Miklós (xl905), és Magda (xl909) gyermekei származtak. 274. Buczkó Károly (Szeged, 1896. nov. 2.—Budapest, 1971. máj. 30.) orvos, háztulajdonos. Ferenc és Kosóczky Ilona fia. Középiskoláit a szegedi m. kir. állami főgimnáziumban végezte, ahol 1914-ben érettségi vizsgálatot tett. Majd a pesti egyetem orvoskarán szerez doktori fokozatot 1921-ben és Szegeden a városi kórházban helyezkedik el alorvosként 1923- ban. 1923. május 5-én Szegeden házasságot köt Kosóczky Jolánnal, kitől Jolán gyermeke származott. Hamarosan tb. főorvos és az egészségtan tanára lesz. Az Országos Tisztviselői Betegsegélyező Alap II. kerületének (Szeged) orvosa, majd pedig az Országos Társadalom- biztosító Intézet szegedi kerületi pénztárának főorvosa. Élete vége felé szolgálati viszonyából kifolyólag nehézségei támadnak, nyugdíjazzák (1967). Első neje 1925-ben történt elhalálozása után házasságot köt Dudás Irénnel, kitől Anna Mária gyermeke származott. 274. Budavári József (Rózsahegy, 1813. dec. 22.—- Trencsén, 1897. szept. 12.) kegyes-tanítórendi paptanár. 1861-ig családi neve: Kricska volt. De nevét csak 1847-ig írta így, ettől kezdve a névváltoztatásig a Kricskai—Kricskay írásmódot használta. Bár a névváltoztatás engedélyezése „Budavári”-ra szólt, 1885-től vezetéknevét „Budaváry”-nak írta. Atyja József. Keresztneve a rendbelépéskor csak annyiban változott, hogy utalt arra, hogy calasanti József. Szülőhelye Liptó megyében volt. Középiskoláit feltehetően Rózsahegyen végezte. Innen került Kecskemétre 1832 szept. 25-én beöltözött a rendbe. 1836/37 években filozófiát tanult Vácon, majd 1838/39-ben Nyitrán és 1840- ben Pozsonyszentgyörgyön hallgatott teológiát. Innen került Kisszebenbe 1841-ben grammatika tanárnak. Két év múlva 1843-ban Ragu- zába került, majd innen (valószínűleg) Jósolóba — Velence felett —, ahol vicerector lett. Itt is egy évig időzött 1845—46-ban Veneziaba rendelték. Itt a Szent Katalinról nevezett kon- viktusban volt prefectus. Ez alatt az idő alatt tagja lett az Arcadia szépirodalmi társaságnak Melisander Dieneus nyilván irodalmi álnéven. 1849-ben visszahívják és Tatán ad elő grammatikát. 1851/52-ben Nyitrán találjuk mint a filozófia és történelem professzorát, ki emellett matematikát, valamint latin és olasz nyelvet is tanit. 1853/56. években Vácon oktatja a novitiusokat. 1857/58. évben pedig Kecskeméten tanárkodik, oktatva a latin, görög és német nyelvet. Egy évre rá Veszprémben van és innen kerül 1860-ban Szegedre, ahol tíz éven át tanít. Itt ellátja a házi lelkiatya feladatkörét is. Szegedi tartózkodás alatt kétszer is jár Olaszországban. Szegedről Nagy- becskerekre rendelik, ahol a tanítás mellett reáruházzák a házfőnöki és igazgatói tisztet is. Három évi itt tartózkodás után Lévára kerül a házfőnöki és igazgatói posztra, s egyben osztályfőnöki munkakört is ellát. 1876-ban pedig Nyitrára helyezik. Itt éri meg tanári működésének 50 éves jubileumát és 1888-ban innen megy nyugdíjba. Az utolsó állomás Trencsén. Itt mint házi lelkiatya működik még és itt éri a Ferenc 38
