Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
Z
ZSERAVITZ ZSÓTÉR eredménnyel. Valamivel később a kaszinó jótékonysági rendezvényein műkedvelő szavaló színészként is fellépett és 1864-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja lett. Az ügyvédi gyakorlat megkezdésekor Szegeden lovagias majd bírósági ügybe keveredett Vidra Sándorral (1. ott). 1867-ben kinevezték közjegyzővé Zentára. Amikor újjászervezik a magyar bíróságokat, 1873-ban kir. törvényszéki bíróvá nevezték ki Aradra. Anyja 1867. okt. 4-én Szegeden halt meg. Házasságot kötött Pesten 1865. júl. 27-én a nemeskéri nemes Kiss Erzsébettel, aki Dák Ferencnek rokona volt. E házasságból született Constancia Emma Franciska leánya 107, 120, 121, 121, 139, 185, 255/208. Zseravitz János (1793.—Szeged, 1848. okt. 15.) Szegeden végzett középiskolát a piarista gimnáziumban 1803—1811-ig. 1822-ben a Szegedi Kereskedelmi Testület egyik alapító tagja. 1843-ban tulajdonosa a Klauzál tér 7. sz. alatti háznak (később Wagner-ház helyén) ahol fűszerkereskedőként működött. 1845-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító és választmányi tagja. 1846-ban a Szegedi Kisdedóvó Jótékony Nőegylet alapító tagja. 1848- ban Szeged város polgára és választott polgára. Nagykereskedő a Szabadság téren, a Klauzál- ház mellett. 1848. okt. 15-én a „ribillió” során üzletét kifosztották és őt megölték alkalmazottai egy részével együtt. Az ellene indított támadáskor 100 000 forint kár keletkezett. 1879-ben háza még állt. Nős ember volt és talán Katalin volt a leánya. 15. Zsiday Imre (Törökkanizsa, 1889.—?) atyja Imre városi tanácsnok kozmafalvi nemes. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot az áll. gimnáziumban 1899—1907-ig. Majd a budapesti műegyetemre ment és ott képezte magát tovább. 1913-ban a József Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. 1914—18-ig tűzérszá- zados a világháborúban és számos kitüntetés tulajdonosa lesz. Utóbb e magatartása következtében vitézzé avatják. 1914-ben a Szegedi Torna Egylet atlétája. 1914-ben fizetéstelen ideiglenes segédmérnök a miskolci magyar kir. kultúrmérnöki hivatalban. 1927-ben a szegedi folyammérnöki hivatal főmérnöke. 1929—1931-ig szegedi m. kir. főmérnök és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930-tól műszaki tanácsos. 1942-ben földbirtokos, Szeged, Horthy Miklós út 16/a. sz. alatti lakos. Csong- rád megye törvényhatósági bizottsági tagja. A kiskundorozsmai járás vitézi hadnagya. A Mérnöki Kamara tagja, a Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi kerületének alelnöke. Felesége Schwarz Ada volt, akitől Ada és Magda gyermekei származtak. 284. Zsiros Mihály l. Antalffy-Zsíros Mihály 284. Zsótér Andor (Szeged, 1824. nov. 24.—Szeged, 1906. ápr. 30.) atyja János hajósgazda, anyja Ferró Terézia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál járta és tagja volt a szegedi Regiments Kadettiskolának is. Jóbarátja volt Joó Ferenc festőnek, aki 1846-ban elkészítette arcképét olajban. 1848-ban a népgyűlésen szorgalmazza a nemzeti zászlónak a széképület tornyára való fölhúzását. Nemzetgaz- dász, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tagja, részvényese és elnöke. Beáll nemzetőrnek, majd honvédnek és résztvesz 1849. ápr. 3-án a szenttamási ütközetben mint főhadnagy. 1851-ben a Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja. Szatyma- zon szőlőbirtokos és szegedi földbirtokos, ház- tulajdonos. 1857-ben ő kezeli a Szeged-Felsővárosi Kaszinó vagyonát és valamivel később az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak lesz tagja, majd választmányi tagja. 1860-ban a magyar színészet propagálója Szegeden. 1861-ben a Szegedi Honvéd Egylet alapító tagja. 1860. dec. 16-án a szegedi városi közgyűlés kiküldötte az 1860. dec. 18-i megyei alakuló közgyűlésen. 1867-ben képviselik Szeged város közgyűlését a megyei közgyűlésen. 1871-ben a Szabadelvű Kör elnöke. Megépítteti a Szeged Széchenyi tér 15—17. sz. alatti házát, amely ma is áll. 1871-ben második viri- lis a listán 1098 forint adófizetésével. 1880-ban a Szeged-Felsővárosi Kiskaszinó hűséges látogatója. Névnapjai híresekké váltak, azokon Mikszáth Kálmán is résztvett. 1885-ben az ő támogatásával adják ki Urbán Lajos (1. ott) kottáit. Amikor a Dercsényiek csődbementek és a Széchenyi téri házukat eladni kényszerültek, ő fejeztette be az építkezést. Búzaszállító hajók tulajdonosa és vállalkozója. Szegeden kötött házasságot (1846?) Vékes Franciskával, Vékes Ferenc városi tanácsnok leányával és e házasságból József, Ilona, Bertalan, László, Mária, András, Dezső, Erzsébet, Izabella és Sarolta, esetleg Béla gyermekei származtak. 1892. ápr. 21-én nemesi rangra emelik, szaty- mazi előnév használat engedélyezésével. Zsótér András Andor (Szeged, 1847.—?) atyja Andor, anyja Vékes Franciska. 1869-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének tagja. Később házasságra lépett Máriával, (?) akitől Mária nevű gyermeke származott. Ház- tulajdonos és hajósgazda. 92, 140. Zsótér Andorné 1. Vékes Franciska. 207, 207. 207, 207. Zsótér Antalné 1. Pálfy Anna. 259/321. Zsótér család Szeged alsóvárosi, majd Fölsővárosra áttelepült, de egyben palánki család. Görög eredetű, Szótér néven is szerepel. A család Szeged közeli és távolabbi vidékein is elterjedt és ún. „super”-ek voltak. 16, 173. 312
