Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
Z
ZOMBORY ZSARKÓ Ián Jenő és a másodikból Mária leánya született. 284. Zombory József. Szegeden csizmadiamester volt és 1848-ban a 6. honvédzászlóaljban káplár. A zászlóalj Szegeden alakult meg. Visszaemlékezései jelentek meg a Szegedi Naplóban. 251/91. Zombory József. 1865-ben végzett jogász volt, joggyakorló. A kiskövetkénti felküldését kéri az országgyűlésre a kaszinóban, azonban nem került felterjesztésre. 132. Zombory Mihály (Szeged, 1787.—Szeged, 1872. dec. 21.) Szegeden végezte iskoláit. 1814- ben az aradi kir. sóhivatal írnokaként tűnik fel, amely állásban 1818-ig maradt meg. 1820- ban Halmágyon volt „Contra ponderum ma- gister”. 1821-ben ugyanezen minőségben Aradra került. 1826-ban „Salis officialis” és 1833- ban „ponderum magister” Szegeden a sóhivatalnál. 1830-ban itt a pénztárnoki állást is betöltötte. 1834-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja és a Hangász Egyletnek is tagja és választmányi tagja. Felesége Bába Renáta volt, akitől Natália, Barbara Lucia, Barbara Katalin Anna gyermekei származtak. Nyolcvanöt évesen hunyt el. 26, 27, 28, 32, 247/3, 250/59, 259/321. Zombory Natália (Szeged, 1825. ?—) atyja Mihály szegedi sóházi mázsamester, anyja Bába Renáta. A családban Natti néven emlegették. 1841. nov. 9-én műkedvelő színész szereplő a kaszinóban. Gaál Józsefnek „Szerelem és champagne” c. darabjában lépett föl. A közönség éjjelizenével ünnepelte sikerét. Szegeden járta iskoláit és kapott jó házi nevelést. 46, 250/59, 296/59. Zombory Pál (Szeged, 1757.—Szeged, 1828. márc. 18.) Szegeden járta iskoláit és gimnáziumot, majd a budapesti egyetemre ment, ahol jogot hallgatott. Visszatérve Szegedre 1790-ben Szeged város első fiskálisa volt. 1805—1807-ig a Zsidó Hitközségnek városi biztosa. 1805-ben országgyűlési követ. 1810-ben városi tanácsnok és átveszi a rókusi új plébánia épület építése feletti felügyeletet. 1790-ben Szeged polgármestere 1811-ig. 1828-ban árendátor. Bérbevétele 425 forint évente. Házasságot kötött Makra Katalinnal, akitől János, István, Ferenc, Péter, Pál, Terézia, Franciska, Ignác és Anna gyermekei származtak. Hetvenegy évesen halt meg. 12, 247/3, 259/321. Zorimba Jozefin (Arad ?—?) 1864. dec. 9- én Szegeden a kaszinóban hangversenyezett. 122. Zöld Jenő. 1916-ban Kaposvárott joggyakornokként kezdte pályáját az igazságszolgáltatás keretében a törvényszéken. 1917-ben Beregszászon működött joggyakornokként a törvényszéken. 1918-ban Kézdivásárhelyenkir. törvényszéki jegyző. 1920-ban feltehetően optálva átkerült a trianoni Magyarország területére és 1927-ben szegedi kir. törvényszéki bíró. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929- ben ugyanezen a poszton találjuk és Szegeden Szentháromság u. 14. sz. alatt 4 emeletes bérházat építtetett hasznosítási célra. 1932-ben szegedi kir. törvényszéki bíró, II. fizetési csoport jellegével felruházva. Az általa épített házban lakik, még 1937-ben is. 1942-ben föld- birtokos és háztulajdonos. 1941-ben szegedi kir. törvényszéki tanácselnök. A telek amelyet a házépítés céljára megvásárolt, eredetileg Zombory András és neje, Fehér Anna tulajdona volt 1880-tól kezdődően. 284. Zrínyi Ilona (Ózalj, 1643.—Nikodémia, 1703. febr. 18.) atyja Péter horvát bán, anyja Frangepán Katalin. Zerinvári grófnő. Kitűnő házi nevelésben részesült, főnemesi udvarokban. Harcos időkben élve sokat utazott és tapasztalt. Első házasságát I. Rákóczi Ferenccel kötötte, majd elözvegyülése után, másodszor Thököly Imrének lett a felesége 1682. jún. 15-én. Valószínűleg Munkácson esküdtek. Házasságából Julianna, Ferenc II., Bóra, Erzsébet és más gyermekek származtak. 1685—88-ig a munkácsi vár védője volt a császári csapatok ellen. A vár eleste után Bécsbe vitték és ott internálták. Bécsi fogságából 1691-ben Thököly váltotta ki. Második férjét követte a számkivetésbe és hamvaikat 1907-ben Szegeden keresztül szállították haza és temették el a kassai dómban. Kis-Ázsiában halt meg, Törökországban és Nikodémiában, ill. Konstantinápoly mellett, talán a külvárosi jezsuita templomában helyezték sírba. 1735-ben mellé temették fiát, de már akkor a holttestét csonkán találták. 195. Zrínyi Miklós (Ozalj, 1620. máj. 1.—Kursanec, 1664. nov. 18.) atyja György horvát bán volt, anyja Széchy Magdolna. Iskoláit talán a nagyszombati Pazmaneum- ban végezte. 1635—37-ig Olaszországban járt. 1637-től kezdődően a törökök elleni harcnak szentelte életét. Résztvett a svédek elleni harcban is. Égernél (Csehország) megmenti a király életét. Horvátország kapitánya volt mint tábornok és bán. 1646-ban Légrádnál küzdött a török ellen. 1647-ben II. Ferdinánd koronázásán vett részt, mint főlovászmester. Francia pair volt. Zerinvári gróf. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában Draskovich Eusebia grófnő volt a felesége, a másodikban pedig „lublini” Lubl (Lobi) Mária Zsófia. Második házasságából származott Ádám fia. A szegedi Zrínyi utca nevét viseli. Vadászat alkalmával megsebesített vadkan ejtett rajta halálos sebet. Csáktornyától délre a kursaneci erdőben. 136, 137, 203, 257/249. Zsarkó Antal (1840. ?—?) középiskoláinak befejezése után a pesti egyetemen hallgatott jogot. Abszolutóriumot szerezve joggyakorlatra ment és annak letelte után 1865 júliusában ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. Jog- gyakorlatának ideje alatt folyamodott a Szeged-Belvárosi Kaszinó által finanszírozott, országgyűlési írnoknak történő felküldésére, 311
