Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

Z

z

Zadix Gusztáv (Szeged?, 1835. ?—?) 1859- ben újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja. Szegeden kereskedő volt és a kaszinó műkedvelő társaságának is tagja mint zongorista. 1863. okt. 31-én a szegedi színházteremben hangversenyen szerepelt. Talán rokona az ő idejében a Szegedi Zsidó Hitközségben ténykedő Zadix Lajosnak, ki a Szegedi Zsidó Hitközség Képviselő Testületének tagja volt. 92, 120.

Zádor Aladár (Nagybecskerek, 1896. febr.

16.—Budapest, 1962. febr. 3.) atyja Schweitzer János postatiszt, anyja Hasa Laura. Iskoláit Nagybecskereken végezte és ott is tett érettségi vizsgát. Ezt követően a Ludovika Akadémiára vétetett föl és katonai pályán indult. 1914-ben hadnagyként került a frontra és tüdőlövéssel megsebesülve szerelt le, mint honvédszázados a 9. honvéd gyalogezred kötelékében. 1929- ben Shvoy Kálmán szárnysegédje volt Szegeden. Hamarosan nyugállományba került mint 1942-ben vezérkari alezredes. Közben Zilahon zászlóaljparancsnok volt. 1945-ben Budapestre költözött. 1950 körül kitelepítették és kényszerlakhelyet állapítottak meg részére Ebesen, de visszakerült Budapestre. Szegeden Petőfi S. sgt. 25. szám alatt lakott. Egy ideig újvidéki határőrparancsnok volt. 1944-ben Márama- rosszigeten tartózkodott. 1945-ben először Pécsre menekült, majd nyugatra távozott. 1945. okt. 6-án azonban ismét Szegeden van és ekkor éjjeliőrként, portásként működik. Szegeden 1930 augusztusában kötött házasságot dr. Karvas Etelka leánygimnáziumi tanárnővel, amely házasságából Ildikó és Éva gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt.

284.

Zaifiry család Szepes megyéből származó család, amelynek egyik tagját, Zaffiry Imrét Szeged város tiszti ügyészévé választották 1723-ban, ki ezúttal Csongrád megye szolgabírói állását is betöltötte. Vele származott a család Csongrád megyébe, majd Szegedre. 6.

Zala György (Alsólendva, 1858. ápr. 16.—Budapest, 1937. júl. 31.) apja Mayer porcelángyáros volt Pápán. Iskoláit Pápán majd Budapesten a reáliskolában végezte

és itt tett érettségi vizsgát. Majd a műegyetemre ment, ill. a minta-rajziskolának volt a tanulója. Ezt követően Münchenben az akadémián képezte magá- tovább ösztöndíjjal. Szobrász lett, bár eredetileg mint 8 éves teljesen árva, a Pápai Kőedénygyárban nagybátyjánál dolgozott és nevelkedett. Külföldről visszatérve, itthon is továbbképezte magát Budapesten és hamarosan számos megbízást kapott emlékművek, síremlékek, portrék készítésére. Dolgozott a millenniumi emlékművön. 1883-ban változtatta nevét Mayer-ről Zalá-ra. 1887-ben állami aranyérmes lett. 1913-ban ő készítette a szegedi Deák Ferenc-szobrot. 1924-ben a nemzeti megújulás bronz dombormüvet, amelyet később eltávolítottak a helyéről és amely a szegedi Dóm-téren, a Dömötör-torony falában volt elhelyezve. 1924-ben magyar kir. kormányfőtanácsossá nevezték ki. A Ferenc József Rend lovagja volt és több kitüntetés tulajdonosa. Szerepe volt a Dugonics szobor áthelyezésében is. 1931-ben Corvin-láncos lett, 194, 230.

Zalka János. Czímernél néveiírás, helyesen Zarka János 212.

Zápory József. 1861-ben az eredeti családi nevét Pollack-ról Zápory-ra változtatta és szegedi lakos volt. Feleségül vette Pollák Saroltát, akitől Nándor nevű fia származott. 116.

Zarka János (Csomaháza, 1805. dec. 25.—Nagy- kölked, 1856. okt.) lukafalvi és zarkakázi nemes. Talán Zarka György és Svasztics Terézia fia volt. Középiskolái befejezése után jogi tanfolyamot végezhetett és feltehetően ügyvédi cenzust is tett. 1839-ben Vas megye ország- gyűlési követe volt, szabadelvű. 1843-ban ismételten országgyűlési követ írnok, ún. kiskövet Babarczy József mellett. 1848-ban országgyűlési ekkor már konzervatív követ és az alsó-tábla elnöke. 1849-ben a Bécsi Magyar Titkos Bizottság tagja. 1850-ben cs. kir. udvari tanácsos, legfelsőbb semmítő törvényszéki osztályelnök Bécsben. 1850-ben levelezésben állt Vörösmarty Mihállyal. A Szent István Rend kiskeresztese. 1840-ben Széchenyi Istvánnal is tárgyalásokban állt a vasút ügyében. Országgyűlési ítélőmester és kir. személynök volt. 212.

Zarkavölgyi János (?—Hódmezővásárhely, 1864. júl. 15.) 1859-ben Szegeden szereplő színészegyüttes tagja. 1862 és 1863-ban ugyanaz, táncművész, szegedi táncmester és tánctanító. Később családja nyomorba került és a Szeged-Belvárosi Kaszinó segélyezésükre 1864. szept. 10-én színielőadást rendezett. Nős volt és több gyermeke származott házasságából. 121.

308