Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VIDATS WIMMER tott polgár, központi választmány tagja. 1849. május 1-én a Szeged-alsóvárosi nemzetőr II. gyalogszázad hadnagya. 1859-ben az újjászervezett Belvárosi Kaszinónak tagja. 1861-ben városi képviselő. 1867. május 6-én ugyancsak városi képviselő Alsóvároson. 1861. május 1- től alsóvárosi albíró. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában elözvegyülve, Szegeden 1849. máj. 13-án házasságot kötött Nyári Annával, aki ugyancsak özvegyasszony volt. 91. Vidats János (Bánátkomlós, 1826.—Budapest, 1873. nov. 10.) atyja István gépgyáros volt, vagyonos polgár, anyja nevét nem ismerjük. Iskoláit a titeli Katonaiskolában végezte, majd Szegeden, Pécsen, Esztergomban, Kassán és Budán folytatta. Középiskolái végeztével a pesti Tudományegyetem jogi karára iratkozott be. 1848- ban márciusi ifjú és Vasvári Pál, Jókai Mór és Petőfi Sándor barátja. December 14-én főhadnagy a földvári önkéntes zászlóaljban. Résztvesz a délvidéki harcokban. 1849. jún. 22-én honvédfőhadnagy. Később átkerül a 14. honvédzászlóaljba. Vészbíró lesz és hadbírósági ülnök. Világos után letartóztatják, a Neugébaudebe kerül, hadbíróság elé állítják és halálra ítélik. A halálos ítéletet kegyelemből 2 évi várfogságra változtatják és Josefstadt- ban börtönzik be. 1853-ban szabadul. Ettől kezdve gazdálkodott, atyja birtokán. 1855-ben újból elfogják, de hamarosan szabadul és 1851-ben átveszi atyja ekegyárának vezetését. Később Pest város tanácsnoka. 1862-ben felségárulás gyanújába esik. 1861—1872-ig országgyűlési képviselő Ferencvároson, Dunapatajon. Honvéd Menház alapító tagja, utóbb honvédszázados. A pesti Demokrata Kör elnöke. Szeged város tb. képviselője (díszpolgára). Nőtlen maradt és öngyilkos lett. 141. Viday Károly (Sámson, 1819.—?) atyja Wittich talán Antal uradalmi tiszttartó ez esetben anyja Andrekovits Katalin volt. Iskoláit talán részben szülőhelyén, részben pedig Szegeden, a piarista gimnáziumban végezte. Majd a pesti Tudományegyetemen jogi tanfolyamot hallgatott és abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment. Annak leteltével, 1842-ben Pesten ügyvédi oklevelet szerzett. Oklevelét Szegeden mutatta be és itt alapított ügyvédi irodát. 1845-ben családi nevét Wittich- ről Vidayra változtatta. 1849-ben hirdette bérbeadásra az Alsóvárosi Kaszinó helyiségeit. Amikor Magyarországon az ügyvédi kamarák megalakultak 1876. jún. 30-án a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való fölvételét először Szegedre, majd 1877- ben Szabadkára költözött és itt törlik az ügyvédi névjegyzékből. 1867. május 2-án megválasztották főügyésszé. Szegeden kötött házasságot 1847. nov. 12-én Kolb Máriával ekkor 28 éves, akitől Berta, Gyula György József (t 1866), Ilka és Rozália gyermekei származtak. Felesége 1866-ban kolerában halt el. 91. Vidovich Imre (Szeged, 1804.—Szeged, 1880. szept. 24.) nemes. Atyja talán György alispán volt, s ez esetben anyja Gesztager Vilma. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a Kegyes Tanítórend Főgimnáziumában végezte 1814—1822-ig. Ezt követően a pesti Tudományegyetemen jogi tanfolyamot hallgatott és 1829—1835-ig. Megyei esküdt volt, hódmezővásárhelyi lakos. 1835-ben alszolga- bíró lett, 1841—46-ig központi szolgabíró. 1837. nov. 16-án Csongrád megye táblabírójává nevezték ki. 1850-ben Csongrád megye ideiglenes törvényszéki ülnöke, majd rendes törvényszéki ülnök. 1860-ban Csongrád megye tb. bizottmányi tagja, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, a Kaszinó Színházi választmányának tagja. 1862-ben Csongrád megye Tiszán inneni főszolgabírája. 1867-ben a Szegedi járás főszolgabírája. 1877-ben pénzügyi fellebbezési elnök. Talán Hódmezővásárhelyen kötött házasságot Praznovszky Kunigundával, kitől Aranka leánya született. Meghalt hetvenhat éves korában. 91, 97, 100, 110. Vidra Nándor 1. Bieber Ferdinánd. 41. Viktor István (1881.—Szeged, 1943. márc. 24.) atyja Péter, anyja Horváth Hermina. Valószínűleg a pesti Tudományegyetemet látogatta és szerzett jogi doktori diplomát. Majd az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el és 1911-ben a zombori kir. törvényszéken volt jegyző. 1919 körül bizonyára átjött Magyarországra, mert 1929-ben a szegedi kir. törvényszéken bíró. 1931-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1940-ben III. fizetési csoport cím és jelleggel lesz felruházva. 1942-ben kir. ítélőtáblái bíró és Szeged, Szent Miklós u. 5. sz. alatti lakos. 1910-ben kötött házasságot Eckert Ilonával, amely házasságból László, Gyula, István és Ferenc gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Hatvankét évesen halt el. 283. Vild Károly 1. Vaday Károly. 283. Wimmer Fülöpf (Tejfalu, 1854. máj. 28.— Szeged, 1934. máj. 13.) iskoláit Budapesten végezte, ahol a kereskedelmi akadémiát is látogatta. Szegeden telepedett meg, 1884-től a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója. Törvény- hatósági bizottsági tag. A Szegedi Színügyi Bizottság tagja. 1914. május 6-tól 1918. jan. 18-ig a Kereskedelmi Kamara alelnöke, és Kereskedelmi Osztályának elnöke. 1918. jan. 1-től 1934. máj. 15-ig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Adakozik a Somogyi könyvtár könyvvásárlási alapjára. 1919-ben eljár a francia megszálló csapatok parancsnoka előtt a tanácsköztársaság rendeletéinek hatálytalanítása érdekében. A Szegedi Kenderfonógyárban betöltött vezérigazgatói állásában tanúsított kíméletlen fegyelmezése miatt 1919-ben kénytelen volt állását átmenetileg 302
