Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
WEISZ VÉN pénzügyi elöljáró. 1864-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A Színügyi Igazgató Választmánynak tagja. 1866-ban a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. 1872-ben hajótulajdonos, hajófuvaros, köztörvényhatósági bizottsági tag és városi polgár. Templomi széktulajdonos. Felesége Rosenberg Leonóra, akitől Miksa nevű fia született. 118. Weisz Bernát Ferenc (Lugos, 1800. aug. 1.— Buapest, 1888. márc. 31.) iskoláit talán Lúgoson járta. 1816-tól kezdődően kereskedelmi pályán működik. 1821-től Szegeden tartózkodik mint Berger Ignác fűszerkereskedő cégtársa. 1824-ben fűszerkereskedésre kap engedélyt. 1825-ben cégfőnök. 1826-tól a Szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1829-től hitközségi szószóló. 1834—39-ig végrehajtó testületi tagja a hitközségnek. Szegedi fűszerkereskedő, szegedi biztosító intézeti ügynök a Trieszti Biztosító Társaságnál. 1833-ban fakereskedő. 1841-ben bankár Budapesten. 1838- ban kerül Budapestre és ott beveszik polgárnak. Ekkor már róm. katolikus vallású és tagja lesz a Pesti Polgári Kereskedő Testületnek. Vállalkozó, bor-terménykereskedő, szállítmányozó. Hitbizományi és váltóügyletekkel is foglalkozik. Ő helyezte el Osztróvszky Józsefet biztosító intézetnél. 1847-től nagykereskedő és legtöbb adófizető. 1845-ben a Nagyhíd utcai üzletében bizományi raktárt nyit Budapesten. A Viszontbiztosító Társaság igazgatója. 1848- ban Kossuth Lajos alatt pénzügyminiszteri főszámvevőségi osztályfőnök. 1949-ben hadi- törvényszék elé állítják börtönbüntetésre ítélik és szabadulva a magánéletbe vonul vissza1865-ben telektulajdonos a Lipót-városban, Pesten. Irodalmilag is tevékeny az 1870-es években. Neje Róth Borbála volt. 15, 144. Weisz Tivadar 1. Illyés Tivadar. 284. Vékes család régi szegedi, főleg Fölsővároson megtelepedett család, mely egészen a török hódoltság megszűnéséig nyomon követhető. 13. Vékes Bertalan (Szeged, 1866. aug. 20.— Szeged, 1959.) atyja Sándor városi tanácsnok, anyja Szilber Klementina volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta 1878-tól 1880-ig az I—II. osztályt, majd ismételt és kimaradt. 1891-ben a Kereskedelmi és Iparkamara jegyzőjévé választották és ettől kezdve e munkahelyen dolgozott. 1911-ben a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara irodatisztje volt. 1912-ben jegyzője és ekkor Jókai u. 3. sz. alatt lakott. 1929-ben a Cipőipari Szövetkezet elnökigazgatója. A Szabóipari Szövetkezet elnöke, 1931-től a Bőripari Szövetkezet ügyvezető alelnöke. Az Angol—Magyar Bank igazgatósági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1933-ban már nyugdíjban volt. 1932-ben az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének felügyelőbizottsági tagja. Szegedi törvényhatósági bizottsági tag. Felesége Kiss Etelka, akitől Margit, Bertalan, Irén Klementina és Erzsébet gyermekei származtak. 283. Vékes Ferenc (Szeged, 1790. dec. 15.—Szeged, 1863. dec. 29.) atyja Ferenc, nagybérlő és szállásgazda, anyja Dianovszky Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1800—1808-ig 1809—1849-ig, majd 1861-ben Szeged város tanácsnoka volt. Közben városi főszámvevő. 1848-ban tanácsnok és főszámvevő és május 23-tól a nemzetőrségi összeíró bizottmány elnöke Rókuson. A haza oltárára is adományozott. A Hadi választmány tagja. 1845-ben a Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1863-ban nyugalomban van és Szeged-Felsővároson 236. sz. alatti lakos. 1879-ben még állt a háza a Timár utcában. Szegeden 1828. jún. 10-én kötött házasságot Frischauf Franciskával, amely házasságból Franciska leánya származott 26, 73, 207, 251/99. Vékes Franciska (Szeged, 1829. febr. 24.— Szeged, 1918. nov. 13.) atyja Ferenc Szeged városi tanácsnok, anyja Frischauf Franciska volt. Kitűnő nevelésben részesült. Művészetszerető és művészetpártoló, vendéglátó volt. Föld- és házbirtokos neje. 1906-ban fogadta a főispánt. Szeged, Maros u. 11. sz. alatt lakott. 1818-ban Kossuth u. 2. sz. volt a lakása. Szegeden valószínűleg 1846 körül házasságot kötött Zsótér Andorral, akit a szatymázi előnév használati joggal nemesi rangra emeltek 1892- ben. E házasságból származott József, Ilona, Bertalan, László, Albertina, Mária, András, Dezső, Erzsébet és talán Izabella, Béla és Sarolta. 207, 207, 207, 207. Vékes Imre (Szeged, 1813.—Szeged, 1869. jan. 19.) atyja György városi polgár, anyja talán Putyi Erzsébet. Iskoláit Szegeden járta, a piaristáknál végzett gimnáziumot 1822—1830- ig. 1835-ben „nótárius camerarius” és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1845-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. 1847-ben Szeged város számvevője. 1848-ban városi alkapitány. 1859-ben az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja. 1869-ben szegedi pusztai kapitány és Szegeden palánki lakos. Leveti a ló és nyakszirt- törésben hal meg, felesége és 8 gyermeke gyászolta. „Kemény ember” volt. Szegeden 1835. nov. 16-án kötött házasságot Kőrösy Annával, akitől József, Emília Anna, Etelka, Janka és még több gyermeke származott. Ötvenhat évesen halt meg. 26, 89. Vén Ferenc (Erzsébetváros ?, 1888. jún. 1.— ?) atyja András ítélőtáblái tanácselnök, anyja Schedelmayer Róza. Középiskolái elvégzése után a budapesti egyetem orvoskarát látogatta, 300
