Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VEDRES WEINER Nevezettnek felesége Schmidt Klementina volt. 36, 120. Vedres László János Béla (Szeged, 1881. aug. 3.—?) atyja István Antal János uradalmi tiszttartó volt, anyja Preiszler Irén. Iskoláit valószínűleg hadapródiskolákban végezte. 1911-ben az 5. honvéd gyalogezred főhadnagya és Oroszlán u. 5. sz. alatti lakos. 1914-ben ugyanezen gyalogezred, 1. zászlóalj 2. századának parancsnoka és százados. 1914. szept. 12-én Feketesas u. 15. sz. alatti lakos és honvédszázados. 1919-ben Szegeden századparancsnok és résztvesz a katonaság leszerelésében a Mars téri laktanyában. 1929-ben magyar kir. honvédalezredes. Kétszer nősült. Első feleségétől történt elválása után Szegeden, 1914. szept. 12-én köt házasságot Rigó Mária Gizella Margittal. 1928 körül vitézzé avatják. 249/40, 283. Vedres Priszka (Szeged, 1804. jan. 22.—?) atyja István mérnök, anyja Rózsa Terézia. Jó otthoni nevelésben részesült. A kaszinónak bálozó leánya volt. Szegeden 1827. okt. 15-én kötött házasságot Tary Gerzsonnal, aki földmérő mérnök volt és városi polgár Kiskunhalason. 52. Vedres Rozália (Szeged, 1798. márc. 13.—- Gyoma, 1853. szept. 18.) atyja István mérnök, anyja Rózsa Terézia. Gondos családi nevelésben részesült. Művészetpártoló nő volt. 1846- ban a Szegedi Nőegylet alapító tagja és 1848— 49-ben a katonai Betegápoló Egyesület elnöknője. Magyarcsékei Kodra Jánoshoz ment feleségül, aki ekkor földbirtokos, nemzetőr ezredes volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó bálozó hölgye. Lakása iparművészeti bútoralkotásokkal volt tele. Kitűnő ízlésű volt és nagy házat vitt. Házasságából Rozália, András János, Terézia, Mária Anna, István Imre és Ferenc Imre László gyermekei származtak. 52, 67, 68, 86. Vedres Terézia (Szeged, 1801. jan. 11.—?) atyja István mérnök, varasányi nemes. Anyja Rózsa Terézia. Gondos nevelésben részesült, művelt nő volt. Férjhez ment Tóth János aszódi nemeshez, aki Szegeden nagykereskedő volt, választott polgár és Csongrád megyei táblabíró. 52. Vedrics család 1. Vedres család. 7, 35. Végman Ferenc (Nagybecskerek, 1856. febr. 1.—Szeged, 1929. jan. 12.) atyja Ferenc tanító Nagybecskereken. Anyja Glaszner Antónia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt és érettségi után a pesti Tudományegyetemen hallgatott jogot. Majd az abszolutórium megszerzésekor joggyakorlatra ment és annak leteltével ügyvédi vizsgát tett 1882. jún. 20-án Budapesten. 1883-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és titkára. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való felvételét és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1888. dec. 4-én avatták jogi doktorrá a budapesti egyetemen. Mindvégig ügyvédként működött. 1905-ben szegedi közgyűlési tag. 1906-ban iskolaszéki tag, városi tb. főügyész. 1923-tól kormányfőtanácsos. Szegeden Iskola u. 30. sz., 1917-től Bástya u. 7., majd 1929-től Horváth M. u. 5. sz. alatt lakott. 1914-ben élelmezési bizottsági tag volt. Szegeden 1885. máj. 9-én kötött házasságot Wertheim Leopoldinával, amely házasságból Ferenc, Béla, Jenő, Gizella és Leopoldina gyermekei származtak. 223,268. Weiner Miksa (Szeged, 1848.—Szeged, 1922. szept. 7.) atyja Mór kereskedő, anyja Rosenberg Leóna. Iskoláit Szegeden végezte. 1874- ben a Zsidó Hitközség elöljárója volt, közéleti szereplő. Jó barátként volt ismert. Termény- kereskedő volt Szegeden. Résztvett az árvíz- védelemben 1879-ben és ezért belügyminiszteri elismerésben részesült. 1883-tól köztörvényhatósági bizottsági tag volt. A rekonstrukciós munkálatokban való részvétel miatt királyi elismerést kapott. 1891-ben Lloyd Társulat igazgatósági tagja. 1890. nov. 7-től 1922. szept. 7-ig a Kereskedelmi és Iparkamara al- elnöke és kereskedelmi osztályának elnöke. 1899-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. 1900—1911-ig színügyi bizottsági tag a városnál. 1899-ben a Ferenc József Rend lovagja lesz. 1911-ben a D. M. K. E. igazgató- sági tanácsának tagja, és Klauzál tér 2. sz. alatti lakos. A Szegedi Téglagyár Társulat és a Szegedi Hús- és Vásárpénztár Rt. felügyelőbizottsági tagja. A szegedi kir. törvényszék kereskedelmi ülnöke. Királyi kereskedelmi tanácsos. A Szegedi Közúti Vaspálya Rt. igazgatóságának alelnöke, ill. elnöke. A Magyar Áruforgalmi Statisztikai Állandó Választmány bizottsági tagja. Biztosítási főügynök. Jó barátja Kállay Álbertnek és Pillich Kálmánnak. Villa és kerttulajdona volt Újszegeden. Nős, családos. Gyermekei Albert és Márk. Hetvennégy évesen hunyt el. 191. Weiner Mór (Szeged, 1817. ápr. 22.—Szeged, 1872. ápr. 1.) atyja Mordehai, anyja Kuzman Sára. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1827—1835-ig. Ezt követően az édesatyja mellett tanult kereskedést. 1848-ban a Szegedi Zsidó Hitközség felügyelőbizottsági tagja. 1849-ben Haynau bakancs-kontribució- jához hozzájárult nagy összeggel. 1850-ben hitközségi esküdt. 1851-ben elöljárósági tag, 1859-ben a Szegedi Zsidó Hitközség bizalmi férfia és a szegedi Lloyd Társulat ideiglenes vezetőségi tagja. 1858-ban a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1859. ben a Szabadalmazott Szegedi Kereskedelmi Testület tagja. 1861-ben a Zsidó Hitközség elöljárósági tagja. 1863—64-ben hitközségi 299
