Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VAJDA VALKÓ kedelmi és Iparbank elnöke. 1896-ban alapítványt tett nejével együtt a zsidó szegényház javára. 1900-ban Szeged város törvényhatósági bizottsági tagja. Felesége Lichtenberg Mária volt, akitől Fülöp, Sándor, Incze, Sámuel, Béla, Ella, Antal, Manó és Imre gyermekei származtak. 15. Vajda Manó (Szeged, 1864. ?—) atyja Weisz majd 1881-től Vajda Jakab kereskedő, anyja Lichtenberg Mária. 1905-ben Szegedi Baromfl- hizlalási és Kiviteli Et. felügyelőbizottsági tagja. 1881-ig Weisz volt a családi neve és ezen évben kérte a névváltoztatást Vajdára. 1911- ben háztulajdonos és sertéshizlaló Szegeden Tisza L. krt. 22. sz. alatti lakos. A Szegedi Hús- és Vásárpénztár Rt.-nál és a Szegedi Téglagyár Társulatnál igazgatósági tag, utóbbinál korábban felügyelőbizottsági tag volt. Katonai szolgálatot teljesített az 5. honvéd gyalogezred kötelékében mint tartalékos százados. A világháborúban frontszolgálatot teljesített 1914—15-ben. 1929-ben már magánzóként tartják nyilván és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szegeden, Széchenyi tér 3/a sz. alatt lakik. 219, 283. Valéria Mária Matild Amália (Buda, 1868. ápr. 22.— 1924. szept. 6.) habsburg-lotharingiai és magyar főhercegnő. Atyja I. Ferenc József császár és király, anyja Wittelsbachi Erzsébet bajor hercegnő, Oktatásáról és neveléséről magyar nevelők gondoskodtak. 1890. júl. 31-én Ischl-ben kötött házasságot Ferenc Salvator Habsburg-lotharingiai főherceggel, akitől Erzsébet Franciska, Ferenc Károly Salvator, Hubert Salvator, Hedvigh, Tivadar Salvator, Gertrud, Mária Erzsébet, Kelemen Salvator és Matild Mária gyermekei származtak. Férje osztrák főherceg, magyar kir. herceg és lovassági tábornok volt. A szegedi Valéria tér, a mai Bartók Béla tér róla nevezett. 1890-ben a város 10 000 forintos alapítványt tett a nevére a szegényház javára. 194. Vály András (Szeged, 1778.—Szeged, 1844. nov. 16.) iskoláit Szegeden végezte. 1800-ban a nemesi felkelés gyalogosainak másodkapitánya. 1809-ben Csongrád megyei insurgens, lovasnemesek kapitánya. 1814-ben Csongrád megyei bírósági ülnök, később Csongrád megye szolgabírája. 1816-ban Csongrád megye szolgabírája. 1816-ban Csongrád megye főbiztosa. 1822-ben komisszárius. 1825-ben Csongrád megye Tiszán inneni járásának fő- szolgabírája. 1827-ben Csongrád megye tábla- bírája. 1800 körül köthetett házasságot Szilber Franciskával. Halála után a Deszkás temetőben a Szilber családi sír mellé temették. Donatio nélküli nemesi családból származott. Hatvanhat évesen hunyt el. 247/A/5, 249/45, 250/58, 250/58, 295/4. Vály Benedek (Szeged, 1822. máj. 18.—Szeged, 1888.) atyja András megyei biztos. A csalticzi és váli nemes. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál járta 1833—41-ig. Ezt követően Pesti egyetemi tanfolyamon hallgatott jogot és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Ennek leteltével 1845. dec. 19-én ügyvédi vizsgát tett Pesten. Eredetileg 1847 körül kisteleki lakos volt és Csongrád megyei esküdt. 1848. máj. 2-án a tisztújításon a közgyűlés tartamára rendfenntartó volt. Joggyakorlatának ideje alatt 1843— 44-ig országgyűlési kiskövet, írnok Klauzál Gábor mellett. 1848-ban Pesten kir. ítélőtáblái jurátus, jegyző. Diplomájának megszerzése után azt Szegeden kihirdettette és először Faggyas Pál ügyvéd szegedi irodáján dolgozott. 1849- ben pedig már Szeged város tanácsnoka. 1850- ben a Szegedi II. osztályú járásbíróság elnökhelyettese és bírája. 1853-ban járásbíró. Ő tárgyalta a Palásthy ellen elkövetett rablógyilkossági ügyet. Szegeden 1847. jún. 16-án kötött házasságot Kováts Jozefával. Házasságából Mária, Hona, Janka, István, Ferenc, Jozefa és András gyermekei származtak. 41, 52, 249/45, 250/58, 296/45. Vály Benedekné 1. Kováts Jozefa. 90. Vályi család. A Trencsén megyében otthonos családnak divélci nemzetségéből leszármazott egyik ága a Délvidérke és Szegedre települt és itt csalticzi és váli nemesi előnévvel szerepelt. 12, 13, 247/5. Vályi Ferenc József Ádám (Szeged, 1866. dec. 16.—Szeged, 1944. ápr. 8.) csaltiszi és váli nemes, aki nevét Vályinak írta. Atyja Benedek ügyvéd és országgyűlési követ volt. Anyja Kováts Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte valószínűleg 1876—84-ig, majd ezt követően a Selmecbányái erdészeti akadémián tanult tovább. 1911-ben kezelő erődmérnök Déván, Szászsebesen az Etdőhivatalnál, majd Hunyad megye Faipari Vállalati Rt. felügyelőbizottsági tagja. Kezelő erdőmérnök. 1920-ban nyilván átjött a trianoni Magyarország területére és 1926—29-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd gazdája és a szegedi magyar kir. erdőhivatal nyugdíjas tanácsosa. Szegeden Tisza L. krt. 22. sz. alatt lakott. Neje Németh Ilona volt. 226, 271, 272, 272, az utána való 2-ik tábla és 283. Vály Irma Mária (Szeged, 1818.—Szeged, 1909. okt. 6.) atyja András, megyei táblabíró, anyja Szilber Franciska. Kitűnő házinevelésben részesült. 1841-ben műkedvelő színésznőként lépett föl. Hamarosan férjhezment Pozsonyba, a nemesi származású Széky Imréhez. Korán elözvegyült. Halála után Szegeden, a Deszkás-temetőbe termették Vály András sírboltjába. Kilencvenegy évesen halt meg. 250/58, 296/58. Valkó Jozefa (Kosztolány, 1821.—Szeged, 1882. szept. 20.) atyja talán Pál, uradalmi jó292
