Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

V

VADÁSZ WAGNER 148, 149, 151, 153, 163, 176, 176, 177, 260/323, 268, 294, 296/323. Vadász Nina 1. Vadász Anna 120. Vaday Károly (Csősztelek, 1871.—Buda­pest, 1946. febr.) atyja Wild Sándor, nagybir­tokos volt Versecen. Anyja Kiss Etelka. Csa­ládi nevét 1920-ig Wild, azután Vild, majd 1934-től magyarosított nevén Vadaynak írta. Iskoláit Nagybecskereken és Temesvárott vé­gezte, egyetemre pedig Kolozsvárott járt. Az abszolutórium megszerzése után 1894-ben jog- gyakorlatot kezdett és a bírói pályát választotta hivatásául. 1896-ban a Zentai Járásbíróságon aljegyző. 1900-tól szabadkai kir. törvényszéki aljegyző. 1902-ben jegyzővé nevezik ki. 1903- ban a Dettai Járásbíróság albírója. 1909-ben ugyanott járásbíró. 1915-ben fehértemplomi törvényszéki bíró. 1919-ben kiutasítják, optál Magyarország javára és átjön. 1920-ban a sze­gedi kir. törvényszéken helyezkedik el bíró­ként. 1934-ben a szegedi kir. törvényszék ta­nácselnöke. Kitűnően képzett, olvasott ember volt. 1935-ben került nyugállományba. 1944 körül Budapestre költözött. Dettán 1903. ápr. 12-én kötött házasságot Jäger Karolával, amely házasságból Sándor és Etelka gyerme­kei származtak. 283. Wagner Ernő Gusztáv (Szeged, 1893. ápr. 26.—Szeged, ?) atyja Gusztáv kereskedő volt, anyja Feiger Amália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1903—1910-ig. Ezt követően kereskedelmi pályára készült és atyjánál tanult, majd magát önállósítva Sze­geden Klauzál tér 7. sz. alatt, atyja üzletében folytatta a vászonkereskedést. Atyja vállala­tának később társtulajdonosa lett. Cégét a tör­vényszéknél bejegyeztette „Wagner F. és Fiai” cégszöveggel. Shvoy Kálmán sógora volt. Nőt­len maradt. 284. Wagner Ferenc Antal (Neuerode, 1829.— Szeged, 1910. nov. 30.) atyja Ferenc, anyja Hansenblasz Anna volt. Az első szegedi csa­ládi vászonüzlet alapítója. 1854-ben a Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1879-ben Szeged-Felsővároson a Rác-temető utcában háza állott, amely az árvizet is átvé­szelte. További háza volt Szegeden Klauzál tér 7. sz. alatt, amelyben az üzletét folytatta. Felesége Kuncz Jozefin volt, akitől Ferenc Antal, Ernő és Gusztáv gyermekei származ­tak. 87. Wagner Ferenc (Szeged, 1891. aug. 9.—Sze­ged, 1973.) atyja Ferenc, anyja Kunz Józsa. Kereskedő fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, de az V. osztály­ból kimaradt. Bevonult egy éves önkéntesi ka­tonai szolgálatra, de alkalmatlansága miatt leszerelik. 1929-ben a szegedi „Wagner F. és Fia” cég társtulajdonosa. 1948-ig a Szegedi Kereskedelmi és Ipar Bank kt. elnöke, vá­lasztmányi tagja, igazgatósági tagja. 1939-ben Szegeden politikailag a liberálisokhoz számí­tották. 1941-ben a német konzul németelle­nesnek minősíti és megtorlást helyez kilátásba ellene. Beadványt nyújtott be, amelyben magát tisztázni igyekezett. 1941-ben a Szegedi Keres­kedelmi és Iparkamara véleményező bizott­sági tagja. 1944-ben résztvesz ama küldöttség­ben, amely a közeledő orosz csapatok parancs­nokát fölkeresi a város átadása végett. Családi nevét Vágira változtatta. Az oroszok által üre­sen talált városi pénztárba többedmagával 100 000 pengőt ad össze az induláshoz. 1944 decemberében tagja az ideiglenes törvényhá- tóságnak. Vállalatát 1948-ban államosították. Nőtlen maradt. 284. Wagner Gusztáv (Szeged, 1857.—Szeged, 1932. dec. 19.) atyja Ferenc Antal vászonke­reskedő, anyja Kuncz Jozefin. Iskoláit Szege­den végezte, középiskolát a piaristák gimná­ziumában járt. Shvoy Kálmán apósa. Iskolái elvégzése után betársult az atyja üzletébe és Klauzál tér 7. sz. alatt „Wagner F. és Fia” cég alatt tartott fenn üzletet mint társtulajdonos, nagykereskedő. Palotája állott a Könyök u. és a Kárász u. sarkán. 1913—23-ig a Belvárosi Kávéház újságolvasó vendége volt. 1924-ben már Szeged, Klauzál tér 7. sz. alatti üzlettu­lajdonos. 1912—17-ig a Lloyd Tőzsdebíróság tagja. 1904 decemberétől Szeged Városi Jóléti Bizottság tagja volt. A Szegedi Csónakázó Egy­let versenyevezőse. A Szeged-Belvárosi Ka­szinó tagja. Feiger Amália Ilmával kötött há­zasságot, amely házasságból Ernő Gusztáv, Margit Jozefa Amália és Ferenc gyermekei származtak. 83,284. Wagner György (Szeged, 1806.—Szeged, 1872. nov. 28.) atyja András (vagy talán Fe­renc), anyja Hansenblasz (?) Anna. Iskoláit Szegeden végezte, a piarista gimnáziumba járt 1816-ban az I. grammatikai osztályba. Isko­lái befejezése után vállalkozásokba kezdett. Eredetileg ipart tanult és mészárosmester volt, majd pedig később, 1859-ben a Szegedi séta­téri városi KIOSZK vendéglő bérlője. A ven­déglője mellett állatkertet is létesített az ún. Wagner-sétányon a mai Magyar Nemzeti Bank palotája helyén. 1866-ban a „Wagner Szálló” bérlője, mely később Hungária lett s amelyben ma a Magyar Tudományos Akadé­mia szegedi bizottsága műökdik. Az épületben volt annak idején a Szabadelvű Kör. Házassá­got köt Waldmüller Teréziával. 54, 135, 149, 150, 254/174, 257/269. Wagner Gyula (Szeged, 1852.—Szeged, 1895. márc. 16.) atyja Károly gyakorló ügyvéd Szegeden. Anyja Rieger Anasztázia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1862-től kezdően, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be 1871—76-ig. Abszo­290 !

Next

/
Oldalképek
Tartalom