Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZERDAHELYI SZIGETI javára optálva kerülhetett Szegedre. 1924-ben a Szegedi kir. ítélőtábla bírája nyugállományban. 1924-ben felvételét kéri a Szegedi Ügyvédi Kamarába Szeged székhellyel és ügyvédi irodát nyit Szegeden. 1929-től 1945-ig a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. Irodája aTanács- közt. útja 10. sz. alatt volt. 1948-ban Szeged, Tisza L. krt. 52. sz. alatt lakik. Felesége Duda Alma volt, akitől Anna leánya született. Atyja Bubenitzek Tamás, anyja pedig Szirni Jozefa. Családi nevét 1890-ben Szenttamási-ra változtatta. Meghalt 80 évesen. 282. Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, 1802. márc. 9.—Pest, 1851. febr. 18.) atyja nemesi családból származó József hódmezővásárhelyi kovácsmester volt, anyja Blaskovics Terézia. Iskoláit Hódmezővásárhelyen, majd Nagyváradon végezte. Talán jogot is hallgatott, azután színészi pályára lépett Debrecenben. 1827-ben operatársulatot alapított Kolozsvárott és vándorútra ment társulatával, amely azonban megbukik. Pesten a Német Színházban helyezkedik el. 1829-ben Kassára megy és 1835-ig játszik. Fia Miskolcon született 1829-ben. 1835- ben Budán lép fel és előbb 1828-ban Nagyváradon. Színművész, operaénekes, zeneszerző. 1841-ben Szegeden szerepel. 1844-ben ismét fellép Szegeden és 1837-től kezdve a Nemzeti Színház tagja Pesten. Műfordító is volt. Valószínűleg Miskolcon kötött házasságot, amelyből Kálmán, Nelli, Erzsébet és több gyermeke származott. 452. Szerdahelyi Kálmán (Miskolc, 1829. febr. 16.—Nagybánya, 1872. nov. 14.) atyja József, színész volt. Iskoláit Kolozsvárott, Kassán és Pesten végezte, és 1844-ben Kolozsvárott színpadra lépett. 1848-ban beállt a honvédségbe és huszártiszc lett hadnagyi ranggal. Világos után Aradon beosztották kényszerbesorolással a császári osztrák hadseregbe, ahol 1852-ig szolgált. Ekkor elengedik Temesváron. Ezután Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Brassón és Aradon játszik. 1854-ben a Pesti Nemzeti Színházhoz került. Színilázi író, műfordító, szaklapszerkesztő. Többször lépett fel Szegeden is és ilyenkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége volt. Háromszor nősült. Első felesége Prielle Kornélia, akivel valószínűleg 1847 nyarán kötött házasságot. Tőle 1848- ban elvált, második házasságát Benke Jozefinnel kötötte 1857. júl. 12-én. Ő tőle is elvált és harmadszor első feleségét, Prielle Kornéliát vette el, Pesten, 1862-ben. Budapesten a Kerepesi-úti temetőben nyugszik. 24. Szerencsy István (Kis-Szelmenc, 1793. dec. 26.— Pest, 1850. febr. 7.) anyja Czóbel Julianna volt. Szigethi nemes. Iskoláit Pesten végezte és ott hallgatott jogot a pesti egyetemen 1811 — 1813-ig (?). Az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment és azt befejezve, talán 1818-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. Ung megye szolgálatába lépett, ahol 1825—1827-ben megyei tb. főjegyző. Helytartótanácsi titkár. 1830-ban táblai ülnök. 1846-ban Széchenyi István ellenzője. 1847-ben főpohárnok, országgyűlési követ és az országgyűlés követi táblájának elnöke. Jogtudós. 1848-ban személynöki ítélőmester. Arad főispánja, v. b. t. tanácsos. 1847-ben nyugalomba helyezték, kir. főpohárnok mesterré nevezték ki. Apponyi elbocsátotta. 1836-ban kir. kancelláriai tanácsos volt és Gömör megyébe küldetett vizsgálati kir. kormánybiztosként. Nős, házasságából Anna leánya származott. 209, 212. Szeszemszky Ilona (Szentandrás, 1859. márc. 24. — ?) Atyja József nagybérlő, uradalmi ellenőr, anyja Wimmer Antónia. Kitűnő nevelést kapott. 1874. ápr. 6-án zondorajátékával szerepelt Szegeden. 1876. február 26-án Szegeden megy férjhez Szabó Imre közjegyző segédhez, aki utóbb Kecskeméten 1911-ben közjegyző volt. Házasságából Erzsébet Kornélia Ilona Antónia leánya született. 154. Szeszemszky József (Miskolc, 1820. — Szeged, 1876. júl. 25.) annyit tudunk, hogy gyermekei Szegeden születtek 1846-tól kezdődőleg. 1860-ban kalocsai érseki nagybérlő. Algyőn 5000 holdon Lonovics László társbérlője. Arisztokratikus modorú négylovas hintón jár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1866-ban nyugalmazott kir. kincstári uradalmi ellenőr. 1876-ban magyar kir. katonai beszerző biztos. Felesége Wimmer Antónia volt, akitől Kornélia, Mária, Árpád, Ilona, Béla, gyermekei születtek. Ötvenhat évesen halt meg. 91, 154. Szigeti József (Veszprém, 1822. máj. 11.—Budapest, 1902. febr. 26.) atyja Tripammer jómódú polgár és kereskedő. Iskoláit Veszprémben és Budapesten végezte. A budapesti egyetemen jogot hallgatott és elsőéves jogászként lépett a színi pályára, otthagyva tanulmányait. 1841-ben változtatta meg a Tripammer családi nevet Szigetire. Engedélyezést nem találni. Jászberényben volt színész. 1844-ben a Nemzeti Színház tagja lett. A „Kaf- féquelle” törzsvendége. 1863. nov. 29-én Szegeden adták elő „Viola, az alföldi haramia” c. darabját. 1865- ben a színitanoda tanára volt, majd igazgatója. A Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1895-ben visszavonul a színpadtól. Ekkor már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Színi író és rendező. Mayer Ferdinánd szegedi vaskereskedőnek a „Fekete-ház”- ban vendége volt. Leánya Jolán. 121, 205. Szigeti Sándor (Hódmezővásárhely, 1871. — Szeged, 1941. jan. 21.) atyja Singer Ármin hódmezővásárhelyi kereskedő volt, anyja Rei- singer Gizella. Iskoláit talán részben Hódmezővásárhelyen és részben Szegeden végezhette, majd pedig érettségi után a Kolozsvári Tudományegyetem jogi karára kérte a fölvételét, ahol abszolutóriumot nyert és 1902. május 31-én jogi doktorrá avatták. Ezt követően joggyakorlatra ment és 1904-ben ügyvédi vizsgát tett talán Budapesten. Ügyvédi gyakorlatát valószínűleg Hódmezővásárhelyen kezdte és ott 1916. feb. 17-én katonai szolgálatra vonult be, amelyből főhadnagyként szerelt le, 264
