Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SZÉLL SZENDREY turnusában tett itt érettségi vizsgát. Ezt követően a Magyar Államvasutak keretében helyezkedett el és 1911-ben a Szeged-Rókusi pályaudvaron fogalmazó. Majd ugyanezen évben Szeged állomáson fogalmazó. Ekkor Széchenyi tér 9. sz. alatti lakos. 1912-ben a MÁV Üzletvezetőségén Szegeden I. osztályú fogalmazó. 1918-ban segédtitkár. 1927-ben titkár, 1930-ban nyugalmazott. 1933-ban Szegeden, Széchenyi tér 5. sz. alatti lakos. 1942-ben felesége már özvegy és Szeged, Deák F. u. 8/b. sz. alatti lakos. Házasságot kötött Szegeden 1911. febr. 7-én Ketter Arankával, akitől Mária leánya származott. 282. Széli Farkas (Hódmezővásárhely, 1844. ápr. 28.— Budapest, 1909. dec. 17.) atyja Sámuel, ref. lelkész, anyja Bessenyey Anna. Iskoláit Debrecenben és Nagykőrösön végezte, majd joghallgató lesz a pesti Tudományegyetemen, ahol szemesztereit lehallgatva, joggyakorlatra ment. 1868. jún. 15. Csanád megyei szegedi járási esküdt. 1869. nov. 10-én Pesten ügyvédi vizsgát tett és diplomáját kihirdetette Szegeden. 1870. szept. 30-án szabadságolt állományú századossá nevezik ki. 1871. márc. 30-án tb. szolgabíró Csongrád megyében. A Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének tagja 1869-ben. 1870-ben megyei esküdt, hites ügyvéd. 1874-ben kunszentmártoni kir. járásbíró. 1882—91-ig pesti kir. ítélőtáblái bíró. 1907-ben nyugalomba vonulva Ferenc József Rend középkeresztese lesz. 1891—1899-ig kir. ítélőtáblái tanácselnök Debrecenben. Nyugállományban Pesten telepszik le. író, szakértő, genealógus, költő. 1896-ban nemességét elismerik és engedélyezik anyja neve után a „bessenyei” előnév használatát. Könyvajándékot adott a szegedi Somogyi Könyvtárnak. 1870. szept. 14-én házasságot kötött Vály Máriával. Fogadott leánya volt Széli Marianna, ki később Kubelik János zenevirtuóz neje lett, 140.. Széli Gyula Kálmán (Szentes, 1871. dec. 25.—Szentes, 1950. febr. 23.) Atyja Sándor és anyja Keresztes Nagy Judit. Iskoláit Szentesen és Késmárkon végezte. A késmárki Főgimnáziumban érettségizett 1889-ben és 1889—1893- ig a budapesti Tudományegyetem Jogi Karának hallgatója. Abszolutórium után joggyakorlatra ment, majd jogi doktorátust szerzett 1899. júl. 12-én Budapesten ügyvédi vizsgát tett. 1899. nov. 8-án a Szegedi Ügyvédi Kamarába felvételét kéri az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Az ügyvédi kamarának később választmányi tagja, majd elnöke. 1916—18-ig résztvett a világháborúban az 5-ös honvéd gyalogezredben mint százados. A református egyháznak főgondnoka. A szegedi református palotának építtetője. Csongrád megye tb. tiszti főügyésze. 1938-ban főrendi házi tag. 1919. jún. 10-én Kossuth L. sgt. 25. sz. alatti lakos saját házában. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött Balogh Mária Johannával, kitől gyermekei Mária Katalin, János, Katalin, István, András és Sándor, Magda és István. 220,282. Szeless József (Szeged, 1876.—Szeged, 1930. jún. 3.) atyja Ferenc városi közgyám, anyja Skultéty Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1886—1894-ig. Majd ezt követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen hallgatott jogot 1894— 1899-ig, és itt tett szigorlatot és szerzett jogász doktori oklevelet. 1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és könyvtárosa volt. 1906-tól közjegyző jelölt, majd ügyvéd- jelölt Szegeden. 1910. márc. 20-án Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett és kérte a Szegedi Ügyvédi Kamarába való fölvételét Szeged székhellyel. 1915—1918-ig katonai szolgálatot teljesített, majd leszerelése után tovább folytatta ügyvédi gyakorlatát. Honvéd tűzérfő- hadnagyként szerelt le 1918-ban. 1918 őszén Kállay Albert u. 4. sz. alatt lakott. Lakását átmenetileg rekvirálták. 1928-ban változatlanul ügyvéd Szegeden, Kölcsey u. 4. sz. alatt és egyben városi közgyám. Tiszti főügyész. Felesége Gräber Berta volt, akitől talán Dezső nevű fia született. Ötvenöt évesen halt meg. 220, 271, 282. Szemere Miklós (Kis-Azár, 1856. ápr. 21.—Bécs- 1919. aug. 21.) atyja István Zemplén megye alispánja, anyja Törőss Mária. Szemerei nemes. Iskoláit Bécsben a Theresianumban végezte, majd Budapesten, Genfben, látogatott egyetemet, majd Kolozsvárott és Oxfordban. 1876-ban diákküldöttségi tag, amely Abdul Kerim pasához látogatott és díszkardot vitt neki. Diplomata Párisban, Szent-Pétervárott és Rómában. 1882-ben kir. kamarás (?). 1891-ben magyar kir. honvéd huszárezredes. Szegeden a kaszinópalota megnyitásán jelen van. Publicista, író. 1896-ban országgyűlési képviselőjelölt, de visszalépett. 1901-ben Tasnádon országgyűlési képviselő. 1905—1906-ig köbölkúti országgyűlési képviselő. Versenyistálló tulajdonos. Valószínű azonban, hogy Czímernél a Szemere Miklós név elírás helyette Szemere Pált kell érteni. 188. Szemere Pál. Szemerei nemes. Atyja József vésztörvényszéki ülnök, anyja Máriássy Erzse. 1890. okt. 20-án vonult be az ezred és az ezredtörzzsel az új szegedi huszárlaktanyába. 1890— 1893-ig honvéd huszárezredes Szegeden. 1891. okt. 25-én jelen van a Szegedi Kaszinó megnyitó estélyén. 1891 áprilisától 1893 augusztusáig a szegedi huszárezred parancsnoka. Ezredes. 188. Szendrey Jenő Pál (Szeged, 1888. jan. 9.— Szeged, 1926. nov. 12.) atyja Pál városi aljegyző, anyja László Etelka. Iskoláit Szegeden végezte és Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetemre iratkozott be joghallgatónak. 1912-ben (?) szerez állam- és jogtudományi 262
