Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

S

SZEGHEŐ SZÉLL Julianna Etelka, Johanna Amália Julianna gyermekei származtak. Nemesi családból szár­mazott. 47, 98. Szegheő József (Szeged, 1806. márc. 27.—?) atyja János, anyja Tormay Verőn. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piarista gimnázium­ban végzett 1815—1822-ig. Ezt követően a pesti Tudományegyetem jogi karán jogot hall­gatott és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Ügyvédi vizsgát tett Budapesten és ügyvédi oklevelet szerzett. Me­gyei táblabíró. 1859-ben uradalmi ügyész, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmá­nyi tagja. 1866-ban gyakorló ügyvéd. Házas­ságát Csávojszky Erzsébettel kötötte. Házas­ságaiból Mihály János József, Mária, Attila és Géza gyermekei származtak. 89. Szekerke József (Szeged, 1818.—Szeged, 1892. jan. 24.) iskoláit Szegeden végezte, majd tímármesterségre készült és tanonci, majd se- gédi idejének letöltése után mesterlevelet szer­zett. 1868-ban Szegeden tímármester és városi képviselő. 1879-ben résztvesz az árvízvéde- jemben. Az Árvízvédelmi Állandó Bizottság tagja. Az árvíz után résztvesz a franciák foga­dásán. Gazdálkodó. Miniszteri elismerésben részesül az árvízvédelemben kifejtett maga­tartásáért. 1892-ben Szegeden Boldogasszony sgt. 24. sz. alatt lakik. 1899-ben szőlősgazda és talán városi tanácsnok. Felesége Barna Teré­zia volt. Hetvennégy évesen halt meg. 146. Szekszárdy József. Iskoláit elvégezve az érettségi után, a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán tanári okelvelet és doktori dip­lomát szerzett. 1925-ben Szegeden Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatti lakos. 1927-ben a magyar kir. állami középiskolai tanárvizs­gáló bizottság jegyzője. 1926-tól német—ma­gyar szakos tanár és igazgatóhelyettes a sze­gedi áll. Klauzál Gábor gimnáziumban. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1936-ban a bpti áll. Berzsenyi Dániel gimnázium tanára, 1937-ben a budapesti állami Kölcsey Ferenc gimnázium tanára. 1941—44-ig a budapesti állami Berzsenyi Dániel gimnázium tanára. Felesége valószínűleg Csepreghy Piroska volt. Családi neve helyesen: Szegzárdy. Fia talán Szegzárdy-Csengery József. 282. Szekula József (Szeged, 1831.—Szeged, 1903. ?) 1864-ben Szegeden rendőrbiztos. Ezt megelőzően a Szegedi Belvárosi Kaszinó Mű­kedvelő Színjátszó Társaságának tagja. Ko­rábban Szeged város polgára. 1879-ben részt­vesz az árvíz elleni mentési munkálatokban és ennek következtében miniszteri elismerésben részesült. Résztvesz Szeged rekonstrukciós munkálataiban is, még mindig mint rendőrbiz­tos és ezért 1883-ban a Polgári Arany Érdem­kereszttel tüntetik ki. 1896-ben városi rendőr­biztos Alsóvároson. 1899-ben alkapitány. Fe­lesége Tóth Etelka, akivel valószínűleg 1864 körül kötött házasságot, amelyből József fia származott. 121. Széky Imre pozsonyi lakos és nemes. Há­zasságot kötött Vály Irmával és özvegye Sze­geden élt haláláig 1909. okt. 6-áig és itt is van eltemetve a Deszkás temetőben. Egyéb adat nem áll rendelkezésünkre. 250/58. Széki Tibor (Kolozsvár, 1879. ápr. 18.— Budapest, 1950. dec. 4.) atyja Miklós kolozs­vári gyógyszerész volt. Iskoláit Kolozsvárott, egyetemet is a kolozsvári Ferenc József Tudo­mányegyetem Orvosi Karán végezte. 1900-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet, 1901-ben gyógyszerész dr., majd vegyész doktori okle­velet nyer 1902-ben. 1904-től 1912-ig a kolozs­vári egyetem tanársegéde, 1913-tól egyetemi ad­junktus. 1907-ben a tudományegyetem magán­tanárává habilitálja. 1917-ben c. rk. tanár. Amikor a kolozsvári tudományegyetem Sze­gedre menekült akkor annak itt Szegeden 1922- től mennyiségtani és természettudományi ka­rán az általános kémia nyilvános rendes tanára lesz. 1934-ben a budapesti egyetem analitikai és gyógyszertani nyilvános rendes tanára. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és 1945-től rendes tagja. Szakíró. Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja volt. Czimernél: Széky. _ 282. Széli Ákos (Hódmezővásárhely, 1845. szept. 14.—Buziásfürdő, 1903. jún. 4.) atyja Sámuel ref. lelkész, anyja Bessenyey Anna. Iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte. Ezt követően a nagyváradi jogakadémia, majd a pesti Tudo­mányegyetem Jogi Karára iratkozott be, ab­szolutóriumot szerzett, joggyakorlatra ment és ezt követően 1868 márciusában Budapesten ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. 1868- tól makói gyakorló ügyvéd. 1870-ben Csanád megyei íb. aljegyző, majd megyei főjegyző és ez időtől alapítja könyvtárát. Résztvesz a köz­életben és szerepel Csanád és Csongrád me­gyének rendezvényein és részt vállal a refor­mátus egyház munkájából presbiter, egyház- megyei főjegyző. 1893. jan. 15-én szegedi kir. közjegyzővé nevezik ki. Húsz éven át volt Makó város iskolaszéki elnöke. A Szegedi Közjegyzői Kamarának elnöke. A református egyház főgondnoka. 1899-től Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1887- ben a nagylaki kerület országgyűlési képvise­lője 1892-ig. író, költő. 1870. szept 3-án kö­tött házasságot Gyenes Máriával, akitől Er­zsébet és Ákos gyermekei származtak. 1887- től 1893-ig országgyűlési képviselő. 191. Széli Ákos (Makó, 1883. nov. 1.—1935. ?) atyja Ákos ügyvéd és közjegyző. Anyja Gye­nes Mária. Iskoláit részben Makón, részben pedig Szegeden végezte a piarista gimnázium­ban. 1898—1900-ig volt Szegeden és 1900 261

Next

/
Oldalképek
Tartalom