Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

S

SCHMIDT SCHMIDT nem kapja meg a szükséges szavazatot. Fele­sége Praznovszky Laura asszakürti nemes. E házasságból Mária, Sándor és Hermina gyermekei születtek. Hatvankét évesen halt meg mint nyugalmazott cs. k. szolgabíró. 91. Schmidt Emma (?—?) atyja János, Pest megye főorvosa, anyja Nagysándor Johanna. Kitűnő nevelésben részesül és 1851 körül há- házasságot kötött Klauzál Gáborral. Nevét később Kovács Emmának is Írták. 1849-ben egy ideig pesti lakos volt. Mikor 1866-ban férje meghalt, parlamenti küldöttség tesz nála rész­vétlátogatást és vett részt a férje temetésén. Ugyancsak ez alkalomból járt nála a Szeged- Belvárosi Kaszinó küldöttsége is. Névváltozta­tása úgy tűnik, az 1868-as évre esik. 1879-ben háza áll Szegeden, amely az árvizet is átvé­szeli. 1902-ben Szeged Bécsi krt. 2. sz. alatti lakos. Névváltoztatás tulajdonképpen atyja kérelmezése volt és miután ő ekkor már férjnél volt, kérdéses, hogy az reá kiterjedt-e. Házas­ságából Emma, Gábor és Mária gyermekei származtak. 135, 256/245—246. Schmidt Ferdinánd (Szeged, 1820.—Mint- szent, 1899.) atyja József serfőző volt, anyja Rajndl Jozefa. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és középiskolai tanulmányainak be­fejezése után a pesti egyetemen jogot tanult. Egy ideig a Szegedi Piarista Gimnáziumnak volt tanulója. Abszolutóriumának elérése után joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1843-ban kéri polgár­nak való bevételét Szegeden. Itt ügyvéd. A polgári katonásgnak ezredesi segédtisztje, majd kapitánya. 1843 áprilisában „kirúgásai” miatt nyelvkötésben marasztalták. 1847-ben polgárőr kapitány, nemzetőr százados Felső- városon. 1848-ban polgármester jelölt. Tanács­noknak választják meg. 1849-ben bevonul honvédnek. Később törvényszéki és rögtön­ítélő bírósági ülnök. Adományt tesz a haza oltárára. A hadiválasztmánynak tagja. A 7. nemzetőrszázad századosa. 104-es honvédzász­lóalj parancsnok-helyettese. Világos után Ara­don orosz fogságba esik, átadják az osztrákok­nak és azok haditörvényszék elé állítják. Át­szállítják Pestre a Neugebaude-be, ahol fogva- tartják, de végül is Haynau közvetlenül a me­nesztésekor általános amnesztiát rendel el, amely alá ő is esik. 1867-ben a Mindszenti Szabadelvű Kör tagja. Uradalmi tiszttartó Szegváron. 1841. szept. 22-én házasságot kö­tött Palásthy Katalin Jusztinával és Pallavicini gazdatisztje lesz. A Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak alapító választmányi tagja volt. 1872. szept. 24-én a mindszenti uradalmi ins­pector Kálmán nevű gyermekének keresztatyja, és további gyermekeinek is. Házasságából Leopoldina, Dezső, Gyula és Hermina és Ferdinánd János gyermeke származott. 26, 41, 64, 65, 67, 71‘ 72, 74, 89, 102, 248/20. Schmidt Imre József Gyula (Szeged, 1839. okt. 29.—Szekszárd, 1902, szept. 2.) atyja János ügyvéd volt, anyja Hencz Anna. Isko­láit Szegeden végezte, majd pedig a pesti egye­temjogi karán folytatta és abszolutórium után joggyakorlatra menve, annak letöltése után ügyvédi vizsgát tett Pesten 1866 júliusában. 1864-ben a Műkedvelő Színjátszók tagja volt Szegeden a Szeged-Belvárosi Kaszinó kebelé­ben. 1865-ben a kaszinóban, amely az ország- gyűlési követek mellé írnokok szervezését vál­lalta, jelentkezett kiskövetnek, de nem küldték fel. 1866-tól szegedi gyakorló ügyvéd. 1871-ben a szegedi törvényszék mellé kinevezett kir. aiügyész lett. A Szabadelvű Kör tagja volt. 1874-ben kir. ügyész. Szegeden 1867. okt. 3-án kötött házasságot Jelencsik Irénnel. E házas­ságából János Kálmán és Lajos gyermekei származtak. Kálmán, a későbbi tábornok, utóbb nevét Koronvárira változtatta. 1890 után szekszárdi kir. törvényszéki bíró. 121, 132, 248/20, 268. Schmidt János (Szentmiklós, 1818.—Sze­ged, 1858. okt. 9.) atyja József sörházépítő, vá­lasztott polgár, anyja Bauer Sachs Jozefa. Is­koláit Szegeden végezte, gimnáziumot a pia­ristáknál, majd a pesti egyetemen jogot hallga­tott és az abszolutórium elnyerése után jog- gyakorlatra ment, amelyet hites táblai jegyző­ként befejezve ügyvédi vizsgát tett. Szegeden kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1840-ben a Sze­gedi Hangász Egylet ügyésze. 1843-ban városi polgár lesz. 1845-ben a Szeged Csongrádi Ta­karékpénztár alapító részvényese. 1848-ban palánki 2614 sz. alatti szegedi lakos. Honvéd­tiszt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Sze­geden 1838. szept. 8-án kötött házasságot Hencz Annával. E házasságból János, Anna, Jozefa, Irma Erzsébet Katalin, Imre, Ilona Ida és Emma gyermekei származtak. Negyven évesen halt meg. 26, 28, 31, 89, 248/20, 256/245—246, 268. Schmidt József (Makó, 1795.—Szeged, 1870. jún. 23.) iskoláit valószínűleg Szegeden végezte és ipari pályára készült fel. Inas és vándorle­gény évek után telepedett meg Szegeden, az ún. „Sörház kaszárnyádban a Tisza-parton és serfőző ipart folytatott. 1838-ban Szeged város választott polgára volt. A Szeged Csong­rádi Takarékpénztárnak alapításától kezdve részvényese. Számos neves szegedi családnak volt násznagya vagy keresztkomája. 1853— 1855-ig a mindszenti halászati jog bérlője. A mindszenti ányási, nagy-tiszai halászati jo­got a Pallavicini uradalomtól vette bérbe. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Hangász Egyletnek választmányi tagja. Általa épített sörházat veszi meg a város és használja kaszár­254

Next

/
Oldalképek
Tartalom