Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
STROMFELD SÜMEGI zóként dolgozott Sziléziában, majd vidéki kályhagyárban. 1876—1888-ig Bécsben tanult műipariskolában, majd az akadémián. 1885-ben szobrászművészeti mintaiskola igazgató tanára és 1897-től vezetője. 1913-ban nemesi rangra emelték „Iiptóújvári” nemesi előnév használatának engedélyezésével. 1914-ben honvédfőhadnagy, majd képzőművészeti főiskolai tanár, 1925-ben nyugalomba vonul tanári állásából és szobrászművészként dolgozik. A szegedi Széchenyi István szobor alkotója és tőle való a Nemzeti Emlékcsarnokban 15 szobor. Nős voll. Damkó Józseftől való mellszobra is a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok dísze. 196. Stromfeld Aurél (Budapest, 1878. szept. 19.—Budapest, 1927. okt. 10.) iskoláit a Markó-uicai gimnáziumban végezte 1888—1896-ig és ebben az intézetben tett érettségi vizsgát. Majd a Ludovika Akadémiára ment. 1896. szept. 1-én gyalogsági hadapród tiszthelyetiessé avatták itt. Honvéd gyalogezredben szolgált. 1902-ben vezérkari beosztást kap. 1905. máj. 1-től tanár a Ludovika Akadémián 1911-ig. Az arany Jubileumi Emlékérem és a Jubileumi Kereszt tulajdonosa. 1907-ben vezérkari százados, 1914—1918-ig a világháborúban hadtest vezérkari főnök. 1918-ban ezredes. 1918. nov. 25-én a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1919. jan. 15-én had ügyminiszteri főcsoport főnök. 1919. ápr. 19-től a Vörös Hadsereg Vezérkari főnöke. Eredményesek hadműveletei a Felvidék visszacsatolása érdekében. Július 29-én állásáról lemond. 1920. máj. 12-től szept. 15-ig felségárulási per alatt áll, melynek során 2 évi és 5 hónapi börtönbüntetésre és rangvesztésre írélték. 1921- ben azonban a büntetést elengedték. 1921 után magán- tisztviselő a Hungária Kalapgyárban. Raktáros, szakíró. Az MSZDP tagja. 1925-ben a KMP tagja. 1927-ben „Készül az új háború” címen munkát jelentet meg. 1923- ban újból letartóztatták, bíróság elé állították, de fölmentették. Hat hónapi letartóztatás után szabadlábra helyezték. 222. Stróbl család Alsó-Ausztriában honos család amelynek több tagja a XVIII. századba Magyarországra vándorolt be és itt megtelepedett. Egyik tagja Ignác Szegedet választotta lakhelyül és vendéglőt nyitva itt meghonosodott. Családot alapított és a szegedi Stróbl család őse lett. A családnak sírboltja áll a Szeged Belvárosi temetőben. 249/43. Stróbl Ignác. Sieben-hirten ,Alsó-Ausztria, 1796. — Szeged, 1868. ápr. 12.) háztulajdonos Szegeden. Házának földszintjén kávéházat tartott fenn. 1848-1849-ben Szegeden az „Aranyoroszlán” néven az Oroszlán u. sarkán álló kávéház bérlője volt. 1850-ben egyben Hódmezővásárhelyen is kávéház és vendéglőbérlő. 1859-ben belépett a Szegeden újjászervezett Belvárosi Kaszinóba tagként. 1879- ben háza az „Aranyoroszlán” házat magában foglaló, az árvíz után megmaradt. Szegeden kötött házasságot, feltehetően 1825 körül, Fischer Annával és e házasságból Erzsébet, József, Ferenc, Borbála, Mária, Jusztina és Magdolna gyermekei származtak. Idősebb korára igen jómódú volt, egyik leányának hozománya pl. 240 holdas tanyabírtok volt Balástyán. Hetvenkét évesen halt meg. 91. Stróbl József (Hódmezővásárhely, 1838. nov. 21. — Szeged, 1887. jún. 7.) baráti körben Pepi bácsinak nevezték. Iskoláit Szegeden végezte és folytatta édesatyja kávékimérési ipari tevékenységét. 1860-tól a szegedi „Aranyoroszlán” kávéház tulajdonosa volt, amely az Iskola utcában üzemelt. A társaságban rövidítve csak „Oroszlán” néven emlegették. A kávéházat később Kígyó u. 1. sz. és Klauzál tér 4. alá helyezte át. ill. ott nyitotta meg újból most már „Sröbl” címen. Ennek tulajdonosa volt és a házat ő építette. És utóbb „Belvárosi Kávéház” címen üzemelt. Szegeden 1866. július 24-én kötött házasságot Vedres Klementinával. E házasságból Dezső József, Flóra, Mária Margit Ilka, és Adalbert József Illés származtak. 28, 36. Sulyok István (Temesvár, 1862. máj. 14. — ?). A papi pályát választotta hivatásul és 1886. júl. 7-én szentelték pappá. Majd teológiai tanár lett a Csanádi Püspöki Papnevelő Intézetben. 1904-ben plébános Csanádapácán. 1888—1919-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinónak titkára volt. Műfordító. 1896-ban egyházi íróként Szegeden él. 1911-ben Csanád egyház- megyei canádapácai lelkész. 1914-ben a Csanádi Püspöki Szentszék ülnöke és 1931-ben ugyanott bíró. 268. Sulyok Mór (Temesvár, 1821. febr. 6.—Temesvár, 1878. ápr. 23.) atyja Stockinger Antal temesvári városi hivatalnok. Iskoláit Temesváron végezte, majd feltehetően a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és tanulmányainak befejezése után joggyakorlatra ment. 1840-ben ügyvédi diplomát szerzett Budapesten. Ezt követően temesvári gyakorló ügyvédként működött. Ő alapította a „Temesvarer Wochenblatt” c. periodikát. Ennek évekig szerkesztője maradt. 1854-ben a Temesvári Takarékpénztár titkára, ügyésze, igazgatósági és választmányi tagja. 1861-ben nevét a „Stockinger” névről „Sulyok”-ra változtatta. 1861. januárjában a helytartó- tanács rendelkezése alapján a tárnokmester őt bízta meg a városi vezetés újjászervezésével. 1867-ben tisztújítási elnök. A város polgármestere lesz. 1865—-67-ig Temesvár város országgyűlési képviselője. Szakíró. 103, 144. Sümeghy Franciska. Czímer szerint Feld- mayer Antal felesége lett. Valószínűleg a keresztneve helyesen Terézia. Lásd ott. 169, 259/318. Sümegi Ödön (Arad, 1882. júl. 7. — ?) iskoláit Szegeden végezte 1892—1902-ig a piarista gimnáziumban. Majd Budapesten a Népszínháznál helyezkedett el énekes színészként. Színiskolai növendék volt Rákosi 251
