Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SAUTER SEIFMANN 1912-bcn Szeged város belterületi rendőrbiztosa. 1916-ban rendőrbiztos Szeged Alsóközponton. 1927-ben rendőrségi főtiszt. 1929-ben Szeged város rendőrkapitánya nyugállományban, ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Gazdálkodó Alsóközponton. Sauter Gáspár. (Kalocsa, 1855. nov. 14.—?) 1865—71-ig Pesten reáliskolát járt. Majd 1871—75-ig Pesten, Zürichben, Münchenben műegyetemi tanfolyamon vett részt. 1875— 76-ban egy éves önkéntes az 5. tábori tüzér- ezredben. 1876. nov. 1-től tartalékos hadnagy. 1877. május 1-én ténylegesítik. 1878. máj. 1- től 1883-ig századszolgálatban van 1883— 1885-ig önkéntes osztályparancsnok főhadnagyi rangban. 1881. jan. 1-től lovasságnál szolgál és Ludovika Akadémiai tanár. 1886— 88-ig cs. kir. hadiiskolán hallgató. 1888—1891- ig lovas századparancsnok. 1895-től őrnagy, osztályparancsnok. 1896—1898-ig a 2. honvéd lovassági dandár tisztiiskolai parancsnoka. 1898. máj. 1-től alezredes, a szegedi 5. honvéd gyalogezred 2. zászlóaljának parancsnoka. 1902-ben ezredes a Kolozsvári 21-es honvéd gyalogezred parancsnoka. Szakíró. 1899-ben Szegeden, Boldogasszony sgt. 21. sz. alatt lakik. Családi neve utóbb „Szauter”-nek íródott. 190. Savanyú Jóska. Gúnynév, 1. Gárdonyi Géza. 167. Sávay Lajos. Lehetséges, hogy atyja Neu- beller volt. 1920-ban Kálmán u. 10. sz. alatti lakos volt Szegeden. Ekkor magyar kir. honvédőrnagy. 1929-ben nyugállományban Szegeden él és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tulajdonában volt a rokonságból Zsótér Antal és neje, Pálfy Anna arcképe, amelyet Joó Ferenc szegedi festő alkotott. Shvoy talán őt említi 1944-ből és a névmutatóban elírása Sáray név. 259/321, 281. Scossa Dezső (Zenta, 1860. jan. 30.—?) iskoláit Aradon, Zentán és Budapesten végezte. Pesten tanítóképzőt végzett, majd egyetemet látogatott 1878—83-ig. 1883 nov.-tői kultuszminiszteri gyakornok a középiskolai ügyosztályon és beosztva a szegedi középiskolai főigazgatóságra. 1884-ben Torontál megyében királyi segédtanfelügyelő, majd onnan Zólyom megyébe kerül. Ekkor Szegeden az Árpád Szabadkőműves Páholy tagja. 1885-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó fiataljainak tagja és mint ilyen, táncos estélyt rendez okt. 31-én a kaszinótagok családai részére. 1886-ban népiskolai adminisztráció előbb Heves megyei segédtanfelügyelő, majd 1893 után Torontál megyei segédtanfelügyelő. 1895. aug. 1-től Heves megye kir. tanfelügyelője. 1897—1898-ig külföldi tanulmányutat tesz. 1898-ban a Ferenc József rend lovagkeresztese lesz. író, szakíró és egyben miniszteri tanácsos. 1905-ben királyi tanácsos. A szegedi Dugonics Társaság előadója. Előbb mint vendég, majd mint 1908-tól kezdődően mint tag a Szépirodalmi Osztályban. Utoljára 1914-ben szerepelt. 1903-tól Csongrád megye tanfelügyelője. 1911-ben a DMKE Igazgatósági Tanácsának tagja. 1914- ben ugyanezen egyesület ügyvivő alelnöke. Ekkor már nyugdíjas tanfelügyelő. 1908-ban a szegedi Árpád Otthon megteremtője, mely első ilyen intézmény Magyarországon. 1937— 1941-ig az Országos Közművelődési Szövetség igazgatósági tagja. Neje Mikósevics Mária volt, akitől talán Bóra leánya született. 193. Scultéty. Lásd Skultéty 52. Sebe Béla (Steffulto (Istvánháza), 1898. márc. 1.—Szeged, 1932. máj. 15.) anyakönyvezése Selmecbányán történt. Atyja Sebe Béla dr. bányafőorvos volt Körmöcbányán. Anyja Sztrakoniczky Elvira. Iskoláit valószínűleg Hont megyében végezte, majd a pesti egyetemre került és jogot hallgatott. 1920-ben Budapesten jogi doktorrá avatták. Joggyakorlaton volt többek között Palócz Sándor, Hunyadi Vass Gergely, Tary József szegedi ügyvédeknél. 1927. szept. 30-án ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerez. 1927. dec. 22-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Irodája Kossuth L. sgt. 57. sz. alatt volt apósa házában. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Ettől kezdve állandóan szegedi gyakorló ügyvéd. Öngyilkos lett. A „Vargyasi” előnevet viselő nemesi családból származott. Szegeden kötött házasságot elvéve a Tary ügyvéd Etelka Eszter Terézia nevű leányát. Házassága gyermektelen maradt. 281. Seide Rezső (Aranyitka, 1860. okt. 23.— Szeged, 1972. dec. 10.) atyja József, anyja Wolf Malvin. Iskoláit Kassán végezte. Hadapródiskolát járt és törzstiszti tanfolyamot végzett Budapesten. 1880-ban hadnagy. 1890- ben százados. 1900-ban őrnagy, 1909-ben ezredes. 1914-ben tábornok. 1914—18-ig részt- vesz az I. világháborúban a klodzienkói és kulikowi ütközetben. A magyar kir. 20. honvédgyalogezred parancsnoka volt. Szegeden Maros u. 11. sz. alatt lakott. 1918-ban nemességre emelték „klodzienkoi” előnév használatának engedélyezésével. 1919-ben nyugállományba került mint altábornagy. Később a szegedi „NYÉKOSZ” elnöke volt. 1930-ban Kárász u. 6. sz. alatt lakott. A Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Viola Györgyné, Oláh Blankának nagybátyja. Felesége nemes Tur- csányi Berta volt. 281. Seifmann Mór (Bisztra, 1830. ?—Szeged, 1901. augusztus 20.) iskoláit Szegeden végezhette, majd a kárpitos ipar tanulására adta magát és inas és segéd évei után fölszabadulva, Szegeden kezdte meg munkásságát mint kárpitosmester. 1879-ben háza állt a belvárosban, 244
