Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
ROZGONYI RÓZSAFI térre. Szegednek Rozália iránti tiszteletére vall az a kegykép is, amelyet 1709-ben Mária- Cellnek ajándékozott Szeged városa és amely ma is ott látható. 134. Rozgonyi Bertalan. Róla szóló első ismert adatunk 1863-ból való, amikor királyi ítélőtáblái ülnök volt. 1866-ban igyekszik kitiltani a Szeged-Belvárosi Kaszinóból a kormány- ellenes irányzatú folyóiratokat és napilapokat, eredménytelenül. 1864. márc. 30-án Pet- rovics István utódaként Csongrád megye fő- ispáni helytartója lesz. 1865-ben királyi biztos Csongrád megyében. 1865. szeptemberében állásából fölmentik és a pesti Kir. ítélőtáblára helyezik át ülnöknek. Később tekintélye a városban növekszik. Az ő megyei vezetése alatt merült föl a megyeszékhely fölötti vita. 1870- ben az I. kerületben a katholikus egyházi autonómia létesítésére irányuló önkormányzati gyűlésre őt is jelölik választottként, azonban alulmarad. 113, 131. Rozinszky Béla (Pécs, 1892. —?) atyja Béla főerdőtanácsos baáni nemes. Anyja Graef Irma. Iskoláit Budapesten végezte, gimnáziumot a Kegyesrendi Főgimnáziumban, ahol érettségi vizsgát is tett. Majd a budapesti egyetem jog- és államtudományi karára iratkozott be, ahol politikai doktorátust szerzett. 1913— 1914-ben önkéntes a tiroli császár vadászoknál. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített 1914—1918-ig. 1918—1922-ig Budapest Székesfővárosánál szolgál, majd pedig az IBUSZ menetjegyiroda titkára lesz. Végül az Országos Társadalombiztosító Intézet fogalmazója Szegeden 1929-ben. 1934-től a MA- TEOSZ elnöki titkára, majd gróf Teleki János magántitkára. Szakíró. Külföldi utazásokat tesz. Több társadalmi és egyesületi tisztséget visel. 1940-ben Budapest, VIII. kér. Thék Endre u. 43. sz. alatt lakott. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Rózsa Béla (Orsóvá, 1865.—Szeged, 1935. jan. 19.) nevét Rósa-nak írta. Órmódi Béla öccse volt és annak neveltje. Iskoláit valószínűleg legalább részben Szegeden járta. Lehet, hogy 1881-ben családnevét „Rosenberg”- ről ,,Rósa”-ra változtatta. 1893-ban ő és Órmódi Béla hozta rendbe a Kamarás Fürdőt. 1911—1914-ig a Magyar Szőlőtelepítési Rt. Szegedi Felügyelőségének volt bizottsági tagja. A Vöröskereszt Egylet pénztárnoka. Földbirtokos, a Zsidó Árvaház alelnöke. A SzAK (Szegedi Atlétikai Klub) társelnöke. 1929-ben Szegeden magánzóként él Klauzál tér 5. sz. alatt. Törvényhatósági bizottsági tag. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szegedi Csónakázó Egylet tagja. Visszavonult életet élt luxoriőz lakásban, inast tartva. Legényember maradt. Atyja Rosenberg Fülöp, anyja Őr- módi Sarolta volt. 222, 281. Rózsa Erzsébet. (Szeged, 1803.—Szeged, 1885. jún. 12.) Atyja Imre városi tanácsnok. Szegeden háztulajdonos volt’ háza a Dugonics u. 23. sz. alatt állt. Szegeden 1837-ben kötött házasságot Tary Pállal, aki gyakorló ügyvéd, majd városi tanácsnok és végül városi főkapitány volt. Házasságából Ede nevű fia származott. Nyolcvankét évesen halt meg. 83. Rózsa Ferenc (Szeged, 1838. jan. 13.—Szeged, 1893. jan. 2.) atyja György városi polgár, anyja Tóth Julianna volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1856-ban érettségi vizsgát tett. Lelkészi pályára ment és Csanád megyében lett papnövendék. Teológiát Temesváron tanult. 1861. márc. 2-én szentelték pappá és 1868-tól Szegeden hitoktató volt. Csanád egyházmegyei pap, káplán Perjámoson, Lovrinon, Német- csernyán, Bogároson, Csákován és Temesvá- rott. Majd címzetes apát, az Isten Aldásá-ról nevezett apátságon. 1885-től Szeged-Belvárosi plébános, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. Szentszéki ülnök, püspöki biztos. Iskolaszéki tag. 1877. okt. 1-től Sze- ged-Rókuson volt plébános és onnan került át a Belvárosba. Az árvízkor Rókusról a Belvárosba a Templom-téren lakó testvéréhez menekült. Később megszervezi a megrongált Rókusi templom helyreállítását. Hirtelenül halt meg. Szeged város Törvényhatóságának bizottsági tagja volt. 215. Rózsa Imre (Szeged, 1800.—Szeged, 1835. ápr. 16.) atyja Imre városi tanácsnok volt. 1830-ban városi tanácsnokká választották. Iskoláit feltehetően Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezhette. Talán egyetemet is végzett. 1830 után a Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1834-ben már választmányi tagja. Fiatalon halt meg. 83, 97, 252/114. Rózsa Imre (Szeged, 17. század—18. század) Szegeden tekintélyes városi tanácsnok volt. Háza a Dugonics utcában állt. Az egyik 23. sz. alatt. Ekkor az utcát előbb a Bírák utcájának, majd róla Rózsa utcának neveztek el. 1797-ben kórházi felügyelő volt. A Rózsa család legrangosabb képviselőjének tartották. Házasságából származott Imre és Erzsébet. 83, 97, 252/114. Rózsafi Andor (?—?) iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémiára ment, ahol 1901-ben a lovasságnál hadnaggyá avatták. 1919 előtt már magyar kir. honvéd huszárőrnagy. 1919- ben a Nemzeti Hadsereg őrnagya. Résztvesz az ABC szervezésében. Ennek érdekében eljár Bétrix francia ezredesnél is. Szorgalmazza Tabódy Zsolt eltávolítását. 1919. máj. 4-én résztvesz a lefegyverzési megbeszélésen. 1919. máj. 7-én végrehajtja a huszárok lefegyverzését és a megbízhatókat felesketik az új rend240
