Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BECSEY BENE is megjelent. Neje Schné Eleonóra volt. A Sze- ged-Rókusi temetőben helyezték örök nyugalomra és sírjánál Tömörkény István mondott búcsúztatót. 186, 235. Becsey Károly dr. (Szeged, 1867. nov. 1.—• Szeged, 1921. szept. 20.) kántorjánosi. Ügyvéd. András és Baranyi Rozália fia. Iskoláit Szegeden végezte. Jogot a pesti egyetemen hallgatott, ahol 1894-ben jogi doktori diplomát nyert. Ügyvédi vizsgát 1896-ban tesz és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarába kéri felvételét Szeged székhellyel. Ügyvédi gyakorlata mellett politikai pályát is fut. Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja és állandó közgyűlési szónok. Tb. városi főjegyző. A Függetlenségi és 48-as Párt tagja. Országgyűlési képviselő. Iskolaszéki és színügyi bizottsági tag. A Szegedi Csónakázó Egylet és a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-Rókusi plébánia 100 éves ünnepének rendező bizottsági és a templomépíttető bizottság tagja. 1917-ben a szegedi Választójogi Blokk intéző bizottságának elnöke. 1918-ban a Szegedi Nemzeti Tanács elnöke. Közgyűlési beszédében felhívja a város társadalmát az ahhoz való csatlakozásra. A Szegedi Ügyvédi Kamara választmányi tagja. Nőtlen, gyermektelen. 220, 221, 221, 221. Belitska Sándor (Lajosfalva, 1872. ápr. 1.—Budapest, 1939. dec. 7.) Miniszter. Feltehetően Benő országgyűlési képviselő és árvaszéki elnök fia. Iskoláinak Fehértemplomon történt elvégzése után a Ludovika Akadémián tanul tovább, ahol 1889/90. évfolyam végén hadnaggyá avatják és a szegedi 5. honvéd gyalogezredbe osztják be. Tüneményes katonai pályát fut be. 1898-ban százados, 1907-ben őrnagy, 1911-ben alezredes, 1913-ban ezredes és miniszteri osztályfőnök. Részt vesz az első világháborúban, 1916-ban harctéri dandárparancsnok, 1917-ben gyalogsági tábornok, 1918-ban Ukrajnát megszálló csapatok vezérkari főnöke és főparancsnoka. 1919-ben nyugállományba helyezik. De hamarosan az ellenforradalmi szegedi kormányban találjuk hadügyminiszterként. 1923-ban altábornaggyá léptetik elő, majd ismét nyugdíjazzák. De ez az állapot most sem tart soká. Kinevezik a magyar állam varsói követévé. Ezen posztról megy végleg nyugalomba közvetlenül halála előtt. Pécsett temették cl. 223. Bene István Vilmos Konstantin (Szeged, 1817. aug. 20.—Becs, ?) Nemes, Antal Csong- rád megyei ügyész és Punnickh Rozália fia. Kárász Miklós megyei főjegyző és neje Wenck- heim Henriette bárónő tartották keresztvíz alá. Nemességét 1834-ben hirdették ki a megyében. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piarista főgimnáziumban 1825—1833-bani elvégzése után a pesti egyetemen hallgat jogot és 1842-ben tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Szegeden hirdetik ki és itt kezd ügyvédi gyakorlatot. 1843-ban beveszik a város polgárai sorába. Még ez évben megyei ügyésszé választják. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Részt vesz már Pesten az ifjúsági mozgalmakban. Majd az 1848-as forradalom elől Bécsbe megy. 1878-ban ott találjuk Ferenc fiával. Házasságra lép Leidenfrost Franciskával, kitől Ferenc fia születik, ki nemes testőr volt és 1887-től „röjtöki” előnevű. 41. Bene József (Algyő, 1791. márc. 28.—Szeged, 1869. szept. 1 .) nemesi származású. Ferenc megyei tb. esküdt, majd megyei számvevő és Tury Anna Erzse fia. Iskoláit Szegeden, egyetemet Pesten végzett. Bizonyára ügyvédi vizsgát is tett. 1819-ben Csongrád megye szolgálatába lépett, 1825-ben főjegyző, majd megyei táblabíró és országgyűlési követ. A két következő országgyűlésen is képviseli megyéjét. 1836-ban elhagyja állását és a Diósgyőri Koronauradalom prefektusa lesz. Ezen állást kilenc évig tölti be és ezt követően megyéje ismét követként küldi az 1843/44. évi diétára. Később a megye kinevezett főispáni helytartója, adminisztrátora. Konzervatív, kormány- párti politikus. 1845-ben Széchenyi István a vendége. Szeged városa 1846-ban díszpolgárává választja. A következő követi választáson — katonai fedezettel — győz Kárász Benővel és Rónay Mihállyal szemben. 1848-ban értesülve arról, hogy a nádor Kárász Benőt nevezte ki Csongrád megye főispánjává, a megyei gyűlésen már nem jelenik meg, levélben búcsúzik. Ugyanakkor azonban a nádorhoz is folyamodik és korábbi koronauradalmi állásába való visszahelyezését vagy nyugdíjazását kéri. A nádor Kossuthhoz teszi át a kérelmet, aki azt teljesíthetetlennek találja és legfeljebb kegyelmi úton tartja kedvezően elintéz- hetőnek. Közben elbukik a forradalom és Be- nét a provizórium alatt kir. törvényszéki elnökké nevezik ki. Ezen állásából vonul nyugalomba, mint kir. tanácsos 1858-ban. Neje Littasy Antónia. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1858 óta volt tagja. Gyermekei Imre és Antal. 25, 88. Bene Lajos (Szeged?, 1915. ?—Csongrád, ?) Antal és Punickh Rozália fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett (1822—1830) és ezt követően Pesten egyetemet végzett és ügyvédi vizsgát tett. Csongrád megye tisztségviselői sorába áll és 1840-ben megyei alügyész, 1845-ben tiszti ügyész és megyei táblabíró. Mikor Klauzál Gábort a megyegyűlésről betegen visszatérve Szegeden tömegtüntetés várja, melynek élén őt Kiss József jurátus a kormányt támadó beszéddel üdvözölte, Bene a kültanácsban Kiss ellen felségsértési per indítását szorgalmazza. Indítványát a tanács elutasítja. A Szeged-Belvárosi Ka23