Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

B

BECSEY BENE is megjelent. Neje Schné Eleonóra volt. A Sze- ged-Rókusi temetőben helyezték örök nyuga­lomra és sírjánál Tömörkény István mondott búcsúztatót. 186, 235. Becsey Károly dr. (Szeged, 1867. nov. 1.—• Szeged, 1921. szept. 20.) kántorjánosi. Ügyvéd. András és Baranyi Rozália fia. Iskoláit Szege­den végezte. Jogot a pesti egyetemen hallga­tott, ahol 1894-ben jogi doktori diplomát nyert. Ügyvédi vizsgát 1896-ban tesz és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarába kéri felvételét Szeged székhellyel. Ügyvédi gyakorlata mel­lett politikai pályát is fut. Szeged város tör­vényhatósági bizottságának tagja és állandó közgyűlési szónok. Tb. városi főjegyző. A Füg­getlenségi és 48-as Párt tagja. Országgyűlési képviselő. Iskolaszéki és színügyi bizottsági tag. A Szegedi Csónakázó Egylet és a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-Rókusi plé­bánia 100 éves ünnepének rendező bizottsági és a templomépíttető bizottság tagja. 1917-ben a szegedi Választójogi Blokk intéző bizottsá­gának elnöke. 1918-ban a Szegedi Nemzeti Tanács elnöke. Közgyűlési beszédében fel­hívja a város társadalmát az ahhoz való csat­lakozásra. A Szegedi Ügyvédi Kamara vá­lasztmányi tagja. Nőtlen, gyermektelen. 220, 221, 221, 221. Belitska Sándor (Lajosfalva, 1872. ápr. 1.—Budapest, 1939. dec. 7.) Miniszter. Feltehetően Benő országgyűlési képviselő és árvaszéki elnök fia. Iskoláinak Fehértemplo­mon történt elvégzése után a Ludovika Akadémián ta­nul tovább, ahol 1889/90. évfolyam végén hadnaggyá avatják és a szegedi 5. honvéd gyalogezredbe osztják be. Tüneményes katonai pályát fut be. 1898-ban százados, 1907-ben őrnagy, 1911-ben alezredes, 1913-ban ezredes és miniszteri osztályfőnök. Részt vesz az első világhá­borúban, 1916-ban harctéri dandárparancsnok, 1917-ben gyalogsági tábornok, 1918-ban Ukrajnát megszálló csa­patok vezérkari főnöke és főparancsnoka. 1919-ben nyugállományba helyezik. De hamarosan az ellenforra­dalmi szegedi kormányban találjuk hadügyminiszterként. 1923-ban altábornaggyá léptetik elő, majd ismét nyug­díjazzák. De ez az állapot most sem tart soká. Kinevezik a magyar állam varsói követévé. Ezen posztról megy végleg nyugalomba közvetlenül halála előtt. Pécsett te­mették cl. 223. Bene István Vilmos Konstantin (Szeged, 1817. aug. 20.—Becs, ?) Nemes, Antal Csong- rád megyei ügyész és Punnickh Rozália fia. Kárász Miklós megyei főjegyző és neje Wenck- heim Henriette bárónő tartották keresztvíz alá. Nemességét 1834-ben hirdették ki a megyé­ben. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a pia­rista főgimnáziumban 1825—1833-bani elvég­zése után a pesti egyetemen hallgat jogot és 1842-ben tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Sze­geden hirdetik ki és itt kezd ügyvédi gyakorla­tot. 1843-ban beveszik a város polgárai so­rába. Még ez évben megyei ügyésszé választ­ják. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár rész­vényese. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Részt vesz már Pesten az ifjúsági mozgalmak­ban. Majd az 1848-as forradalom elől Bécsbe megy. 1878-ban ott találjuk Ferenc fiával. Házasságra lép Leidenfrost Franciskával, kitől Ferenc fia születik, ki nemes testőr volt és 1887-től „röjtöki” előnevű. 41. Bene József (Algyő, 1791. márc. 28.—Sze­ged, 1869. szept. 1 .) nemesi származású. Fe­renc megyei tb. esküdt, majd megyei számvevő és Tury Anna Erzse fia. Iskoláit Szegeden, egyetemet Pesten végzett. Bizonyára ügyvédi vizsgát is tett. 1819-ben Csongrád megye szol­gálatába lépett, 1825-ben főjegyző, majd me­gyei táblabíró és országgyűlési követ. A két következő országgyűlésen is képviseli megyé­jét. 1836-ban elhagyja állását és a Diósgyőri Koronauradalom prefektusa lesz. Ezen állást kilenc évig tölti be és ezt követően megyéje ismét követként küldi az 1843/44. évi diétára. Később a megye kinevezett főispáni helytar­tója, adminisztrátora. Konzervatív, kormány- párti politikus. 1845-ben Széchenyi István a vendége. Szeged városa 1846-ban díszpolgá­rává választja. A következő követi választá­son — katonai fedezettel — győz Kárász Benő­vel és Rónay Mihállyal szemben. 1848-ban értesülve arról, hogy a nádor Kárász Benőt nevezte ki Csongrád megye főispánjává, a me­gyei gyűlésen már nem jelenik meg, levélben búcsúzik. Ugyanakkor azonban a nádorhoz is folyamodik és korábbi koronauradalmi ál­lásába való visszahelyezését vagy nyugdíjazá­sát kéri. A nádor Kossuthhoz teszi át a kérel­met, aki azt teljesíthetetlennek találja és leg­feljebb kegyelmi úton tartja kedvezően elintéz- hetőnek. Közben elbukik a forradalom és Be- nét a provizórium alatt kir. törvényszéki el­nökké nevezik ki. Ezen állásából vonul nyu­galomba, mint kir. tanácsos 1858-ban. Neje Littasy Antónia. A Szeged-Belvárosi Kaszinó­nak 1858 óta volt tagja. Gyermekei Imre és Antal. 25, 88. Bene Lajos (Szeged?, 1915. ?—Csongrád, ?) Antal és Punickh Rozália fia. Iskoláit Szege­den, gimnáziumot a piaristáknál végzett (1822—1830) és ezt követően Pesten egyete­met végzett és ügyvédi vizsgát tett. Csongrád megye tisztségviselői sorába áll és 1840-ben megyei alügyész, 1845-ben tiszti ügyész és me­gyei táblabíró. Mikor Klauzál Gábort a me­gyegyűlésről betegen visszatérve Szegeden tö­megtüntetés várja, melynek élén őt Kiss Jó­zsef jurátus a kormányt támadó beszéddel üd­vözölte, Bene a kültanácsban Kiss ellen felség­sértési per indítását szorgalmazza. Indítványát a tanács elutasítja. A Szeged-Belvárosi Ka­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom